Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-413
416 klS. országos ülés 1909 február 8-án, hétfőn. körül felmerültek, itt kell, hogy kifejezésre jussanak. Én bátor vagyok itt a t. ház hozzájárulásával felsorolni egyszerre, egy felszólalásban — hat pontban — mindazon módosításokat, a melyeket én és t. barátaim ezen szakasznál előterjeszteni kiyánunk. (Halljuk ! Halljuk !) A módositások intencziója az, hogy lehetőleg könnyűvé tétessék a kataszteri kiigazításoknak megreklamálása, minthogy tényleg vannak aránytalanságok az ország különböző részeiben, a melyeket valamennyien orvosolni kívánunk és ennek az orvoslásnak a módját megnehezíteni nem akarjuk. De ennél még nagyobb indok az, hogy egyszer már eleje vétessék azon izgalmaknak és mesterséges izgatásoknak, a melyekkel igazán professzionátus izgatók sorra járják az országot és az egyes községeket és előtárják a közönségnek, hogy vele milyen méltánytalanságok és igazságtalanságok történnek az adónál. Ennek elejét kell venni, megnyugtatására a közönségnek, meg kell vizsgálni kívánságaikat és panaszaikat, és ki kell mutatni, hogy a mennyiben azok igazoltak, orvosoltatnak, a mennyiben pedig beigazoltatnék, hogy e panaszoknak semmi alapjuk nem volt, legalább a megnyugvás a lelkekbe visszatérjen. Ezek voltak az indokok, a melyek arra vezérelnek bennünket, hogy módosításainkat benyújtsuk, mert ha egy bizottság döntése alá bocsátjuk ezeket a kérdéseket, akkor könnyebbé kell tenni a döntés ellen felmerülhető panaszok megtételét is. Röviden felsorolom már most sorrendben azon módosításokat, a melyeket indítványozni lesz szerencsém. (Halljuk ! Halljuk 1) Az első módosításom, a mely megegyezik Hódy Gyula t. barátom módosításával, de a melyet én is felsorolok azért, hogy egységes képe legyen módosításaimnak az, hogy a hivatalos testületeken kivül, a minők a pénzügyi közegek és maga az illető községnek képviselőtestülete, 20 községbeli lakos kérelmére . . . Wlérey Lajos: 20 birtokos! Holló Lajos:... 20 birtokosnak kérelmére ezek a kiigazítások elrendelhetek legyenek. Ez tehát annyiban könnyítés, hogy ha ők előállanak és indokolják kívánalmaikat, az menjen fel az országos föladó-bizottsághoz, a mely meg fogja vizsgálni ezen panaszok alaposságát vagy alaptalanságát és az alaptalanokat indokolt végzéssel elutasítja, az alapos panaszokra pedig elrendeli az illető községben a kataszteri felvételeket. (Felkiáltások haljelűi : Húsz községbeli birtokos!) Nagy Sándor: Húsz földadóköteles ! így van az csztrák törvényben is.' Holló Lajos: Ezt egy almódositásban is el lehet intézni. Második módosításom csak egy szóra terjed ki, a mely azonban azt hiszem, mégis elég fontossággal bir. Arra vonatkozik t. i., hogy a javaslat szerint e panaszosok az ő panaszaikat kimerítően tartoznak indokolni. Ez a »kimeritő« szó nagy félreértésekre, sőt félremagyarázásokra is adhatott volna alkalmat, hogy t. i. azok az egyszerű községbeli birtokosok tartoznak kérésüket talán mérnöki térképfelvételekből és másféle ilyen adatokból kimerítően indokolni, holott én azt hiszem, hogy ha ők egyáltalában indokolják azt, hogy ezek és ezek a kataszteri becslések és szabályozások aránytalanok, akkor a szakközegek azokat már felül fogják bírálni és ennek alapján a szakértők közbejöttével fog bekövetkezni a döntés. Én tehát a mellett vagyok, hogy ez a szó töröltessék. (Helyeslés). Harmadik módosításom inkább stiláris természetű és arra vonatkozik, hogy ugyanazon szakaszban az van mondva, hogy ezek a panaszok a kataszteri kiigazítás tekintetében a pénzügyminister rendelkezéséhez képest teendők meg. Én azt gondolnám, hogy ez nem jelent semmiféle érdemleges rendelkezést, mivel nem a pénzügyminister, hanem a törvény rendelkezése adja meg ezt a jogot, tehát a pénzügyminister egy ujabb rendelkezéssel el sem vehetné azt, a mit már a törvény megad a képviselőtestületeknek és a községbeli birtokosoknak. Mégis, minthogy félreértésekre adhatna ez alapot, azt ajánlom, hogy ezt a kifejezést is hagyjuk egészen el, (Helyeslés.) hanem a törvény és a végrehajtási rendelet alapján tegyék ezt meg ezek a községek. Egy további módosításom már lényeges tartalmú. Ez t. i. azt foglalja magában, hogy az illető községbeli lakosok nocsak a saját községbeli határterületeik revíziójára terjeszthessék ki kérelmüket, hanem az ő velük szomszédos községek határterületén mutatkozó aránytalanságok revíziójára is. (Élénk helyeslés.) Mert hiszen, ha panasz van, akkor az abból áll, hogy bennünket, mint ezen határbeli lakosokat, kis- és középbirtokosokat, a kataszter túlságosan felbecsült, ellenben a mellettünk fekvő latifundiális birtokokat, a melyeket aztán külön községgé is birt alakítani a tulajdonosuk, aránylag alacsonyabb becslés mellett vették fel. Ennek következtében tehát ha megadjuk a panasz jogát, necsak a községbeli határterületnek, hanem a szomszédos községbeli területeknek kiigazítására nézve is adjuk meg, mert különben a kiigazítást lényeges részeiben nem fogjuk elérni, a mennyiben az a szomszédos nagybirtokos az ő saját községében sohasem fogja kérni a kiigazítást akkor, ha az rá nézve hátrányos lenne és nehezen teljesíthető követelményekkel járna. (Élénk helyeslés.) További módosításom, a mely ugyanezen szakasznak egy ujabb bekezdésére vonatkozik, szintén csak stiláris természetű, a mennyiben arra vonatkozik, hogy ha méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy a községbeh birtokosok közül húszan kérhetik a kiigazítást, akkor a szövegben nemcsak a hatóságok kell hogy felemlittessenek, mint olyanok, a kik ezt kérelmezhetik, hanem maguk a felek is be kell hogy vétessenek. (Igaz! 11 gy van! Helyeslés.) Ugyancsak ebben a bekezdésben az van mondva, hogy ezek a panaszok a pénzügyministernél nyújtandók be — személy szerint a pénzügy-