Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-399

399. országos ülés 1909 január 20-án, szerdán. 51 át sem a kontingentálást, sem, a kereseti adók kontingensének leszállítását. Átvette a kiegé­szítő jövedelmi adót az osztrák rendszerből, de nem vette át a magasabb létminimumot és nem vette át az osztrák törvényből az alacsonyabb maximális kulcsot és az enybébb skálát. Nem vette át az egyéb adókedvezményeket, nem vette át az adóköteles jövedelem kiszámitásánál meg­engedett nagyobb levonásokat, a melyek Ausz­triában megengedettek. Ellenben az igen t. péczügyminister ur, azt hiszem, egyik indoko­lásában vagy előterjesztésében mintaszerűnek nevezi a szá^z törvényt... Egy hang (balfelöl): Nem ő mondta! Vázsonyi Vilmos: Akkor a pénzügyi bizott­ság jelentésében van benn. Szóval mintaszerű­nek nevezi a szász törvényt akkor, a mikor a létminimum megállapitásáról van szó. Minta­szerű lesz a szász adótörvény nyomban akkor, a mikor arról van szó, hogy a létminimumot alacsonyan kell megállapítani. Mintaszerű lesz a szász törvény akkor, mikor arról van szó, hogy a jövedelmi adó kulcsa 5%-ban állapít­tassák meg, a mit Szászország csak átmenetileg csinált meg, kedvezőtlen pénzügyi helyzete miatt. Ellenben nem mintaszerű a szász tör­vény ott, a hol a kereseti adóról van szó. Itt már nem mintaszerű épen az általam emiitett eklekticzizmus folytán. Mintaszerű a porosz adórendszer is; abból átveszi az igen t. pénz­ügyministcr ur a nyomozási kényszert, szigorú kikutatását és kipuhatolását a valóságos kere­setnek, a valóságos jövedelemnek. Ellenben nem veszi át azt a porosz adórendszerből, hogy a hozadéki adót, mint állami adót, teljesen meg­szünteti. Nem veszi át a porosz adórendszerből a 900 márkáig terjedő létminimumot és nem veszi át a maximálisan 4%-ra terjedő kulcsot. Mert mi 5°/o-os kulcs szerint fizetünk akkor, a mikor a kereseti adóban már 5%-ot meg­fizettünk. Nem veszi át a porosz rendszerből sem a többgyermek-kedvezményt, sem más egyéb kedvezményt, átveszi azonban belőle a szigort. Bleichröder ur, a porosz milliomos, kipuhatolt jövedelmei után fizet 4°/ 0-os adót akkor, a mi­kor egy nyomorúságos magyar városi jiolgár, a ki a középosztályhoz tartozik, kereseti adó czi­mén 5°/ 0-os, jövedelmi adó czimén pedig, a középfokon, 3%-os adó alá esik. Bleichröder ur 4°/o-ot fizet, ele a magyar városi középosztály megbirja a 8°/ 0-ot és megbírja a 8 1 /2°/o-ot. Én, t. ház, minthogy ezen egyenesadó­rendszerben nem látom annak az elvnek a ki­mondását, a mely végre a különböző foglalko­zásokból származó jövedelmek közötti megkülön­böztetést elveti, minthogy ezen egyenesadó­rendszerben nem látom a törekvést, a nemzeti szempontból is fontos, városi lakosságnak és városi kultúrának a megkimélésére, hanem igenis látom a törekvést a városi lakosságnak meg­sarczolására, minthogy ezen törvényjavaslatokban ezt a törekvést látom, tehát épen azt a szelle­met nem találom meg benne, a melyre az indokolás hivatkozik, az egyenlőség és arányosság szellemét: ennek következtében ezen adóreforrn­jayaslatokat általánosságban sem fogadom el. (Élénk helyeslés.) Elnök: A tárgyalást félbeszakítjuk. Javas­latot kívánok tenni a t. háznak a ház legköze­lebbi ülésének idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, 1909. január hó 21-én, d. e. 10 órakor tartsa. Ennek napirendje legyen először elnöki előterjesztések és irományok be­mutatása, másodszor az adójavaslatok folytató­lagos tárgyalása. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzá­járulni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatkép kimondom. Következik a ministerelnök urnak, mint pénzügyministernek válasza Pető Sándor és Szatmári Mór képviselő urak interpelláczióira. A pénzügyminister urat illeti a szó. Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselő­ház ! Azon katasztrofális szerencsétlenségek után, a melyek a legutóbbi napokban két szénbányánk­nál is előfordultak, két interpelláczió intéztetett hozzám, az egyik Pető Sándor, a másik pedig Szatmári Mór képviselő ur részéről; ezekre az interpellácziókra együttesen kívánok ugy a ma­gam, mint a belügyminister ur nevében is vála­szolni. Miután ezen megrendítő szerencsétlenségek kötelességemmé teszik, hogy a legbehatóbb és legalajDosabb vizsgálatot indítsam meg és a rendelkezésemre álló valamennyi eszközt alkal­mazz mi, ha bármely tekintetben visszaélés vagy mulasztás történt, én sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy teljes felvilágosítást adjak, mert hisz ezeket a vizsgálatokat minden irányban ki kell terjeszteni és a vizsgálatok eredményéhez képest tudok majd csak felvilágo­sításokkal szolgálni. Előzetesen is szükségesnek tartom azonban némelyeket megjegyezni azért, mert nem szeretném, ha akár önmagunk, akár a külföld előtt bányászati viszonyaink olyan színben tűnnének fel, mintha azok rende­zetlenek volnának és nem állanának a kor szín­vonalán annyira, hogy a versenyt méltóan fel­vehessék. Az első szerencsétlenség deczember 16-ikán történt, az u. n. dományi bányában. Arra vonat­kozólag voltam bátor már nyilatkozni, hogy azt gázkitörés okozta. A képviselő ur nem használt szakszerű kifejezéseket és bányalég-robbanás­ról beszélt; bányalég-robbanás akkor van, ha a gáz meg is gyúl; ha nem gyúl meg — és hála Istennek, itt nem gyúlt meg, mert ha meg­gyúlt volna, akkor még megrendítőbb dolgok történhettek volna,

Next

/
Thumbnails
Contents