Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-399

399. országos ülés 1909 január 20-án, szerdán. 31 érkezett összes iratok kapcsán legkésőbb 1909 február 1-én terjeszsze a ház elé.« Elnök; Az indítvány a házszabályok 197. §-a értelmében ki fog nyomatni, a képviselő urak közt szét fog osztatni, egyszersmind pedig javaslom, hogy Bozóky Árpád képviselő ur indítványának indokolás végetti felvételére méltóztassék a folyó évi január hó 23-án, szombaton megtartandó ülés legelejét kitűzni. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Kérem most Csizmazia Endre jegyző urat, szíveskedjék a bejegyzett interpellácziókat felolvasni. Csizmazia Endre jegyző (olvassa): Markhot Aladár: a délvidéki eddigi házalókat osztrák területen ért bánásmód tárgyában a kereskedelemügyi ministerkez; Nagy György: Janics Gyula egyéves önkéntes bécsi meghurczoltatása miatt a kormányhoz ; Polit Mihály: Horvátországban a szerbek ellen indított felségárulás! perek tárgyában a ministerelnökhöz; Csernoch János: a kegyurasági jogoknak és terheknek a parczellázások alkalmával való biztosítása tárgyában a földmivelésügyi, vallás- és közoktatásügyi és igazságügyi ministerekhez ; Leitner Adolf: a felekezeti anyakönyvi kivonatoknak az állam által egyenlő elvek szerint való kezelése tárgyában a vallás- és közoktatásügyi ministerhez. Elnök : Javaslom, hogy az eddigi szokáshoz képest és a házszabályok értelmében délután félkettőkor térjünk át az interpellácziókra. Megjegyzem azonban, hogy az interpellácziókat megelőzőleg a ministerelnök ur fog válaszolni — a mint azt tegnap a ház nyilt ülésén a ministerelnök ur bejelentette — Pető Sándor képviselő urnak a bányakatasztrófák és Szatmári Mór képviselő urnak a bányaszerencsétlenségek dolgában előterjesztett interpelláczióira. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen I) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 1055) b. Thoroczkay Viktor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Hédervári Lehel előadó: T. ház! A kolozsvári királyi főügyészség 2239/1908. számú átiratában báró Thoroczkay Viktor mentelmi jogának felfüggesztését kéri oly czélból, hogy ellene a büntetőtörvénykönyv 393. §-ába ütköző bűncselekmény miatt az eljárás folyamatba tehető legyen. A mentelmi bizottság mindenek előtt a tényállást állapította meg, még pedig a következőkben : (Halljuk ! Halljuk !) A nyomozati adatok szerint megállapítható az, hogy báró Thoroczkay Viktor nyolcz bányatulajdonostól 80.000 korona vételárért megvásárolta a bányamegye területén fekvő és már üzemben levő bányákat azzal a kikötéssel, hogy a vételárt akkor fogja megfizetni, ha a bányákon újból túlad. Báró Thoroczkay Viktor többeknek ajánlotta megvételre a bányákat, 1905. deczember 31-ikén pedig Gálócsy Árpádnak és Bánó Lászlónak opczióba adta az eladást. Báró Thoroczkay Viktor az egész vármegye területét adta opczióba, azt állítva, hogy egyedül neki van jogosítványa az illető bányaterületre. Az opczió megszűnése után Gálócsy Árpád és Bánó László 19 darab zártkutatmányt szerzett és a bányamester a 19 zártkutatmányt engedélyezte is, a mi kitűnt a bányanyilvánkönyv 1906. október 31-iki keletű feljegyzéséből. Báró Thoroczkay Viktor ezt megtudva, saját beismerése szerint is, fenyegetéssel és azzal a hozzáadással, hogy ha követelésének a bányamester eleget nem tesz, feljelenti, rávette a bányamestert, a ki szintén érdekelt fél volt a bányakutatmányok tulajdonjogában, hogy az emiitett nyilvánkönyvbe a Gálócsy és Bánó bejegyzését megelőzőleg, tehát 1905. november 27-iki dátummal László névvel zártkutatmány bejegyeztessék. Itt tehát antedatálásról van szó, a mennyiben a bányanyilvánkönyvbe oly adatot vettek be, a melyet antedatáltak és a mely nem fedi az igazságot, minélfogva nem azzal a preczizitással történt az eljárás, a mely bányanyilvánkönyvek bejegyzéseinél okvetlenül szükséges. Báró Thoroczkay Viktor kérte is a bányaválasztmányt, hogy a Gálócsy és Bánó-féle zártkutatmány jogosultságát a nyilvánkönyvekből törölje. Á bánya választmány a törlést el is rendelte. A magánvádló felebbezése folytán a bányakapitányság azonban megváltoztatta a bányaválasztmány határozatát, kijelentvén, hogy Gálócsy és Bánó bejelentése érvényes és helyes. Ezt báró Thoroczkay Viktor újból megfelebbezvén, a pénzügyministerium mint utolsó fórum a bányaválasztmánynak adott igazat, kimondván, hogy a Gálócsy és Bánó-féle bejegyzés érvénytelen. Ily előzmények után Gálócsyék büntetőpert tettek folyamatba, állítván, hogy báró Thoroczkay Viktor a bányamesterrel együtt összejátszva, a nyilvánkönyvben antedatált adatokat közzé téve, őket vagyoni jogaikban megkárosították, maguknak jogtalan előnyöket biztosítván. A tordai lár. ügyészség a vádat nem vette át, a magánvádlók megfolyamodták ezt a főügyészséghez, de a főügyészség sem vette át a vádat. (Mozgás.) Bozóky Árpád : Nem emelt vádat! Hédervári Lehel előadó: Nem vette át a vádat, mert magánvádlók vádemeléséről van szó. A magánvádlók a bűnvádi perrendtartás értelmében magánvádra folytatták az eljárást és most az eljárás megindítását kérik. A mentelmi bizottság megvizsgálván a dolgot, nem helyezkedett arra az álláspontra, hogy azért, mert az ügyészség vagy a főügyészség nem vette át a vád képviseletét, büntetendő cselekménynek nem kell fennforognia, hanem a mentelmi bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy annak kiderítése, vájjon fennforog-e büntetendő cselekmény, vagy nem, a bíró-