Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-410

MO. országos ülés 1909 február k-én, csütörtökön. 331 gyanúsításnak mondták. Hát én csak arra vagyok bátor figyelmeztetni, kogy ka önök a kiigazítás tekintetében ezen törvényjavaslatot meg fogják változtatni ugy, kogy abban a kisember megtalálja a maga jogait; ha a kisember megfelelő adókivetésben részesül, ép ugy, mint a nagybirtokos, akkor önök meg fogják látni, liogy én a harmadik olvasásnál ezt a törvényjavaslatot örömmel fogom megszavazni, eltekintve a többi javaslatoktól. Hogy azonban ez bekövetkezzék, elsősorban is vagy a Holló-féle indítványba — a mely szerintem még mindig nem megy elég messze — kogy t. i. száz községbeli tagnak joga legyen a kiigazítást követelni, vagy egy ennél még messzebbmenő indítványba kell belemennie a t. háznak. (Zaj.) Egy ilyen indítványt kell elfogadni, ha azt akarják önök. hogy tényleg segítsék a kisgazdát. Ha egy ilyen indítvány elfogadtatok, akkor megméltóztatnak látni, hogy én teljesen lojálisán, nem ugy, mint önök, meg fogom szavazni ezt a törvényjavaslatot. T. képviselőház ! Most ismét egy személyes természetű kérdésre térek át. Engemet a legtöbben, különösen azon szónokok közül, a kik a vita kezdetén beszéltek, ismételten azzal gyanúsítottak meg, mintha én a szabadelvű pártot képviselném itt. (Halljuk ; Halljuk !) Hát, t. képviselőház, én ez ellen nagyon nehezen védekezketem. Csak azt mondkatom, kogy a szabadelvű párt megkalt és a szabadelvű párt nem fog többé feltámadni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Posgay Miklós : Eequiesoat in pace ! Sándor Pál: Az a félelem, a mely önöket annyira izgatja, hogy a darabontok, vagy a szabadelvűpárt talál jönni ismét, alaptalan. Ha önök megszavaznak törvényjavaslatokat, mindig odaállítják mumusnak azt a szabadelvű pártot, vagy azokat a darabontokat. . . Egy hang (a baloldalon) ; Igen, mert utáljuk őket! Sándor Pál : ... a mi önökhöz, ilyen nagy párthoz, ilyen öntudatos párthoz, nem méltó. Ezektől a fantomoktól önöknek félniök nem szabad, nem kell. Nem azoktól kell önöknek félniök, hanem saját maguktól, a sajátmaguk struktúrájától. Attól óvakodjanak, hogy ott ne legyen baj. A szabadelvűek és a darabontok, azok jók talán gyermekmesébe való rémképeknek, de komoly ember azt nem fogja állitani, hogy ma önöknek a szabadelvű párt vagy a darabontok valamiképen kárt okozkatnak. Ne méltóztassanak tékát engem ugy odaállítani, mint exponensét ennek a nem létező iránynak; sőt vagyok bátor — nem akarom a kázat ebben a tekintetben feltartóztatni — a kázat ebben a tekintetben beszédemnek több passzusára figyelmeztetni, a melyekben kértem önöket, hogy ne engem tegyenek felelőssé a szabadelvű pártért, hanem azokat, a kik az önök körében helyet foglalnak. Legyenek tehát kegyesek nekem elhinni ugy, a mint beszédemben állítottam, hogy sohasem védelmeztem a törvényjavaslatok tekintetében a szabadelvű pártot, sőt elitéltem, kogy ilyen törvényjavaslatokat hozott a parlament elé ; s ne tessék olyasmit nekem tulajdonítani, a mit én beszédemben nem mondottam és a mit a beszédem semmiképen sem árult el. A mi pedig illeti Búza Barna t. barátom megjegyzését, hogy kivittük a közönség elé ezt a kérdést, s ott agitácziót fejtünk ki, hát bocsánatot kérek, azt még sem leket állítani, hogy ez az agitáczió politikai czélokat szolgált. Be fogom később egy alkalommal bizonyítani, hogy semmiképen sincsen politika szolgálatában ez a kérdés. Meg fognak győződni arról, hogy abban a pillanatban, a mikor az adóügy el van intézve, (Halljuk !) megszűnik minden agitáczió azok részéről, a kik igen jogosan agitáltak. Csakhogy Búza Barna t. képviselőtársam, a kivel, sajnos, még többször kell foglalkoznom, a következő sorokkal vezette be az ő igen kevés és, merem mondani, általam meg nem érdemelt beszédét. Ő azt állítja : a bujtogató én vagyok. Ebben a bujtogatásban t. barátom igen jelentős szerepet játszik, a mely az adóreform] avaslat ellen, — de nem is kelyesen mondom így, — hanem az adójavaslat ötletéből a kormány és a mai rendszer ellen folyik Magyarországon, mert azt a sajnos jelenséget látjuk, hogy a midőn ezzel a javaslattal szemben az objektív kritikának volna kelye, akkor Magyarország területén nemcsak agitáczió, hanem valótlanságokkal, czélzatos ferdítésekkel dolgozó valóságos népíázitás folyik.« T. barátom e beszédét ugy egész egyszerűen el nem fogadkatom. A bujtogatás vádját katározottan visszautasítom. De tartozom a t. káznak azzal, hogy e visszautasítással ne elégedjen meg, hanem hű képét adjam annak, hogy mi történik és mi történt az országban. Azt méltóztatik gondolni, hogy Magyarországösszes városainak polgármesterei odaadják magukat arra, kogy politikailag a mostani koaliczió ellen bujtogassanak ? Azt méltóztatik kinni, hogy ka ezek a városok egyhangú határozatot hoznak és ezen egyhangú határozat alapján felírnak a képviselőházhoz, kogy akkor ez leket bujtogatás műve és kogy én képes volnék Magyarország összes városait összehozni arra, kogy politikailag bujtogassanak ? (Mozgás.) Vagy kérdem önöktől, hogy a kereskedelmi és iparkamarák, a melyekről Búza Barna t. barátom nagyon rosszul tudja, hogy szubvencziót kapnak, mert tudnia kellene neki is, kogy ezek szubvencziót nem kapnak és nem kaphatnak . . . Buza Barna : A költségvetésben van ! Sándor Pál: ... a költségvetésben, az egészen más ; de szubvencziókat nem kapnak, — kogy ezek a kamarák, mondom, a melyek rá vannak utalva minden egyes kormánynak a jóindulatára, képesek elaborátumaikban olyan ideákat terjeszteni, a melyek politikai bujtogatásra kasználkatók ? Ildomos-e és szép-e az az én t. barátomtól (Halljuk !) az én személyemtől egészen eltekintve, kogy ő ezeket az elaborátumokat, a melyeket 42*