Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-411

ííl, országos ülés 1909 február 5-én, pénteken. 357 állami adót fizető községi lakosokra kiróni, a minek következtében emelkedett a pótadó 6%-kal. Egy hang (a baloldalon): Az sok? Mezöfi Vilmos: Hogy sok-e? Eddig fizettek 84%-ot, most fizetnek 93%-ot és fizetik nemcsak a 10 koronán felüli, hanem a 10 koronánál kevesebb adót fizető birtokosok is, mert a községi adó nem töröltetett a 10 koronánál kevesebb állami adót fizetőkre. Kerületem másik községe Osany. Itt vesztett a község a II. oszt. kereseti adó eltörlése után 2000 korona községi adót. Ezt a 2000 koronát ismét községi adó czimén ki kellett róni a lakosokra, ugy bogy pótadójuk, a mely eddig a 11 százalékot el nem érte, most 101 százalék, tehát községi adóban ez a szegény község többet fizet, mint az összes állami adó. Egy hang (a középen); Hát ki fizesse ? Mezöfi Vilmos: Ki fizesse? Rátérek mindjárt erre is. Fizesse a községek körül elterülő óriási nagy uradalom. Mindjárt be fogom bizonyítani, t. képviselő ur, hogy mikor ezt kívánom, igazam van. Tömörkény községnek összes földje 5948 katasztrális hold, s fizet ezért 7 347 K 84 fillér földadót. Ebből az 5948 katasztrális holdból Pallavicini grófé, a kinek 103.000 hold földje van, 1143 katasztrális hold és fizet ezért 661 K 24 fillér földadót, ugy hogy egy hold földjére körülbelül 60 fillér föladó esik, mig a községi birtokosok földadója 6680 K —• az uradalom adója nélkül — ugy hogy a községi birtokosok földjének minden holdjára esik 1 K 40 fillér földadó; tehát majdnem háromszor annyit fizetnek ezen a czimen, mint a dúsgazdag földbirtokos ur, a ki a nemzeti küzdelem idején Bécsből, a hol állandóan lakik, azzal tüntetett, hogy exlex idején egy összegben fizette ki földadóját. Ugron Gábor: Igaz! Mezöfi Vilmos: T. képviselőház! Csany község — a melyről szintén szólottam — összes földterülete kitesz 3621 katasztrális holdat. Ez után fizet földadóban 10.267 K-át. Jut tehát egy holdra 2 korona 50 fillér földadó. A község birtoka mellett terül el gr. Károlyi László felgyői uradalma, a mely 5200 katasztrális holdból áll és közigazgatásilag Csany községterületéhez van csatolva és ennek minden holdjára ismét csak 60 fillér földadó esik. Tehát Csany községben, a hol 4000 lélek lakik és 3621 katasztrális hold földje van az ottani birtokosoknak, a melynek minden holdjára 2 korona 50 fillér földadó esik, gr. Károlyi László csak 60 fillér földadót fizet birtoka után holdanként. Ilyen viszonyok és körülmények között, t. képviselőház, nem akczeptálhatom a pénzügyminister urnak akármilyen genialitással megokolt ama nézetét, hogy a földnél, a hozadéki adónál fokozatosság, progresszivitás lehetetlenség. Én, igenis, hozzájárulok a kabinet volt tagjának, — tehát a kabinet gondolkozása részesének — Polónyi Gézának tegnapelőtti indokolásához, a melyben ő kimutatta, hogy igenis, lehetséges a földnek fokozatos megadóztatása. Egy kis nehézséget okozna ennek keresztülvitele, ezt azonban az állam gépezete könnyen le tudná küzdeni. T. képviselőház ! Ugyancsak az én választókerületemben fekszik Mindszent nagyközség, a melynek 12—13.000 lakosa van. Ezt a községet köröskörül övezi a Pallavicini földbirtok, mint egy óriási kigyó. (Derültség.) Hogy ebben a községben a II. osztályú kereseti adónak eltörlése folytán milyen viszonyok vannak, arra nézve bátor vagyok a község birájának a képviselőtestület elé terjesztett jelentéséből a következő szavakat idézni. Azt mondja a jelentés folvassa): »Az elmúlt év egyike volt a legrosszabb esztendőknek. A termények ára megkétszereződött az előbbi évek árösszegéhez képest, de alig volt eladni való, mert, a mi csekély gabona termett a kisgazdáknak, meg kellett hagyni vetőmagnak és saját élelmezésükre sok helyen elég sem volt. A már néhány év óta uralkodó nagy szárazság által okozott rossz termés miatt a kisgazdák a végelszegényedés előtt állanak és kénytelenek kamatos pénzből magukat és családjukat eltartani.« S rögtön utána, ugyancsak ebben a jelentésben azt mondja Mindszent község birája, a mely községet ez az uradalom annyira körülvesz és annyira összeszorít: »Az adófizetés az elmúlt évben örvendetesnek volt mondható.* Tehát ugyanabban az évben, a melyben az emberek csak kamatos pénzből voltak képesek magukat és családjukat fentartani, ugyanabban az évben az adók örvendetesen folytak be, — mert az állami adókban kivetett 41 ezer korona hátralék és 27 ezer korona folyó évi adó, összesen 68.000 koronából szerencsésen befolyt 44.000 korona. Községi adóban ki volt vetve összesen 54.000 korona, s ebből befolyt 36.000 korona. Ebből megítélheti a t. képviselőház, hogy milyen pazar lelkesedéssel működhetett ebben a szerencsétlen községben az adóprés, hogy egyrészt azt állítja a képviselőtestület előtt a biró, hogy termés sem volt, kölcsönpénzből él a birtokosság, másrészt eldicsekszik vele, hogy az adó három negyedrésze a hátralékos adóval együtt befolyt. És engem nsm elégit ki, ha a pénzügyminister ur az itt a vita folyamán felhangzott különböző aggályokra és ellenvetésekre azzal válaszol, hogy nem kell attól félni és túlzottak Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam aggodalmai és panasza, hogy az adókezelési törvényjavaslat alapján a legkegyetlenebb inkvizitórius eljárásnak lesznek kitéve Magyarországon az adózók, különösen a kereskedők és iparosok, de nézetem szerint a földtulajdonosok is.