Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-412

ki2. országos ülés 1909 február 6-án, szombaton. 383 Fel méltóztattak itt hozni különböző konkrét példákat is e mellett, a melyek megengedem, hogy helyt is állottak, hogy a kalkulácziók megfeleltek a valóságnak, csakhogy azt hiszem, az urak hiába fáradoztak, a midőn ilyen számrnűveletekkel foglalkoztak, a midőn ilyen adatokat fáradságosan felkutattak, mert hiszen senki sem tagadja, tudtommal a ministerelnök úrtól kezdve egész végig, a többségi pártok során, hogy az adózás terén tényleg a múltban történtek hibák, igen nagy hibák, valamint a kataszteri becslések terén is. Ezekről a régiek, az idősebbek tudnának igen szép konkrét történetkéket is elmondani, hogy ebben vagy abban a határban miért lett az osztályozás igazságtalanul keresztülvive. De, t. uraim, minek erőlködnek ? Mi is azt akarjuk, most azért vagyunk itt és azért tárgyalunk, hogy ezen hiányokat pótoljuk és ezen mulasztásokat helyrehozzuk. (Igaz! Ugy van!) Sőt utalok arra, hogy Hieronymi Károly ur ő exczellencziája, Hegedüs Lóránt stb. a népnek ezen lelkes barátai, (Derültség.) a kisgazdáknak ezen imádói, tudhatják, hiszen ott ültek a ministeri székekben vagy legalább körülöttük, mondom, nagyon jól tudhatják ezek az urak, hogy Lukács László pénzügyministersége idején elkészítettek egy kataszteri revizióra vonatkozó javaslatot. Nekem annak idején egy előkelő tisztviselője a pénzügy minis teriumnak megsúgta ezt, de megsúgta azt is, hogy nem merik keresztülvinni, mert félnek a nagyuraktól, félnek a liberális párt agrárius nagyuraitól. Sándor Pál: Úgyis volt! Gr. Batthyány Tivadar: ... a latifundiumosok befolyásától. Sándor Pál : Úgyis volt! (Felkiáltások a baloldalon : Ön is ott ük a hátuk megett'f Miért nem szólalt fel akkor ? Folytonos zaj.) Most is ugy van ! Ugyanúgy van, mint a hogy volt, semmi különbség nincsen. (Zaj. Ellenmondások.) Gr. Batthyány Tivadar: Hát hol voltak akkor Hieronymi Károly és Hegedüs Lóránt urak, miért nem mentek akkor az urak a városházára demonstrálni a nagybirtok túlságos alacsony megadóztatása ellen ? (Élénk helyeslés. Igaz ! Ugy van !) Hol voltak akkor az urak ? Most jönnek, most lármáznak, a mikor itt van ez a törvényj avaslat, a mikor ezen a bajon segíteni akarunk ? (Elénk helyeslés és taps.) Pető Sándor: önök is egyenlőek azokkal, sőt azok jobbak voltak, mint önök ! (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Engedjen meg Pető Sándor t. képviselőtársam, ezt a nyilatkozatot tőle nem vártam volna, mert én bebizonyítottam, hogy a szabadelvű rezsim ezeken a hibákon nem akart és nem mert segíteni, mi pedig igenis segítünk azokon; és akkor ő azt mondja, hogy mi egyenlőek vagyunk azokkal. (Igaz ! Ugy van !) Az ilyen abszurdumokat nem fogja önnek elhinni a nemzet. (Elénk helyeslés.) T. ház ! Mi igenis szanálni akarjuk a helyzetet. De halljuk azt is folyton, hogy az egész országban milyen rettentő aránytalanságok vannak a kis- és a nagybirtok között és halljuk azt, hogy a nagybirtok mennyivel kevesebb adót fizet. Arról azonban, hogy az egyéb kereseti ágakhoz tartozó mélyen t. latifundiumosok micsoda arányban fizetnek adót a kisbirtokosoknak megfelelő kisebb kereseti adó alá tartozó adóalanyokhoz képest, arról mélységesen hallgatnak. (Elénk helyeslés.) Távol áll tőlem, t. ház, a gyanúsítás szándéka, de mégis csodálkozom azon, (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) hogy a fővárosi szocziálpolitikusoknak nem jut eszükbe a saját portájuk táján is egy kissé körülnézni. (Zaj a közéfen.) Ha nem teszik, én azért nem fogok itt nagy leleplezésekkel szolgálni, csak melegen ajánlom mélyen t. képviselőtársaim figyelmébe ennek a kis sárga-fekete füzetnek olvasását, a mely semmi más, mint a Budapest székesfőváros területén legtöbb állami adót fizető 1200 választópolgárnak listája, az általuk fizetett állami adó összegének feltüntetésével. Azt hiszem, t. uraim, senki sem fogja tagadni, hogy Budapesten sokan, igen sokan vannak, a kik olyan kereseti forrásokkal rendelkeznek, hogy egy-két évtizeden belül milliókra tesznek szert. Senki sem tagadhatja, hogy sokan vannak itt, a kik bérpalotákat és privát palotákat építtetnek, uradalmakat vesznek, automobilon járnak (Igaz! Ugy van!) és méltóztassék azután megnézni ezt a listát, a melyből kitűnik, hogy az első adót fizető 38.972 koronát fizet, kétszeresen számítva adóját. A második legtöbb adót fizető 81 ezer és néhány száz koronát. Nahát, t. uraim, kérdezem a 31 ezer korona állami adót fizető földbirtokosokat, van-e közöttük csak egy is, a ki ezekkel az urakkal jövedelem tekintetében kész örömmel ne cserélne ? Van-e csak egy olyan nagy latifundium-tulajdonos is, a ki szintén 31.000 korona állami adót fizet és a saját jövedelmét ezeknek az uraknak jövedelmeért nem adná oda ? En sohasem láttam ezt az Ehrenfeld Ignácz urat, csak most látom, hogy háztulajdonos, a VIII. kerületben lakik és hogy ennyit fizet. (Pető Sándor közbeszól.) Bocsánatot kérek, kedves képviselő ur, a demokrácziának mintaképe, (Zajos derültség és taps.) ne védje ezeket a nagytőkés urakat. Azt hiszem, hogy most nekem van jogom beszélni. A képviselő ur nagyon közel áll a szoczialistákhoz, a kiknek pedig az a tulajdonságuk, hogy folyton a szólásszabadság mellett lármáznak, de mindig igyekeznek más véleményen levő polgárok szólásszabadságát közbekiabálásukkal megzavarni. (Igaz I Ugy van .') Engedje meg a t. képviselő ur, hogy figyelmeztessem, hogy a házaknál is, a hol pedig állítólag nem lehet eltitkolni a jövedelmet, igen sokszor eltitkolják azt. Erre nézve is tudnék konkrét példákat felhozni, de nem teszem. Azt az egyet mégis méltóztassék megengedni, hogy konstatáljam, hogy mikor a háztulajdonosok házadót fizet-