Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-411

362 íii. országos ülés 1909 február 5-én, pénteken. az elöljáróság ós — mint a pénzügyi bizottság módosítása mondja — csak a képviselőtestület kérheti; már ennek akartak prejudikálni akkor, mikor élethalálharczot vivtak, hogy az ő embereik kerüljenek be a képviselőtestületbe, az ő emberük legyen a biró, hogy ki legyen zárva annak lehetősége, hogy ez a képviselőtestület valaha olyan magas látókörre emelkedjék, hogy kérje az uj osztályba sorozást. Hogy a vármegye nem kéri, az iránt teljesen meg van nyugtatva a Pallavicini-uradalom. Hódy Gyula: Azért adok be módosítást, hogy öt ember kérhesse. Mezőfi Vilmos: Én megszavazom örömmel. A kérés joga tehát meg van adva, de hogy milyen megcsonkított formában, annak illusztrálására még csak azt hozom fel, hogy a törvényhatóság, a községi képviselőtestület, a javaslat szövege szerint, csak a törvény életbeléptetésétől számított 3 hónapon belül kérheti, még pedig kellően indokolva, tehát úgyszólván egy helyrajzi térképpel alaposan megindokolt kéréssel. A ki pedig ismeri a mi községeink kultúráját, a községben levő képviselőtestület műveltségi fokát, már ebből is látni fogja, hogy nagyon kevés község lesz Magyarországon, a mely képes lesz a törvény szentesítésétől számított három hónap alatt ilyen kellő elaborátumot kidolgozni. De a míg megtudják Magyarországon községeink, a míg megtudja a nép, hogy a parlament egy ilyen törvényt elfogadott, addig a három hónap már rég elmúlt. Mi történik azonban, ha valamely képviselőtestületi tag megfelebbezi ezt a határozatot % Maga a felebbezés elintézésével, t. ház, már letelt a három hónapi határidő. Egyszóval ez a három hónap nem jelent semmit, mint legfeljebb egy ravasz kikötést arra nézve, hogy a községi képviselőtestületek sohase jöjjenek abba a helyzetbe, hogy a földadó-kataszter kiigazítását és az igazságos osztályba sorozást kérhessék. íme, t. képviselőház, a törvényjavaslat megadja a jogot, hogy ezt kérhetik. Már most vessünk egy tekintetet közelebbről erre a kérdésre. Elsősorban azt mondja a törvényjavaslat, hogy a vármegyei földadó-bizottság véleményez. De kikből áll ez a vármegyei földadó-bizottság ? Nagyon érdekes, t. ház. Ugyanazon törvényhatósági bizottsági kiküldöttekből, a mely a törvényhatósági képviselőtestület összeállítását eszközli, a mint azt már jellemezni volt szerencsém. Latifundium- tulajdonosokból, latifundium - alkalmazottakból, a latifundium kegyurasága alatt álló lelkészek, ügyvédek, bírák és jegyzőkből. Majd ezek fognak dönteni ? Egy hang (a baloldalon): Csak véleményt mondani! Mezőfi Vilmos: Igen, véleményt mondani, mert hiszen az országos földadó-bizottság Budaj>esten fog dönteni. Csakhogy ha a vármegyei földadó-bizottságnak a véleménye az lesz, hogy • feleslegesnek tartja az uj osztályba sorozást, akkor meg vagyok győződve, hogy a budapesti országos földadó-bizottság szintén ennek az álláspontjára fog helyezkedni. Ez a vármegyei földadó-bizottság pedig áll 12 megyei kiküldöttből és néhány minister; kiküldöttből, és ezek fognak dönteni a felett, hogy valamely képviselőtestületnek vagy pénzügyigazgatóságnak kérése jogosult-e és hogy annak teljesítését véleményezi-e vagy nem. Szóval az ő véleménye dönt. Ekkor felmegy ez a pénzügyministerhez; a pénzügyminister újra csak véleményt mond és e vélemény felett dönt majd azután az országos földadó-bizottság. Mielőtt az országos föladó-bizottság összetételére rátérnék, én nem tudok mást látni ebben a módosításban, a melyet a pénzügyi bizottság a törvényjavaslat szövegezésébe bevétetett, szemben az eredetileg benyújtott szövegezéssel, a mely szerint az utolsó döntő fórum maga a pénzügyminister volt, minthogy a pénzügyminister degradáltatott és megszűnt döntő tényező lenni, mert nem lett belőle egyéb, mint egy alázatos véleményező. Döntő lett az országos földadó-bizottság. Hát t. ház. méltóztatik ebből látni, hogy nem igaz-e az, hogy ezt a parlamentet a nagybirtok tartja kezében és hogy nem igaz-e, hogy az intéző és végrehaj tó hatalmat a nagybirtokosság képviseli Magyarországon ? Ez az eklatáns tény bizonyítja, hogy igenis ez igaz. Bizonyítja, hogy maga a pénzügyminister, a pénzügyi, bizottságban, kénytelen volt az agrárius urak előtt meghajolni és a maga döntő kezéből kiengedni a döntést és alázattal átszolgáltatni azt az ezer és tízezer holdas nagybirtokos uraknak. Már pedig, t. képviselőház, én sokkal szivesebben látom a pénzügyminister urat döntő tényezőnek, és jjedig azért látom szivesebben, mert ő elsősorban a kincstár érdekeit fogja és kell hogy képviselje. Sokkal valószínűbb lesz, hogy ő szivesebben megy bele a földadó-kataszter kiigazításába és a földnek uj osztályba sorozásába, valamely nagybirtoknál, mint az az országos földadó-bizottság, a melynek összetétele a következő : Áll 8 képviselőből, 8 főrendből és 14 ministeri kiküldöttből. Hát én mély tisztelettel vagyok eltelve a ház minden egyes t. jelenlevő tagja iránt. . . Egy hang (a baloldalon): Hát a távollevők iránt ? Mezőfi Vilmos: A távollevők iránt is. De, t. ház, én előre sejtem, hogy ennek a háznak nyolcz tagja, a kit beválasztanak az országos földadó-bizottságba, a mely a törvényjavaslat intézkedése szerint mindaddig működik, a míg az egész kiigazítási munkálat végrehajtva nincs, tehát 1913-ig, mondom, tartok tőle, hogy ez a nyolcz képviselő megint a nagybirtok képviselője lesz. Nem is lehet máskép, a mikor a pénzügyminister ur nem akarja megadni másnak a kérdéshez való hozzászólás jogát, mint annak, a kit a jó Isten megáldott azzal, hogy néhány száz vagy