Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-399

.399. országos ülés 1909 január 20-án, szerdán. 37 ban nem fogja érinteni a tisztességes, a helyesen eljáró intézeteket és a mennyiben jelenlegi szövegezésében ez a szakasz alkalmas volna is arra, hogy még ezeket is érintse, nagyon könnyű lesz ezen a szakaszon ngy módositani, hogy e tekintetben a tisztességesen eljáró intézeteknek semmiféle panaszra okuk ne legyen. Ennek a szakasznak az intézkedése igenis odairányul, hogy azok a felburjánzott szövetkezetek, a melyek valósággal titkolt és rejtett uzsoráskodással foglalkoznak, a melyek mindenféle provízió, levélirás, kezelés czimén hallatlan összeget hajtanak be adósaikon.. . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Hoitsy Pál előadó : . . . ha már máskülönben nem üldözhetek, legalább azzal legyenek sújtva, hogy nagyobb adót fizessenek, mint a többiek. (Helyeslés.) Az általános kereseti adó, mint a hogy voltam bátor mondani, eddig sok igazságtalanságot rejtett magában, különösen az első- és másodosztályú kereseti adó. Ez a két adónem most teljesen meg fog szűnni. A harmadik osztályú kereseti adó átalakítása ellen ... . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Hoitsy Pál előadó:... legnagyobb volt az agitáczió az egész országban. Miért ? Mi változott ezen a III. osztályú kereseti adón % A kivetési mód ugyanaz marad, mint eddig [volt; ugyanolyan bizottságok fogják kivetni, mint eddig ; az eljárás ugyanaz lesz, mint volt eddig; a tanuzási kényszer, a mely eddig fennállott, fenn fog állani ezentúl is ; a könyveket nem kell benyújtani ezentúl sem, csak akkor, ha az illető maga ajánlja fel; a bevallás kötelezettsége fennállott eddig is. Polónyi Géza: Az nem áll. Hoitsy Pál előadó: Igenis fennállott, csakhogy senki sem gyakorolta. Polónyi Géza : Bevallási kényszer nem volt. Hoitsy Pál előadó : De bevallási kötelezettség volt, csakhogy nem élt vele senki. Mi változik tehát? Az egyetlen változás, a mely itt beáll, az, hogy ezentúl az adó félakkora lesz,, mint volt eddig. Eddig volt 10%, ezentúl lesz az iparososztályra és a tőkével is dolgozó vállalkozókra nézve 5%, a szellemi munkával foglalkozókra, a szellemi munka után élőkre nézve pedig 4%. Mi tehát az a nagy változás, a melytől annyira félnek ? Csak az az egy változás áll be, hogy a törvény ezentúl valamivel több becsületet kivan a bevallásnál, mint . eddig. Hogy milyenek voltak eddig az állapotok ebben a tekintetben, azt méltóztassék megítélni egy-két adatból. (Halljuk! Halljuk 1) P. o. mindenki tudja azt, hogy a közjegyzőség nem tartozik a legrosszabb foglalkozások közé az országban és hogy olyan közjegyzők nem igen vannak, a kik az éhenhalásnak szélén állanak, és a hol egy közjegyzői . iroda megüresedik, a legnagyobb befolyással biró . emberek mindent megmozgatnak, hogy ahhoz hozzájussanak. És mégis milyen az állapot ? 01ya,n hogy vannak közjegyzők, a kik 100—150 forint jövedelmet vallottak be az adózásnál. 76 olyan ügyvéd van az országban a vidéken . . . Polónyi Géza: Nyolczvannégy van! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Hoitsy Pál előadó: A legutóbbi statisztikai adatok szerint 76 olyan ügyvéd van az országban a vidéken, a ki száz korona jövedelmet vallott be adózásra ; tehát száz korona jövedelme van, ebből kell neki lakást tartania, ebből kell az irodáját fentartania, ebből kell megélnie, ruházkodnia, családját ellátnia. (Zaj.) 234 oly ügyvéd van vidéken, ä ki 300 korona jövedelmet vallott be és az után volt megadóztatva. 314 orvos, pedig az orvosság sem olyan nagyon rosszul dotált foglalkozás, 314 orvos volt, a ki 200 korona jövedelmet vallott be. (Mozgás.) Budapesten egyike a legjövedelmezőbb iparoknak a kéményseprési ipar, ebben valóságos fideikommisszum forma állapotok vannak. Ha egyik kémén}

r

seprő meghal, a fiai osztozkodnak a kerületeken. Ez a legbiztosabb jövedelmek egyike. A budapesti kéményseprők átlagban . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Hoitsy Pál előadó : . . . nem egyesek, de átlagban 785 forint jövedelem után voltak megadóztatva. (Mozgás.) Bankár, a kinek tehát tőkére van szüksége, hogy folytathassa üzletét, volt Budapesten olyan, a ki bevallott 100 korona jövedelmet. (Derültség.) A budapesti ügyvédek áltagos bevallása 799 forint. (Mozgás.) Az országos átlag, a mely .szerint az összes kereseti forrásokból élő emberek, (Zaj. Elnök csenget.) tehát orvosok, mérnökök, ügyvédek, azonkívül az összes kereskedők, korcsmárosok, még a bérlőket is belevéve, tehát az összeseket, a kik kereseti adót fizetnek az országban, az országos átlag régi számítás szerint 130 forint 35 krajczár. Ennél nagyobb fizetése van nálunk a béresnek. Ez, t. ház, nem országos átlag, hanem egy általános országos nagy hazugság. Elnök (csenget): Csendet kérek! Hoitsy Pál előadó: Én az adóerkölcs tekintetében, a mely ellen panaszkodni szoktunk és a melylyel néha kérkedünk is, csak két tényre aka rok rámutatni. Az egyik az, hogy Németországban becsületbe vágó dolognak, becsületsértésnek veszik, ha valakinek. azt mondják, hogy az adóját eltagadja. (Mozgás.) Polónyi Géza : De mennyit fizet az iparos ? Egy százalékot! Vázsonyi Vilmos: Náluk maximum 4%-ot fizet Bléichröder. Hoitsy Pál előadó: A másik dolog, a melyre figyelmeztetni akarok, a következő tény. Sokszor szoktunk hivatkozni angliai példákra. A kik az adómorállal foglalkoznak, méltóztassanak figyelemre méltatni a Times némely számait. Azokban egy különös tétel szokott lenni. Nyugtázza azokban a mindenkori pénzügyminister, nyilvánosan nyugtázza, hogy mily összegek érkeznek hozzá név-