Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-399

40 399. országos ülés 1909 január 2Ö-án, szerdán. adó, nem lesz adórendszerünknek alapjává, hanem csak a hozadék adó és a kereseti adó között, azoknak a szekere mellett ugrándozik, azoknak a szekere után kullog, de adórendszerünknek alapjává nem lesz. Zakariás János: Helyes korrektivum! Vázsonyi Vilmos: Az egyenesadó-reformjavaslatban tehát én az uj alkotást, a valóságos javítást tulaj donképen csak a következőkben látom. Az egyik a másodosztályú keresetadó eltörlése és pedig annak teljes egészében, a mely ezen merőben igazságtalan adót most végleg eltünteti. A másik pedig az, hogy a kiegészítő jövedelmi adó reformjában — ezt a czimet viselheti helyesen — a kiegészitő jövedelmi adó keretében van a létminimum és a progresszió most van először rendszeresen alkalmazásban adórendszerünkben. Hangsúlyozom azt, hogy először való rendszeres alkalmazás, mert sem a létminimumnak, sem a progreszsziónak minden nyoma nem hiányzik jelenlegi adótörvényeinkben sem. A létminimum nyomát mostam adótörvényeinkben is megtaláljuk a tőkekamat és járadékadónál, a hol bizonyos minimális járadékok mentesek az adózástól. Megtaláljuk a létminimum nyomát azon általános jövedelmi pótadónál, a melynek helyettesítésére állíttatott fel ez az uj jövedelmi adó. De megtaláljuk a létminimumot igen jelentékeny alakban abban is, hogy mindazok, a kik I. oszt. kereseti adót fizetnek, a jelenlegi adótörvény szerint az általános jövedelmi pótadótól mentesek, mindazok, a kik mint közhivatalnokok és magánalkalmazottak IV. oszt. kereseti adó alá esnek, Budapesten 2000 forint, másutt pedig 1500 forint törzsfizetésük után jövedelmi pótadót nem fizetnek. Ez tehát a létminimumnak olyan jelentékeny magasságban való megállapítása, hogy nem mondhatni, mintha a létminimum fogalma adótörvényeinkből eddig is hiányzott volna. Nem hiányzott bizonyos progresszió gondolata sem, mert ugyancsak az általános jövedelmi pótadónál látunk egy erős progressziót, a mennyiben Budapesten 400 forint, másutt 300 forint adózás alá eső keresetnél a %-os kulcs a III. osztályú kereseti adó után adózóknál az általános jövedelmi pótadóra nézve 10%, ezen felüli kereseteknél pedig 35%. Ez tehát nem rendszeres, de igen jelentékeny progressziót képvisel, mert 10%-ról 35%-ra ugrik át. Ismétlem azonban, kétségtelen, hogy a létminimumnak és a progressziónak intézményét rendszeresen ez az adóreform tartalmazza először adórendszerünkben és ez az, a mit ezen javaslat egyedüli érdeméül kell kiemelnem, a II. osztályú kereseti adó eltörlése mellett. Azonban, a mint már voltam bátor emliteni, a javaslatnak ezen érdemei mellett nélkülözzük benne azt a mentő és szabadító gondolatot, a mely megvan a porosz egyenesadóknak a rendszerében, nélkülözzük azt a gondolatot is, a melyet a pénzügyminister ur munkáiban, előterjesztéseiben és indokolásaiban nuntaszerűnek nevez i a szász adórendszer gondolatát. Pusztán az osztrák adórendszer gondolatát találjuk meg benne, a mely fentartja az összes hozadéki adókat és fentartja azt a fikcziót, hogy a kereseti adó nem hozadéki adó, a mikor a kereseti adó inkvizitórius eljárással, a kéiiyszerbevallás intézményével, a mely lényegesen különbözik az eddigi bevallástól, mert az eddigi bevallásban csak a minimális tételekre vonatkozó adatokat kellett felhozni, nem pedig a nyers bevételeknek és a leírásoknak összegét összeállitani. .. Laeline Hugó : Ez fáj! Vázsonyi Vilmos: Nekem nem fáj! Az én millióimnak nem fáj egy cseppet sem! Fentartja ezen reform az összes hozadéki adókat, fentartja ezek között a kereseti adót is, a melyet hozadéki adónak kivan, ugy látszik tekinteni, mert ha a hozadéki adónak nem tekintené, akkor nem tudom megérteni annak az indokolását, hogy a jövedelmemet egyszer keresetként, másodszor pedig jövedelemként méltóztatnak megadóztatni. A fundált és nem fundált jövedelmek közötti különbség egészen világos és szembeszökő ; mert a földnek, háznak, ingatlannak, tőkének hozadéka előállhat személyes munkahozzájárulás nélkül is, előállhat a tulajdonosnak rokkantsága, tartós betegsége, teljes munkaképtelensége mellett is, ellenben ott, a hol a személyes tevékenység, a hol a munka, a lényeges alkotó tényezője a keresetnek, a jövedelemnek, ott ez a kereset, ez a jövedelem teljesen megsemmisül az adózónak rokkantsága, munkaképességének csökkenése vagy megsemmisülése által Midőn tehát ez az adóreform a hozadéki adók mellett, azok között fentartja a kereseti adót, akkor a kereseti adózóknak nagy részére nézve a kettős megadóztatás legigazságtalanabb rendszerét tartja fenn; mert az igazi, kipuhatolt keresetet véve fel alapul — és nem fiktív tételeket, miként az a hozadéki adóknál szokásos -— ezen személyes kereset után megalkotott hozadéki adónál, ugyanazon kiderített jövedelmet véve fel alapul, a mely a jövedelmi adónál is adóztatás alá kerül, mindazon adózók, a kiknek vagy nincs, vagy csak elenyésző csekély részben van tőkéjük és kereseti adó alá vonatnak : egyszer a kereseti adóban, másodszor pedig a jövedelmi adóban esnek megadóztatás alá. Én nem tudom, hogy a szabad foglalkozások embereinél vájjon miféle hozamképes tőke az, a mit a kereseti adóban ez a reform meg kivan adóztatni. Mert azt mindenki beláthatja, hogy a beteg vagy munkaképtelen földbirtokosnak földje tovább terem akkor is, hogy ha ő helyettesitteti magát a gazdaságban ; azt is mindenki beláthatja, hogy a házbéreket a legbetegebb háztulajdonos nevében is fel lehet emelni (Derültség.) és hogy a munkaképtelen tőketulajdonos tőkéje is kamatozhatik tovább ; de nem tudom, hogy vájjon a munkaképtelen ügyvéd helyett ki ügyvédesked-