Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-400
400. ORSZÁGOS ÜLÉS 1909 január 21-én, csütörtökön, Justh. Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Az adójavaslatok tárgyalása. A liormány részéről jelen vannah: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, Darányi Ignácz, gr. Apponyi Albert, Jekelfalussy Lajos, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 15 perezlcor.) Elnök : T. ház ! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Hammersberg László jegyző ur fogja vezetni, a javaslatok mellett felszólalni kivánókat Vertán Endre, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Szmrecsányi György jegyző ur fogja jegyezni. Mindenekelőtt hitelesíteni fogjuk a múlt ülés jegyzőkönyvét. Felkérem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa az 1909. évi január hó 20-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Kérdem a t. házat, van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre ? (Nincs.) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Elnöki előterjesztéseim nincsenek. Következik tehát napirend szerint az adókról szóló nyolcz törvényjavaslat (írom. 597—603, 901, 1042—1049) általános tárgyalásának folytatása. Ki következik ? Vertán Endre jegyző: Buzáth Ferencz ! Buzáth Ferencz: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az országos néppárt nevében van szerencsém kijelenteni, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Mielőtt azonban ezt az álláspontomat megindokolnám, alkalmat veszek magamnak, hogy Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur tegnap elhangzott beszédére néhány rövid megjegyzést tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Az igen t. képviselő ur erős kritika tárgyává tette az adótör vény javaslatot és argumentumai közt a legfontosabb az volt, hogy e törvényjavaslat rendszerét összehasonlította az ausztriai adórendKÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII, KÖTET. szerrel és ebből aztán azt állapította meg, hogy Ausztriában sokkal kevesebb adót fizetnek, mint a mennyit ezen adótörvényjavaslat alapján Magyarország adófizető polgárai fognak fizetni. (Halljuk !) Én elismerem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatnak adókulcsa nagyobb, mint a minő az Ausztriában lévő, de hiszen a fogyasztási adó kulcsa is magasabb nálunk, mint Ausztriában, sőt azonkívül az egyoldalulag életbeléptetett adók száma is nagyobb Magyarországon, mint Ausztriában. A mi viszonyainkat nem lehet az osztrák viszonyokkal összehasonlítani. Ausztriának teherviselőképessége sokkal nagyobb, közgazdasága és ipara sokkal fejlettebb, pénzügyileg is sokkal jobban van megerősödve, és fájdalom, hogy mi ugyanazzal a kulcscsal nem dolgozhatunk, mint Ausztria, mert ha adóinkat oly mértékben szállítjuk le, mint Ausztriában, akkor az állam fizetési kötelezettségének nem tudna eleget tenni. T. képviselőház ! Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur félti e törvényjavaslattól az ipart is, azt mondja, (Halljuk ! Halljuk !) hogy az ipar súlyosan lesz megadóztatva és annak fejlődése lehetetlenné lesz. Megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy a magyar ipart ez a törvény egyáltalában nem fogja feljődésében megakasztani. A magyar ipart egyedül és kizárólag a folytonos sztrájkok akadályozhatják meg, (Igaz! ügy vxn! a jobboldalon.) a mely sztrájkok az ipari vállalatok feljődése elé minden tekintetben akadályokat gördítenek. A magyar ipar fejlesztésének és Magyarországon egyedüli akadályát a folytonos sztrájkok képezik, mert senki sem koczkáztatja pénzét oly iparvállalatokkal, a melyek befektetéssel járnak. (Igaz ! a jobboldalon.) E mellett a magyar ipart a magyar állam mindenféle kedvezményekben részesiti, ezek a kedvezmények pedig olyanok, hogy az iparvállalatok hosszú időn keresztül nem fogják adóban visszafizetni azokat az áldozatokat, a melyeket érdekükben az állam hoz. (Igaz ! a jobbóldalon.) Félti a t. képviselő ur a kereskedőket