Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-409

318 Í09. országos ülés 1909 február 3-án, szerdán. akkor, a mikor a házszabály szerint és a ház határozatának érvényesítése érdekében felkéri a képviselő urat, hogy a beszédét rövidebbre fogja, szembeszállani, mert én nem a saját kedvem szerint, hanem a ház határozatának végrehajtása érdekében szólottam. (Elénk helyeslés.) Polónyi Géza : Akkor — bocsánatot kérek, ez csak mentség akar lenni — én rosszabbul járok, mint az, a kire háromnegyed kettőkor kerül a sor, mert annak joga van kérni a háztól, hogy a ház az üléí idejét meghosszabbitsa, vagy pedig hogy beszédét másnapra halaszthassa el és nekem, a kire korábban került a sor, nincs meg ez a jogom. De én alkalmazkodom az elnök urnak, szerintem a szólásszabadságot nem egészen fedő felfogásához (EllenmondásoJc.) és igyekezni fogok nagyon rövidre fogni beszédemet. Ez a birtok ezentúl 6318 korona földadót fog fizetni. Ha az egyszerű kataszteri jövedelem alapján vétetik jövedelmi adó alá, akkor 1300 korona adót fizetne, összesen tehát 4137 koronát, ha azonban két és félszeres kataszteri jövedelem alapján vétetik jövedelmi adó alá, akkor fizetni fog 9838 korona 74 fillért. Méltóztatik látni, hogy máris többet fog fizetni az államnak, mint fizetett eddig. Ha pedig a valóságos jövedelem alapján vonatik adó alá, vagyis ha bevallja az egész J 50.000 koronát, akkor fog fizetni 13.818 korona adót. Már most méltóztassanak ezt egy budapesti házra átszámítani és mindjárt meg fogják találni az aránytalanságokat; méltóztatnak meggyőződni arról, hogy 16%-ból számított házadónál fizetni' fog az adózó 24.000 korona házbéradót, és 7500 korona jövedelmi adót, vagyis összesen fog fizetni 31.500 korona adót, tehát a legmagasabb esetben több, mint kétszer annyit, mint az a 150.000 korona haszonbéres nagybirtok, ha az egész 150.000 koronát jövedelmi adó alá bevallja. Nagyváradon fizetni fog az illető 14% mellett 21.000 korona házbéradót és 7500 korona jövedelmi adót. Tehát méltóztatnak látni, hogy itt van a fundált és nem fundált jövedelmek között egy konkrét esetben az arányosság, hogy nem a fundált jövedelem fizet többet, hanem az 5% kereseti adó alá tartozó iparos, a ki még az esetben is többet fog fizetni ezen adóreform szerint, ha az a nagybirtokos az egész 150.000 K után meg lesz adóztatva jövedelmi adóval; akkor is az az iparos fog fizetni 15.000 K-t, a nagybirtokos csak 13.818 K-t.A tőkekamatadónál és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál kitesz az összeg 22.500 K-t. Ha pedig a szolgálati illetményből származó jövedelmet veszem alapul, akkor fizet az, a ki nem esik pótlék alá, 7500 K-t, a Id pótlék alá esik 8740 K-t. Tetszik látni, hogy ez ennek az adóreformnak a gyakorlatban kimutatott arányossága, ez a fundált és nem fundált jövedelem közötti különbség és ime a tény, hogyan ruházza át a kisebb válláról a terhet a nagyobb birtokos vállára, holott épen a megforditottja következik be. Mivel ez iránt határozati javaslatot akarok benyújtani, csak a létminimum kérdéséről emlékszem meg még egészen röviden, s ezzel be.is fejezem beszédemet. Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy az az adóreform, a mely ismeri a létminimumot, mint a hogy ez a reform ismeri a jövedelmi adónál és bizonyos reláczióban a kereseti adónál, ... . Farkasházy Zsigmond: Kivételesen! Polónyi Géza: ... ha ismeri egyáltalában a létminimumot. Magyarország olyan adóreformot meg nem alkothat, a mely a törpebirtok számára a létminimumot nem biztositja. (Igaz! ügy van '!• balfdől.) T. képviselőház ! Ha az a szegény kisbirtokos tudatára ébred annak, hogy ő 800 koronás jövedelem után 160 korona alapföldadót fizet; mig ellenben az ügyvéd, az orvos és a kereskedő 800 koronás jövedelemnél egy krajczár adót sem fizet, ha az a kis, törpebirtokos tudatára ébred annak, hogy az ő 100 korona jövedelméből 20 koronát állami adóba kell fizetnie, és a mi még neki megmarad, azt községi adóban, betegápolási adóban, útadóban stb. terhekben viszik el, akkor méltóztassék elhinni, hogy itt nem az adómorál, hanem a biológia törvényei fognak érvényesülni. Annak a szegény embernek hiába fogják az urak azt a beszédet tartani, a melyet itt hallottam, mikor annak a szegény családja nélkülöz, éhezik és nincs ruhára valója. És akkor, a mikor ez az adóreform a napszámostól is megkívánja a községi pótadót, a legmagasabb fokozatú tisztviselőket pedig teljesen mentesiti ezen teher alól, akkor ne beszéljünk arról, hogy mentesíteni akarjuk a szegény- és kis-exisztencziákat. Az, hogy a kisexiszteneziáknak létminimuma biztosittassék, mindenütt jogosult a föld kerekén, de leginkább Magyarországon a törpebirtokosokra vonatkozólag, mert ezt nemcsak a humanizmus, az egyenlőség törvénye, de az önzés törvénye is követeli, mert konzerválni kell Magyarország számára azt a munkaerőt; pedig ha a legkisebb jövedelmet is 20% adóval és mellékteherrel sújtják, azt az embert egyenesen kényszeritik arra, hog}

7 az adóztatás terhén való egyenlőség elméletén gondolkozva, jobb hazát cseréljen, és ott kísérelje meg a megélhetést és boldogulást. Tudom, hogy ez kezelési nehézségekkel jár és ennek kiszámítása, kezelése bizonyos bajokat okoz, (Mozgás.) de ez nem lehetetlen. Sokféle megoldási módja van. A t. pénzügyminister ur megélhetési minimumot ismer a földadónál ma is. Nyilatkozik ez azokban az adóleirásokban, a hol nem az adókulcs keményszivűsége, de a pénzügyminister ur jó szive és az az irány nyiratkozik meg, hogy nem mer hozzá nyúlni és nem meri a birtokot elárvereztetni, mert különben az adóexisztencziát, az adóalanyt teszi tönkre. Ismeri az adóleirást ugyebár, a hol nem merik elárvereztetni a birtokot ? De létminimumot egy földadónál miért ne lehetne megalkotni ? Ha meg tudom alkotni a 20%-os adókulcsot, nem tudom azt megcsinálni, hogy bizonyos kataszteri jövedelem után nem 20, hanem