Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-411
ílí. országos ülés 1909 február 5-én, pénteken. 347 ugyanazon nevű egyén van a községben, az egyiknek az adóját tévedésből, vagy rosszakaratból néha a másiknak a nevére írják, és mig az egyik fizeti a másiknak az adóját is, a másik teljesen menekül az adózás alól. Megtörtént, sőt minden nap megtörténik, hogy a családtagok adóját kivetik a házadónál, illetve földadónál is, és e mellett kivetik még a kereseti adónál is. Miután nagyon rendetlenül, könnyelműen csinálták nálunk a kataszteri munkálatokat, megtörtént, hogy egy embernek a földje a kataszteri birtokivben nem az ő nevére volt irva, hanem a szomszédjának a nevére. Nevet is említek : Dóba Imre mesterszállási lakos húsz esztendőn keresztül fizette a szomszédja adóját. Mikor eljött hozzám, kikutattam a dolgot, bejelentettük a pénzügyigazgatóságnak, és mikor már a pénzügyigazgatóság tudta, még azután három esztendőig is ő fizette a szomszédja adóját, mert három esztendő kell ahhoz, hogy kitudódjék ez a kézenfekvő igazság. Mikor oda jutott a dolog, hogy már most Dóba Imre kapja meg a pénzét, melyet illetéktelenül vett fel a kincstár, azt mondták, hogy nem adunk semmit, és mikor a biróság elé került a dolog, illetékességi kifogást emelt a kincstár és Dóba Imre megajándékozta a kincstárt ezzel a követeléssel. Megtörténik minden na}}, hogy az árveréseknél a jegyzők nem jól jelentik be az elárverezendő ingatlan adóját, s ha pl. földet árvereznek el, megtörténik, hogy kereseti adó- vagy házadóhátralékot mutatnak ki. A sorrendi tárgyalásnál mi szemfüles fiskálisok ezt észreveszszük, azt mondjuk, hogy ez nem előnyös tétel a végrehajtási törvénynél fogva, mert nem közvetlenül az ingatlant terheli; tehát ezt mellőzni kell. A biróság mellőzi is, de hogy az adó mégse veszszen el, a községi közegek megpróbálják ezt behajtani azon, a ki az ingatlant árverésen megvette, a mi legtöbbször sikerül is. Megtörténik, hogy valaki elad egy ingatlant, melynek adóhátraléka van. Megveszi az illető — én nem veszem meg, mert én előbb megnézem, hogy van-e adóhátraléka — de megveszi az a tudatlan paraszt a nélkül, hogy az adóhátralékot kifizetné a vételárból. Ezt a hátralékot a jegyző urak egyszerűen átírják a következő évre a vevő nevére és sokszor kifizeti a vevő az eladó adóhátralékát a nélkül, hogy tudna róla. Ezerszámra idézhetnék ilyen hibákat, de én azt mondom, mindezeknél sokkal fontosabb az, hogy földadókataszterünk igazságtalan, hogy nem is lehet jó, mert nem az élethez van szabva. Maga a t. ministerelnök ur is mondotta, hogy az igazi hozadék két és félszer több, mint a földadókataszter szerinti jövedelem. Akkor miért nem lesz ez az igazi tiszta jövedelem megadóztatva ? Akkor nem 20% lenne a földadó, hanem 5%. Különösen az a nagy baja a mi kataszterünknek, hogy nincs az élethez szabva. A kataszteri birtokivekben és térképekben ott vannak a kataszteri helyrajzi számok és az ezeknek megfelelő mesgyevonalak. Ezek az életben azonban nincsenek meg. Ha 20 kataszteri hold négysarkú földem van egy tagban és azt megnézem a kataszteri térképen, azt látom, hogy az nem négysarkú föld, hanem a kataszteri birtokiv és térkép szerint van száz sarka is és százféle mesgyéje, a melyek az életben nincsenek. Ha én eladom ennek a 20 katasztrális holdnak 1 j s részét, más mint mérnökember nem tudja belerajzolni abba a kataszteri térképbe, hogy melyik az az egy harmad, a melyet eladtam és miután nincs mindig kéznél mérnök és ennek munkája különben is drága, gyakran megtörténik, hogy a vevő nevére a kataszteri birtokiven nem az jön át, a mit igazán megvett; ennek folytán megtörténhetik, hogy a vevő a helytelen átirás folytán több adóterhet vesz át, mint a mennyi igazság szerint kijár. Előttem szóló t. kéjjviselőtársaim legnagyobb része kiemelte a földadókataszternek azon igazságtalanságát, hogy a kisbirtoknak tiszta jövedelme magasabb összegben van megállapítva, mint a nagybirtoké. Ennek a reformnak az volna a bevallott czélja, hogy ezeket az aránytalanságokat megszüntesse, de ugy veszem észre a javaslatból, hogy ezeket nem akarja komolyan megszüntetni. (Igaz I Ugy van ! a középen. Ellenmondás balfelól.) Mikor nem a művelési ág megváltoztatásáról van szó, hanem arról, hogy ha igazságtalanságok történtek a kataszteri felvétel alkalmával, ezek kiküszöböltessenek, akkor csak a vármegyei földadó-bizottság véleménye alaj)ján történhetik meg ez a dolog. Ez magyarán annyit tesz, hogy a kutyára bízzuk a hájat. (Mozgás.) Még pedig azért, mert a vármegyei törvényhatósági bizottság felerésze virilisekből áll, s a vármegyei törvényhatósági bizottságnak ezen tekintélyes része nagy befolyással van a hivatalnokokra, mert ők választják azokat. Sőt még a választott tagok nagy részére is befolyásuk van, mert megválasztatják megyei képviselőkül a jegyzőket és bírákat, a kik szintén a nagybirtokosok befolyása alatt állnak. Hogy lehet azt elképzelni, hogy ezek ne a nagybirtokosok érdekeit képviseljék % (Zaj.) Ezektől nem lehet azt várni, hogy ők a kasztjukhoz tartozó egyének adóját ugy állapítsák meg, hogy abból a köznek legyen haszna. Nemcsak én, az ellenzéki képviselő mondom ezt, hanem a kormánypárti képviselőknek legnagyobb része; de a ki nem mondja is, az is azt tartja, hogy az lenne az igazságos, hogy miután leginkább a kisbirtokosok panaszkodnak a kataszteri tiszta jövedelem igazságtalansága ellen, nekik is legyen beleszólásuk ebbe, ők is határozhassanak nemcsak vélemény alapján, hanem szavazattal is. Ennek az lenne az elintézése, hogy az egész katasztert ki kell igazítani hivatalból és minden községben legyen nem vármegyei, hanem községi földadóbizottság. Ennek a bizottságnak tagjait felerészben válaszsza a választó-közönség fejenként, felét pedig nevezze ki a pénzügyminister. Megvallom, 44*
