Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-415

kid. országos ülés 1909 február 10-én, szerdán. 451 lesznek megállapítva, akkor az adókulcs ugyanaz lesz ugyan, de a kihozott adó több lesz reájuk nézve. Az tehát közelről érdekli őket. De ha már fel nem szólalhatnak a jövedelmi fokozat megállapítása ellen, akkor nézetem szerint a legtágabb teret kell nekik nyújtani, hogy amennyiben esetleg magukat méltatlanul sújtva érzik, az uj osztályba sorozás ellen felszólalhassanak. A 18. §. erre nézve elég liberálisan intézkedik, mert azt mondja, hogy: felszólalhatnak, ha a tényleges birtokos hibásan van bejegyezve, — a mi nem az illető gazdát érinti, mert hiszen hivatalból kell megállapítani — továbbá ha oly földrészlet, a mely földadó tárgyát nem képezi, mint adóköteles vétetett fel; továbbá ha valamely földrészlet nem a megfelelő művelési ág alá soroztatott; továbbá, ha valamely földrészlet nem a megfelelő minőségi osztályba soroztatott. Az 1875 : VII. t.-ez. 46. §-a, a melyből szószeriht vannak ezek átvéve, ismer azonban még egy esetben felszólalási jogot. Az emiitett 46. §. f) pontja ugyanis azt mondja, hogy felszólalásnak van helye az esetben is, ha a földrészlet a járáson belül fekvő, határozottan megjelölendő más földrészlettel összehasonlítva, egyenlőtlenül soroztatott. Nézetem szerint ez talán feledékenységből maradt ki. Nem merem föltételezni, hogy szándékosan hagyták volna el; mert hiszen ez a rendelkezés lehetővé tette, hogy ha a kisgazda látja, hogy a mellette elterülő nagybirtok földje az övével szemben előnyösebben lett osztályba sorozva s az övét magasabb osztályba sorozták, neki e szakasz alapján joga volt felszólalni, panaszt, vádat, tiltakozást bejelenteni s mód és lehetőség volt az igazságtalanság megszüntetésére. Ebből a javaslatból pedig kihagyták ezt a rendelkezést, a mely nézetem szerint legfontosabb jogát képezi annak a gazdának, akinek földje esetleg igaztalanul soroztatott osztályba. Felteszem, hogy ez elnézésből történt, de súlyt kell fektetnem erre, hogy épen azon panaszok egy része elimináltassék, a melyek állandóan felhangzottak, hogy a nagybirtok földje igaztalanul alacsonyabb osztályba soroztatott, a kisbirtokosoké pedig magasabb osztályba. Ha most újra történnek ily visszaélések, az nagy baj volna. Habár hiszem, hogy a t. pénzügyminister ur szigorúan fog ügyelni, — a mennyiben ki is jelentette — hogy közegei becsületesen hajtsák végre az osztályba sorozást, és ha a t. pénzügyminister ur megmarad 1913 végéig, a mikor e munkálatok be is lesznek fejezve, nem is volna kifogásom. De, minthogy ebben nem vagyok bizonyos, és lehetséges, hogy a t. minister ur akkor már nem lesz pénzügyminister, én a törvényben akarom biztosítani minden egyes földmivesnek Magyarországon azt a jogot, hogy ha az osztályozási eljárás folyamán ugy találja, hogy az ő földje magasabb osztályba soroztatott a járáson belül, vagy pedig a nagybirtok földje alacsonyabb osztályba soroztatott, legyen módja és joga, a mint azt az 1875 : VII. t.-cz. is megengedi, hogy ez ellen felszólalhasson. Hiszen az uj törvény nem szűkíteni, hanem bővíteni akarja a jogot; mert ha szűkíteni akarná, akkor megint ott leszünk, hogy egy-két évtized múlva valamely kormány újra kénytelen lesz uj osztályba sorozást elrendelni, mert megint meglesz a régi igazságtalanság. Erre való tekintettel mély tisztelettel kérem a t. ministerelnök urat, hogy az 1875. évi VII. tczikk 46. §-ának f) pontját méltóztassék az előttünk fekvő törvényjavaslat 18. §-ában beiktatni. E szakasz rendelkezése, melyet módosítás képében van szerencsém benyújtani, igy hangzik (olvassa): »ej ha a földrészlet a járáson belül fekvő, határozottan megjelölendő más földrészlettel összehasonlítva egyenlőtlenül osztályoztatok. Tehát akkor is legyen joga az érdekelt birtokosnak az ellen felszólalni, mert csak az érdekelt birtokos szólalhat fel a 17. §. rendelkezése szerint, mely azt mondja, hogy azok szólalhatnak fel, kiknél a korábbi adóalap uj osztálybasorozás folytán megváltozott. Tehát csak az érdekeltek szólalhatnak fel, és igy a zaklatás esete ki lesz zárva. Elnök : Ki következik ? Gróf Thorotzkai Miklós jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza : T. ház ! Miután előttem szólt t. képviselőtársam többször ismételte az ő indítványának magvát, azt hiszem, hogy arra rettentő nagy súlyt fektet. Én azonban azt látom, hogy ennél a kérdésnél t. képviselőtársam most kis pecsenyét sütött nagy tüz mellett, mert ez a dolog most talán szinte felesleges. Én t. i. ugy értem ezt a 17. §-t, hogy ebben már benne van az, a mit a t. képviselőtársam kivánt. (Uqy van!) fteklamácziónak van ugyanis helye, ha olyan földrészlet, mely földadó tárgyát nem képezi, mint adóköteles vétetett fel, vagy ha adóköteles földrészlet kihagyatott, továbbá, ha valamely földrészlet nem a megfelelő művelés alá foglaltatott, vagy ha valamely földrészlet nem a megfelelő minőségi osztályba soroztatott. Miután előbb a 17. §-nál benyújtott és elfogadott módosításom elvileg is megállapította azt, hogy ha valaki sérelmet szenvedett az által, hogy alacsonyabb osztálybasorozást kivan és ez nem vétetett fel, az ellen felszólalhat; ennélfogva ebben már mind benne foglaltatik, a mit t. képviselőtársam kivan. Az 1875: VII. t.-czikknek az a kodifikaczionális gondolata, mely ugyanazt az eszmét és fogalmat mégegyszer kodifikálta, tulaj donkép tautológiát jelentett, semmi egyebet. (Ugy van!) Hát hiszen bele lehet menni abba, hogy bis repetita piacent, hogy a törvény kétszer is kimondja ugyanazt az elvet, de nem szükséges. Ha a megfelelő minősítési osztály kérdésében 57*