Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-413

99 február 8-án, hétfőn. 414 US. országos ülés 19( A t. képviselő ur még azt akarta itt kimutatni, hogy ezek a művelési ágváltozások különösen a kisbirtokot fogják érinteni, megint annak a terhét fokozzák. Megfordítva van kérem. Mindenki előtt tudva van, hogy a művelési ágváltozások nagyobb mértékben fordultak elő a nagyobb birtokoknál, mint a kisebb birtokoknál. Ha tehát a művelési ágváltozás annyit jelent, mint a földadónak fokoakkor az a fokozás nagyobb mértékben fogja érinteni a nagyobb birtokot, mint a kisebb birtokot. Felhozatott itt a szőlőbirtok. Igaz, hogy a szőlőbirtokok nem annyira a nagy, hanem nagyobb mértékben a közép- és kisbirtok által állíttattak elő. Egygyel azonban legyünk tisztában, hogy t. i. a szőlőbirtoknál előforduló művelési ágváltozások igen jelentékeny részükben máris keresztül vannak vive. (Igaz ! Ugy van!) Mi arányosságot akarunk behozni, ennélfogva nem állithatom ugy oda a dolgot, hogy egy szőlőbirtoknál előálló jövedelemfokozás vagy hozadéki többlet ne vétessék az adózásnál figyelembe. A t. képviselő ur felhozta az előadó urnak, hogy majd elmennek és megkérdezik azt a szőlőbirtokost, hogy csakugyan növekedett-e a terhe, vagy apadt-e és ha az látni fogja, hogy 300 koronára csigázták fel az ő kataszteri jövedelmét, akkor az a kisember majd neki fog igazat adni. Polónyi Géza : Megköszöni az adóleszállitást! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Kérem, maradjunk csak a 300 koronánál. Nézzük, hogy a szőlőbirtok hogy van megadóztatva különböző helyeken. A mai osztályzatok szerint Békés megyében 8 frt 68 kr., Csongrád megyében 7 frt 58 kr., Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Pest megyében 10 frt 18 kr., ez az adó ; tehát egy kat. hold szőlőnek az átlagos jövedelme a kataszterben 20 koronával van felvéve kerek összegben. Megjegyzem, ez egy átlag. A homoki szőlőnek épen az Alföldre eső egy jelentékeny része kedvezőbb helyzetbe fog jutni, mert köztudomásúlag gyümölcsfákkal van beültetve, tehát ha szőlőnek vétetik fel, akkor a gyümölcs mellékterméknek vétetik és a szőlő jövedelménél alig fog figyelembe vétetni. De ha figyelembe vétetik is és ezen ala])on soroztatik be, mivel 20 korona a jövedelme, tehát a 300 koronának megfelelő kataszteri jövedelem oly birtokosnak felel meg, kinek 15 kat. hold szőlője van. Hát kérdem, van-e valaki, a ki 15 kat. holddal biró szőlőnél nem akarja az aránytalanságot kiegyenlíteni ? Hiszen itt nem apró emberről van szó, ha ilyen példákat méltóztatik felhozni, hanem oly emberekről, kik jelentékeny jövedelemre tesznek szert és a kikre nem lehet azt mondani, hogy ez a kisebb embereknek ujabb óriási megterheltetése. Még azon aggályát fejezte ki a képviselő ur, hogy ha a művelési ágakban beállott változásokból ütjük ki a jövedelmet, nem kerül sor az általános kataszteri revízióra. Engedelmet kérek, ez a törvény imperative mondja ki a művelési ágváltozások fig}^elembe vételét, En nem szolgálhatok statisztikai adatokkal arra nézve, hogy a művelési ágakban előáUó változások mit fognak adóban eredményezni. Erre nézve igen különböző — helyesen jegyezte meg — a szakembereknek a nézete is. Eh többet várok, az én szakembereim sokkal kevesebbet várnak, még pedig annyira kevesebbet várnak, hogy azt mondják: ebből két millió korona adót sem fogunk évenkint kiütni. Épen azért akkor, mikor a községek megterheltetéséről volt szó, az ebből eredő községi pótlékok összegét nem is tettem magasabbra 6—700.000 K-nál, vagyis 30%-ánál a várható jövedelmi növekedésnek. Én azt hiszem,— valamivel több jön ki, de sokkal több nem jöhet ki, — hogy két millióval fogja ez az adót emelni. Ez azonban, akár mennyivel emeli — ha 1.0 vagy 20 millióval emelné is — egyáltalában nem képezheti akadályát annak, hogy az aránytalanságok kiigazittassanak, (Helyeslés.) hanem igenis arra fog vezetni, hogy a többi aránytalanságok kiigazítása után, ha nem várt összegben emelkednék a kataszteri tiszta jövedelem, a földadónak százaléka leszállittassék. Azt hiszem, ujabb bizonyítékát szolgáltattam annak, hogy azok az aggályok, a melyek felhozattak, tarthatatlanok, és hogy semmi szükség sincsen a törvényjavaslat oly módú kiegészítésére, a mint azt a határozati javaslatok, a toldások, a módosítások ajánlják, a miért azok mellőzését vagyok bátor kérni. (Élénk helyeslés.) Polónyi Géza: T. ház ! Elnök : Mi czimen kíván szólni a képviselő ur ? Polónyi Géza : Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása czimén. Elnök : A képviselő ur félreértett szavainak értelmét kívánja helyreigazítani. Egy hang (jobbfelől) : Mindig félreértik ! Polónyi Géza: Félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása czimén — akár tetszik a képviselő urnak, akár nem — házszabály szerint biztosított jogommal élni fogok. T. képviselőház ! En nagyon szeretem, ha a kedélyes hang gyökerezik meg a vitában, azt szívesen akczeptálom, és nem is szólaltam volna fel, ha csak az én szavaim értettek volna félre. Miután azonban a t. pénzügyminister ur jókedvében a preri-kre és Ausztráliába is elvezetett bennünket, hogy a városok kongresszusának álláspontját bizonyos mértékig persziflálj a, kötelességemnek tartom röviden csak annyit jegyezni meg . . . Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Eomániába ! Polónyi Géza: A t. pénzügyminister ur ne menjen még Romániába se, még közelebb fogom elvezetni, hogy van ilyen sok. Mi körül forog itt a félreértés ? A körül, hogy én azon az állásponton voltam és maradok, hogy az a hozadéki adórendszer, a mely kiegészítő adó gyanánt ismeri a jövedelmi adót és ennek folytán kétféle jövedelmet állapit meg egy és ugyanazon adókönyvben, sehol, sem Ausztráliában, sem nem tudom én hol, sem a zulukafferek között eddig elfogadott adórendszer