Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-411
Hí. országos ülés 19Ú9 február 5-én, pénteken. 369 léptetésétől számított egy esztendő legyen. (Helyeslés.) Ezenfelül vagyok bátor a törvény liberális végrehajtása érdekében még egy körülményt felhozni, a mely eddig itt fel nem merült, azt t. i., hogy ha egyes közegeknek, hivataloknak, elöljáróságoknak vagy képviselőtestületeknek vétkes vagy bűnös mulasztása folytán nem terjesztetnek elő a megfelelő javaslatok, az ujrafelvételnek a legtágabb keretben hely adassék abban az értelemben, hogy a hol ilyen mulasztások történtek, határidők megállapítása nélkül kérelmezhessék a kiigazítást az érdekeltek. (Nagy zaj. Halljak! Halljuk!) A mi már most a döntés kérdését illeti, én megint azon az állásponton vagyok, hogy a pénzügyi bizottság a minister ur eredeti konczepczióján csak rontott, mert én az országos földadó-bizottságot nem tartom alkalmasnak arra, hogy ezekben a kérdésekben végérvényesen döntsön. Inkább helyreállitandónak tartom az eredeti javaslatnak azt a szövegezését, a mely a pénzügyministert bízta meg a döntéssel. (Zaj. Elnök csenget.) Válaszolni fogok ezekre az ellenvetésekre is és válaszolok Polónyi Géza t. képviselőtársamnak ebben a tárgyban felhozott igen alapos aggodalmaira. O főleg azért nem kívánja a döndés jogát a pénzügyministerre ruházni, mert az érdekelt fél. De ha a földadó kontingentálva van, ha meg van állapítva, hogy ebből a földből ennél több pénzt kihozni nem lehet, akkor nem tudom, mi lehet az a fiskális érdek, a mely a pénzügyministert a maga döntésében a kisbirtok ellen befolyásolja. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak folyton közbeszólni; igy nem lehet tárgyalni. (Helyeslés.) Kardos Samu: Én nem tartom helyesnek már elvi szempontból sem, hogy a törvényhozás tagjai a törvény végrehajtásában is részt vegyenek ; nem tartom helyénvalónak azt, hogy olyan bizottság döntsön, a mely határozatáért senkinek sem felelős. A mindenkori pénzügyminister tartozik jogi és politikai felelősséggel az országgyűlésnek; és én meg vagyok győződve, hogy azt a pénzügyministert, a ki az ő döntési jogát a kisbirtok rovására, az erősebb javára használná fel, a népképviseleti rendszer egy napig nem fogja megtűrni. Talán nem vagyok egyedüli a függetlenségi pártból, a ki ezt a véleményt osztom, s azért kérem, méltóztassék majd ezen érveket is megfontolás tárgyává tenni a részletes tárgyalás során, s méltóztassék az akkor előterjesztendő indítványomat elfogadni. T. képviselőház! Az idő előrehaladottságára való tekintettel (Zaj. Halljuk I) nem veszem hoszszasan igénybe a ház türelmét. KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. Ezen adójavaslatok tárgyalása során különösen a földadót illetőleg igen sok kérdés szóba hozatott. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Szóba hozatott különösen a létminimum kérdése. Hangsúlyozta ezt Polónyi Géza képviselőtársam és felemiitette fontosságát mai felszólalásában Mezőfi Vilmos képviselő ur is. A magam részéről bevallom, t. ház, hogy én a létminimumnak minden irányban, minden téren, tehát a földadózás terén való meghonosítását illetőleg is feltétlen hive vagyok. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Farkasházy Zsigmond: Meg is kell szavazni! (Elnök csenget.) Kardos Samu : Hive vagyok azért, (Halljuk ! Halljuk !) mert nem oszthatom azoknak nézetét, s nem oszthatom különösen a pénzügyminister ur nézetét, a kik oda konkludálnak, hogy reáladóknál a létminimumnak egyáltalában nincsen helye. Ez egy elmélet, t. képviselőtársaim, s elvégre is minden elmélet egy kicsit szürke. Elébb jött mindig a gyakorlat és csak azután következett az elmélet. Meg vagyok győződve arról, hogy ha Wekerle Sándor t. pénzügyminister ur elő fog terjeszteni egy olyan javaslatot, a mely a reáladónál, különösen a földadónál a létminimumot behozza, hogy akkor igen rövid idő alatt akad majd egy finánczzseni, egy fináncz teoretikus, a ki ki fogja jelenteni, hogy igenis, a létminimumnak a reáladóknál elméleti szempontból is helye van. Nem is itt van a nehézség, t. képviselőtársaim, hanem a dolog technikai keresztülvitelében. Ezek a nehézségek azonban véleményem szerint szintén kiküszöbölhetők, megoldhatók. Részletkérdésekbe ezúttal nem szándékozom belemenni, röviden csak kijelentem azt, hogy egy olyan határozati javaslatot . . . Bozóky Árpád : Be van adva ! (Elnök csenget.) Kardos Samu : . . . a mely kivánja a létminimumnak a földadónál való behozatalát, a magam részéről szívesen támogatok, de nem azzal a czélzattal, hogy ezen j avaslatoknak a bizottságokhoz való visszaküldése által a javaslatok végkép levétessenek a napirendről . . . (Zaj.) Elnök." Csendet kérek! Kardos Samu : . . . mondom, nem ezzel a czélzattal, hanem ha egy oly irányú indítvány fog elhangzani, mondjuk, a javaslat 31. §-ánál. . . Bozóky Árpád : Helyes ! Kardos Samu : . . . hogy a 74 milliónál várható többjövedelem elsősorban a létminimumnak a földadónál való megvalósítására fordittassék, — és ennek a javaslatnak nem lesz halasztó czélzata, (Helyeslés a báloldalon.) ha nem akarja ezt a kormányt a javaslatok visszavonására bírni, — akkor meg fogom azt szavazni és a legerélyesebben fogom támogatni épen függetlenségi párti állásomnál fogva. (Helyeslés a baloldalán.) T. képviselőház ! Befejezem rövid és azt hiszem, elég tárgyilagos felszólalásomat. Megokoltam álláspontomat. 47