Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-413
408 ÍÍ3. országos ülés 1909 február 8 án, hétfőn. Raisz Aladár jegyző (olvassa az első szakaszt.) Elnök: Az előadó ur nem kivan szólani. Van valaki felírva 1 Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Polónyi Géza ! Polónyi Géza : T. képviselőház ! Én elsősorban is a tárgyalás rendje tekintetében azt indítványoznám, méltóztassék elrendelni, hogy az 1. és a 2, szakasz, mivel e kettő tulajdonképpen lényegében egy szakasz, együtt tárgyaltass ék, természetesen szavazásra külön lévén felteendő. (Helyeslés.) Annyira összefügg ennek a két szakasznak a rendelkezése, hogy az elsőről alig lehetne szólani a nélkül, hogy a másiknak diszpoziezióit is ne érintené az ember, mert az első szakaszban szó van a kiigazítás terjedelméről, a második szakaszban pedig arról, hogy mely tekintetből rendeltessék el hivatalból és mely tekintetből ne rendeltessék el hivatalból a kiigazítás. Kérem tehát a képviselőházat, mivel időkiméléssel is jár ez, méltóztassék talán elrendelni, hogy a két szakasz együtt tárgyaltassék. (Élénk helyeslés.) Elnök : En azt hiszem, egészen helyes és méltányos a képviselő ur kívánsága és talán ki is mondhatom, hogy a ház hozzájárul ahhoz, (Helyeslés.) hogy az első és a második szakasz együtt tárgyaltassék. Nagyon természetes, hogy külön lesz szavazás a két szakasz felett, ha majd a vita be lesz zárva. (Helyeslés.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a második szakaszt is. Raisz Aladár jegyző (olvassa a második szakaszt.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Polónyi Géza ! Polónyi Géza: T. képviselőház! A földadókataszteri kiigazításról szóló adóreformnak körülbelül az első és második szakaszban foglalt dispoziczió az alapzata és valóban nagy örömömre szolgálna, ha sikerülne a ház előtt ezen kérdések tekintetében egyöntetű megállapodásra jutnunk. Előre bocsátom, t. képviselőház, hogy a városok kongresszuságnak a házhoz beterjesztett memoranduma foglalkozik a földadókataszterről szóló javaslatnak ezen részével és elvi szempontból a javaslattal ellenkező álláspontra helyezkedik. Részemről csak. jelezni kívánom — ezen pont tekintetében a városok kongresszusával teljesen egyező lévén az álláspontom — és Magyarország összes törvényhatósági és rendezett tanácsú városaival szemben való kötelességemnek tartom a képviselőház szine előtt kijelenteni azt, hogy e kérdésben a memorandum álláspontját osztom. Ezen kongresszus kívánalmai közül már sok pont teljesíttetett, a miért nagy köszönettel tartozom és a t. pénzügyminister ur kétségtelen tanújelét adta annak, hogy az objektív érvek előtt kész meghajolni, tehát reménységem van arra, hogy a tárgyalások további folyamán is egyik-másik lényegesebb módosítás tekintetében talán a képviselőház kegyes támogatásával sikerül m egegyezésre j utmmk. A mi magát a szőnyegen forgó kérdést illeti, az 1. és 2. §. foglalkozik magának a kataszter kiigazításának kérdésével. A javaslat arra az álláspontra helyezkedik, hogy csak a kataszter részleges kiigazítását tartja helyesnek és pedig csupán két irányban: 1. a mivelési ágakban beállott változtatások, 2. az osztálybasorozás és uj jövedelmi fokozatok felállítása tekintetében. Egyebekben a kataszter munkálatai érintetlenül maradnának. Ha megnézzük lényegében ezen javaslat L, 2. és idevonatkozó rendelkezéseiben 3. §-át és ha figyelembe vesszük, hogy a kataszterkiigazitás lényegében csak a mivelési ágváltoztatások tekintetében rendeltetik el, a többire nézve pedig csak a 3. §-ban felállított bizonyos esetekben, a melyekben a kiigazítás elrendelése a pénzügyminister rendelkezéséhez képest van javasolva : akkor nyomban méltóztatnak meggyőződni arról, hogy a kataszterkiigazitásnak ez a második része, a hol az osztálybasorozásról és uj jövedelmi fokozatok felállításáról van szó, a javaslat mostani szövege szerint tulaj donképen nem egyéb, mint a pénzügyminister számára adott meghatalmazási törvény, mert a mennyiben ez a törvényjavaslat igy fogna maradni, ugy az osztálybasorozás és az uj jövedelmi fokozatok felállításának kérdése csak a pénzügyministernek rendelkezése alapján kerülhetne magának az országos földadó-bizottságnak határozathozatala alá is. Lehet, hogy a kifejezés másként van megválasztva mint a miként értetik, de hiszen azért tárgyalunk a részletekre nézve, hogy e tekintetben tisztába jöjjünk. Elvi szempontból is kifogásolandó az, hogy csak ilyen részleges kiigazítás rendeltetik el és gyakorlati szempontból is röviden megvilágítani szándékozom azt, hogy mennyiben czélszerütlen dolog ez Magyarországon. Azon államokban a hol az u. n. kataszteri átlagos jövedelem alapján rovatik ki a földadó, általános elv magában a kataszter felállítását rendelő törvényekben a kataszternek bizonyos turnusokként, lusztrumok szerint való újra kiigazítása. Magából az indokolásból méltóztatnak meggyőződni arról, hogy igy van ez Erancziaországban, Belgiumban ; igy van ez Elzász-Lotharingiában, igy van ez Ausztriában. Az ausztriai földadókataszterről szóló törvény, a mely pedig egyike a legpéldásabban kezelt törvényeknek, a mint azt az indokolásban olvasom, kifejezetten elrendeli, hogy a kataszter tizenöt évenként kiigazítandó. Igy van ez, a mint mondám, a többi államokban. Poroszországban azért nem vették fel ezt, mert ott a földadó mint hozadéki adó a községek háztartásába lévén átutalva, ezt az állam a maga szempontjából közömbösnek tartotta. Már most Magyarországon 1875-ben rendeltetett el a kataszter kiigazítása, tehát 34 évvel ezelőtt. Ez sokkal hosszabb időköz, mint a mennyit a más államok törvényhozásai a kataszter kiigazítására elvi szempontból azért tartanak szükségesnek, mert hiszen közjogi viszonyok, magánjogi viszonyok, éghajlati viszo-