Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-412
'il2. országos ülés 1909 február 6-án, szombaton. 389 megelőző kormányok azzal az ideával foglalkoztak, hogy a bor- és húsfogyasztás! adókat engedik át a községeknek. Mi szintén foglalkoztunk ezzel az ideával, alapos tanulmány tárgyává tettük azt, de midőn láttuk, hogy a bor- és húsfogyasztás] adóknak részleges vagy egészbem átengedése által nem segítünk a bajon, nem segítünk a megterheltetésből előálló aránytalanságon, mert épen azokon a községeken könnyitünk, a melyek talán legkevésbbé vannak rászorulva erre és semmi esetre sem könnyitünk azokon a kisközségeken, a melyeknél a bor- és husfogyasztási adók jövedelme viszonylag annyira jelentéktelen hogy a kiadásoknak csak egy töredékét képesek azok fedezni; mikor azt láttuk, hogy még a pótlékok sem mérhetők egyforma mértékkel, s hogy tulajdonképen irányadónak annak kell lennie, hogy a közterheket a helyhatósági szolgálatnál is enyhítsük: akkor azt mondottuk, hogy a költségvetésbe fölveszünk bizonyos összegeket, s előre meg kell állapitanunk azon elveket — a szükséghez képest esetleg a törvényhozás jóváhagyásával is — a mely elvek szerint fogjuk azután e dotáczióban részesíteni a községeket azért, hogy helyhatósági terheiket enyhítsük. Ez volt az álláspontunk korábban és ez az álláspontunk ma is, t. képviselőház. A folyó évi költségvetésbe felvettünk két millió koronát a rendezett tanácsú és törvényhatósági városok dotácziójára; a fővárosnak dotáczióját és viszonyainak rendezését külön intézkedéseknek tartva fenn. Ezen két millió korona felhasználásának kérdése, a mely tulajdonképen a tisztviselői illetmények rendezésére van szánva, már a folyó esztendőben megoldásra kell hogy kerüljön; ennélfogva ennek az összegnek mikénti felhasználása iránt még ezen év folyamán fogjuk szükséges előterjesztéseinket a törvényhozásnak megtenni; (Elénk helyeslés.) megtenni oly irányban, hogy előre megállapított elvek és szoros határozmányok szerint történjék a részesedés és felosztás, nehogy kedvezmények osztogatása utján azt az arányosságot megbolygathassa valamely kormány, a mely arányosság elérése végett vettük fel épen az egész dotácziót. (Élénk helyeslés.) Elsősorban kívántuk a rendezett tanácsú és a törvényhatósági városokat részesíteni dotáczióban azért, mert a kis- és nagyközségek és a megyék különben is már kiadó mérvben részesülnek állami dotáczióban, (Ugy van!) de a kis- és nagyközségek háztartásainak könnyítése végett, habár egy átalányösszeget most nem is vettünk fel, de arra a megállapodásra jutottunk ós ezt a városok képviselőinek értekezletén közöltük is, hogy az összes egyenes adóknak l°/o-át már a jövő évtől kezdve, nagyobb részét, 2°/o-át pedig az adóreform életbeléptetése után fogjuk a községi háztartások rendezésére fordítani. (Helyeslés.) Mit tesz ez, t. ház ? Ez annyit tesz, hogy egyelőre és addig is, mig az adóreform életbelép, tehát annak az adók leszállításából eredő visszahatása a községi háztartásokban érezhető lesz, hogy már addig is segitsünk azon a bajon, a melyet a községi háztartásokban előidéztek azon adóeugedmények, a melyek a folyó évtől kezdve adattak meg. Tudva van a t. ház előtt, hogy 9,300.000 koronát tesznek ki azok az adólei rások, a melyeket már a folyó esztendőtől kezdve engedélyeztünk. Az ennek megfelelő s eleső községi pótlék tehát most a községeket terheli és megoszlik a nagyobb adófizetők között, de nem aránytalanul, ugy a mint Polónyi képviselő ur állította, mint hogyha ezt megint a nagybirtok hárítaná át a kisbirtokra, mert az adók arányában, tökéletesen egyforma mérték szerint viselik ezt. Nagyon természetes, hogy addig, mig aránytalanságok vannak, minden hozzájáruló százalék csak növeli ezen aránytalanságot, de az adóreformnak épen az a czélja, hogy ezen aránytalanságot megszüntetvén, tökéletesen egyenlővé tegye a teherviselést. (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, hogy ha elfogadtatik ez a törvényjavaslat és a művelési ágakban előálló változásokat még ezen év folyamán keresztülviszszük, ugy, hogy a javaslat tervezete szerint a jövő évtől kezdve már fizettetik azok után a földadó: az ekként nyert földadótöbblet már is némi könnyítésül fog szolgálni a községek egy részének háztartására nézve, a mennyiben a pótlék ez után is kivettetik. Ha a jövő évtől kezdve még megadjuk azt az l°/o-nyi részesedést, a mely az egyenes adók összege után két milliót meghaladó összeget képvisel, ugy azt hiszem, hogy a jövő évtől fogva nagyjában már elhárítottuk azt a bajt, a melyet a folyó évi január 1-étől életbeléptetett adóelengedések hárítottak a községi háztartásokra. (Helyeslés.) Ezen nyilatkozatomat szükségesnek tartom még azzal kiegészíteni, hogy a kormány a községi háztartások rendezését ezzel korántsem tekinti kimeritettnek, (Élénk helyeslés.) mert részeltetni kívánja azokat a fogyasztási adókban, t. i. a bor- és husfogyasztási adókban; engedélyezni kívánja a rendezett tanácsú és törvényhatósági városoknak illetékek utáni pótlékok szedését; (Élénk helyeslés.) belemegy az arrondirozásokba, ugy hogy akként csoportosíttassanak a községek, (Halljuk! Halljuk!) hogy a különálló és csak az adózás miatt elkülönített községek egyesittessenek. Mellesleg vagyok bátor megjegyezni, hogy tisztán adózási szempontokból községeket csoportosítani mégsem lehet, mert ott az adminisztratív szempont, az egymásra való utaltság és sok más szempont veendők figyelembe, igy pl. a históriai előzmények, a fejlődés, a birtokviszonyok, tehát nem lehet kizárólag az adózás a döntő. De az arrondirozás munkájába igenis a belügyminiszter ur hajlandónak nyilatkozott belemenni. (Helyeslés.)