Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-414

430 kik. országos ölés 1909 február 9-én, kedden. Elnök : Méltóztassék kérem a 8. §-lioz szólni ; az van most a tanácskozás napirendjén. Szappanos István : Köszönöm alássan a rendreutasitást; ahhoz fogok szólni. Ebben a 8. §-ban az van, hogy a megyei bizottságok hány tagból álljanak. (Felkiáltások: Nem az van benne!) Mindegy az, (Derültség.) csakhogy a 8. §-ban a megyei bizottságokról van szó (Igaz!) és én a megyei bizottságok megállapításához akarok hozzászólni. (Helyeslés. Halljuk !) Becsey t. képviselőtársam a törvényhatósági városok érdekében szólalt fel. Én ezzel kapcsolatban egy rövid visszapillantást vetek a t. ház engedelmével arra, hogy már 1852-ben, a mikor Magyarországon a kataszter behozatott, külön becslőbizottságuk volt az olyan városoknak, a milyen Szeged, Kecskemét vagy Hódmezővásárhely, a melyek ma önálló törvényhatósági városok. Ezek közül pl. Kecskemét városának nemcsak 50.000, hanem 150.000 hold területe van. Az ilyen városnak hogyan mérhetjük olyan szűkmarkúan a bizottsági tagságot, hogy csak egyetlenegy darab bizottsági tagot küldhessen abba a bizottságba? Azok a városok manapság is nagyon megérdemlik, hogy ne csak egy vagy két tag által képviseltessék magukat, hanem hogy önálló bizottságot alakithassanak, a mint ezt Polónyi Géza t. képviselőtársam is emiitette. Az én kérésem odairányul, hogy ez a kérdés ne csak Becsey barátom javaslata értelmében oldassék meg, hanem hogy adassék meg az ilyen városoknak az önálló bizottság alakításának joga, a mely több taggal és nagyobb hatáskörrel legyen képviselve. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymin ister : Az itt felszólalt horvát képviselő urak kívánságára nézve, hogy külön horvát bizottság alakittassék, annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy azt azért n em ajánlhatnám, mert az adózási arányosság és egyenlőség létesítése czélja az egész törvényjavaslatnak. (Igaz! Ugy van!) Sokszor felhangzott Horvátország részéről a panasz, hogy némely helyeken aránytalanul jobban vannak megterhelve, mint a szomszédos magyarországi részek. Ezeket az aránytalanságokat csak ugy lehet kiküszöbölni, ha egységes az eljárás. Ebből közjogi sérelmet csinálni egyáltalában nem lehet. (Igaz ! ügy van ! baljelől.) Azok az indokok, a melyeket itt felhoztak, merőben tarthatatlanok. Az 1868 : XXX. t.-cz.-nek a rendelkezése, hogy a pénzügyminister Horvátországban a végrehajtást a zágrábi országos pénzügyigazgatóság utján gyakorolja, sértetlenül fenn van tartva. Igaz ugyan, hogy időközben felállíttatott minden megye területén egy külön pénzügyigazgatóság, ez azonban azért történt, hogy a pénzügyi adminisztráczió az általános adminisztráczióval összhangba hozassék és a magyar törvényhozás, illetőleg a közös törvényhozás, mikor akként intézkedett, ép annak adta tanújelét, hogy nem jár el Horvátország irányában szűkkeblűén, hanem az autonóm közegeknek ugyanazon jogot és befolyást kívánja biztosítani a pénzügyi adminisztráczióra, a melyet biztosított Magyarország részére. A külön pénzügyigazgatóság felállítása tehát nem közjogi sérelmet, hanem merném mondani, az 1868. törvényczikk korlátozó intézkedésén túlmenő intézményt képezne. (Ugy van ! Ugy van ! balfelől.) A mi a kataszteri teendőket illeti, bátor vagyok felemlíteni, hogy épen a múlt évben állítottam fel külön helyszinelési és külön nyilvántartási felügyelőséget Zágrábban, ugy, hogy e . tekintetben sem lehet sérelem. A törvénynek az a rendelkezése, hogy a végrehajtás az ottani igazgatóság utján fog történni, kétségkívül minden csorbítás nélkül végre fog hajtatni. Nyelvi követelményeik is teljes mértékben respektáltatni fognak, de ha azt akarjuk, hogy egységes és egyenlő legyen az adóztatás, a legfőbb judikaturát, a melyet az országos bizottság fog gyakorolni és a melyben ők is megfelelőleg képviselve lesznek és megfelelő hozzászólásuk is lehet, meg nem oszthatjuk, mert ujabb aránytalanságok fognának csak előállani. (Helyeslés.) A mi a többi kérdéseket illeti, a melyek itt felhozattak, ezek nem vonatkoznak a javaslat kardinális részeire. Ez oly hálás terrénum, a hol a különböző felfogásoknak szabad teret lehet engedni, hogy hány bizottság és hogyan állittassék fel. Mondom, ezek olyan mellékes kérdések, hogy én ezek tekintetében semmiféle ellenvetést nem teszek. Becsey képviselő ur egy indítványt adott be, a mely oda irányul, hogy a nagyobb városok részére, a melyeknek területe akkora, hogy az illető vármegye területének egy jelentékeny részét képezi, így pl. Csongrádban Szeged a felét. Hajdúban Debreczen szintén a túlnyomó részét képezi, hogy ezek részére külön bizottságok alakíttassanak, ezt teljesen méltányosnak találom és ahhoz hozzájárulok. Hozzájárulok továbbá a díjazásra vonatkozólag Holló Lajos, illetőleg Hódy Gyula képviselő ur módosított indítványához is. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyivánitom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 8. szakasz meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint. Igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor az változatlanul elfogadtatik. A 8. §. b) pontjával szemben Magdics Péter képviselő ur egy uj szöveget hoz javaslatba. Kérném annak felolvasását. Csizmazia Endre jegyző (olvassa): »Módositás. A 8. §. b) pontja következőleg szövegeztessék : »Budapesten Magyarországra vonatkozólag, Zágrábban pedig Horvát-Szlavonországra vonatkozólag egy-egy országos földadó-bizottság.» Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 8. §. b) pontját változatlanul elfogadni a pénzügyi