Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-415

4Í5. országos ülés 19Ö9 február iO-én, szerdán. 449 Az előadó ur nem láván szólni. A tanácskozást tehát befejezettnek nyilvánítom. A 16. §-hoz Reök Iván képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy a szakasz első sorába azon szó után »vármegyékbe« tétessék: »és városokhoz«. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 16. §-t, szemben Reök Iván képviselő ur módosításával, változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) Ha nem, kijelentem, hogy a 16. §. Reök Iván képviselő ur módosításával fogadtatik el. Következik a 17. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 17. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Van-e valaki szólásra feljegyezve 1 Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Polónyi Géza ! Polónyi Géza: T. képviselőház ! A 17. § tulajdonképen praeambuluma a 18. § - nak és a vele kapcsolatos 22. §-nak. A 17. §. tartalmazza azokat a materiális rendelkezéseket, a melyek a 18. §-ban alaki szempontból szabályozott felszólalási jogot kodifikálják. Semmi kétségem sincs az iránt, hogy a javaslat rendelkezései szerint, különösen a 18. §. szerint a t. pénziigyminister ur és a pénzügyi bizottság a jogorvoslatot az osztályba sorozás és a művelési ágváltoztatás tekintetében nemcsak akkor akarta biztosítani, a mikor az felfelé történik, hanem akkor is, a mikor valakinek a helytelenül magasabb osztályba sorozott földje tekintetében nem teljesíttetik az a kérelme, hogy alacsonyabb osztályba kerüljön. A 18. §. ezt világosan meg is mondja (olvassa) : »Ha valamely földrészlet nem a megfelelő művelési ág alá foglaltatott*, szóval felfelé és lefelé is van appellátának helye. Ha azonban a 18. §. szövege igy maradna, akkor félreértésekre adhatna okot. T. i. a 17. §-nak vonatkozó passzusa igy szól (olvassa): »a községi földbirtokosokat felhívja, hogy azok, a kiknél a korábbi adóalap uj osztályba sorozás folytán megváltozott« stb., hogy t. i. csak ezek appellálhatnának. Azok tehát nem appellálhatnának, a kiknél meg nem változott a korábbi adóalap, a 18. §. pedig azoknak is biztosítja e jogot. Ennek folytán azt hiszem, hogy itt csak stiláris kérdésről van szó. Wekerle Sándor ministerelnök és pénziigyminister: A 22. §. intézkedik ! Polónyi Géza : Tudom, hogy a 22. §-ban szó van erről; azzal kapcsolatban a 18. §-nál felvilágosítást fogok kérni s azt hiszem, hogy rendbe hozhatjuk a dolgot. De miután a materiális rendelkezés a 17. §-ban foglaltatik, nehogy félreértésre adjon ez okot, beleiktatandónak tartanám a szakaszba azt az esetet is, ha az alacsonyabb osztálybasorozás mellőztetett, vagyis a szöveg ugy szólna (olvassa) : »a kiknél a korábbi adóalap uj osztálybasorozás folytán megváltozott, vagy az alacsonyabb osztálybasorozás mellőztetett.« (Mozgás bal felől.) Barta Ödön (közbeszól). Polónyi Géza: Akkor nem veszik fel a munkálatba, hogyha mellőzik az osztálybasorozást, KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. vágyás az illető elesik a felebbezési jogtól, vagy a reklamácziótól, hogyha az uj osztálybasorozásnál mellőzik. Szóval akkor is van joga a sérelmet szenvedettnek a reklamáczióra, hogyha meg nem változott az osztálybasorozás folytán az adóalap. Vagyis biztosítani kell materialiter azt a jogot, hogy az is reklamálhasson, a kinek mellőztetett az a kérelme, hogy más, t. i. alacsonyabb osztályába soroztassék. Hiszen igy is van ez kontemplálva ; a 18. §. is igy rendelkezik és ez csak egy stiláris helyesbítés, különben félreértésre adhatna okot a dolog. Kérem, méltóztassék a módosítást ily értelemben elfogadni. Ha más szöveg felelne meg, mint helyesebb, ahhoz is hozzájárulnék, de azt hiszem, hogy ez a helyes. Elnök : Ki következik szólásra ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző': Rojc Milán! Rojc Milán (horvátul heszä). Elnök : Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Nagy György! Nagy György: A 17. §-nál egy módosításom volna és kérem a minister urat is, legyen kegyes hozzájárulni. Nevezetesen a 17. §. azt mondja (olvassa): »A községi elöljáróság azokat a község vagy a biró házánál közszemlére kiteszi, egyszersmind a helyi szokás szerint közzéteendő hirdetményben a községi földbirtokosokat felhívja, hogy azok, a kiknél a korábbi adóalap uj osztálybasorozás folytán megváltozott, netaláni felszólalásaikat a 19. §-ban meghatározott időben és módon adják be«. A ministerelnök ur épen olyan jól ismeri, mint én a hirdetményeknek a községben való közzétételi módját és tudja, hogy a legjobban érdekeltek sem vehetnének mind arról tudomást, Nagyon könnyen megtörténhetnék, hogy a lakosság egy része el lévén foglalva a határban, az érdekeltek tudomást sem szerezhetnek róla. Minthogy pedig sem költségbe, sem nagyobb fáradságba nem kerül és az érdekeltek jogos érdeke, a kiknek adóalapja az uj osztálybasorozás folytán megváltozott, hogy felszólalásukat beadják, tehát külön Írásbeli végzéssel kell, hogy értesíttessenek. Tudjuk, hogy az általános joggyakorlat is az, hogy ha valakinek jogaiban csorbulás és kisebbítés állott be, akkor az illetőt megfelelő módon értesitik, hogy maga közvetlenül tudomást szerezhessen és módjában legyen orvosolni a hibát. Az adófelszólamlási bizottság határozatát írásban is ki kell adni, hogy ha panaszszal akar élni a közigazgatási bírósághoz, ott legyen előtte az irás, a melyet alaposan átértve és meggondolva tudja beadni a maga panaszát. Nagyon kérem tehát a ministerelnök urat, mert jól ismerem a falusi élet struktúráját, a mikor az öreg emberek nagyrésze, fájdalom, még irni sem tud, tehát nem lenne elegendő, hogy falragasz utján hozzák tudomására, szükséges, hogy végzésileg írásban értesíttessenek. Ha a legutolsó 57