Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-409

409.'országos ülés Í909 február 3-án, szerdán. 313 ífízsákmányölja azt a birtokot a végtelenségig, mert hogy mit hoz a jövendő, azzal nem törődik. Az az anakronizmus, hogy egyes osztályok számára biztosítsuk az örökkévaló megélhetésnek puha kényelmét és elvessük róla a megélhetés gondjainak minden nehezékét, a mai társadalmi rend és a mai felfogás mellett már nem konzerváló hatású. ' ..A hitbizományi birtokoknak egyéb kihatásairól néni akarok beszélni; nem beszélek arról, hogy a. megélhetés gondjaitól való .menekülés, a puha életmód és a biztos jövedelem mennyire melegágya és tápláléka annak, hogy gőgöt tenyésszen, a mely nem tiszteli és nem értékeli a munkát és annak szorgalmát. Ezeket az eszméket nem lehet ma már máskép istápolni, csak ugy, hogy tényleg tápot adunk a szoczialisztikus propagandának, a mely felismeri a társadalmi és a közjogi ellentéteket és nem tűri meg az emberiség fejlődésében ezt az evolúcziót. Nem akarok beszélni a liebenbergi csalitnak Semiramis-székeiről, a melyek mind a üdéi commissum-ok melegágyában tenyésznek. Beszélek arról, hogy ha az a birtokos, a kinek szomszédságában van egy 20, 30, 50, 60 ezer holdas komt>lexum, azt látja, hogy mig a községi adóztatásnak is minden terhét neki kell elviselnie, addig az a nagybirtok hol az önálló pusztaalakitás, hol a községalakitás révén a községi adó alól is kibúvik, . . . Szilassy Zoltán : Meg van szüntetve ! Polónyi Géza: ... ha azt látja, hogy adója a kataszterben a verejtékével szorgosan megmunkált földje után négyszer-ötször akkora, mint a szomszédos nagybirtokosé, annak portájára hiába fogja kiakasztani azt a zászlót, hogy ennek a nagy urnak pedig három szavazata lesz ezentúl és hogy éljen a szabadság és az egyenlőség. Ezeket a dolgokat a mai kor szelleme és a mai történelem evolucziója már lenyelni nem tudja és félkérem az urakat arra : ha akarnak egy megnyugtató lépést tenni az ország közvéleményében, ha tudomásul veszik azt. hogy vannak társadalmi törvények a melyeket álelméletekkel letaposni már nem lehet, akkor igyekezzünk elsősorban is ezen a gazdasági aránytalanságon, a mely a kataszteri jövedelmek helytelen felvételében áll, sürgősen és gyorsan segiteni. (Helyeslés.) Azért nem szükséges nézetem szerint azt a szegény embert a ki intenzív gazdálkodásának révén odajuttatja földjét, hogy jobb művelési ágba változtatja át, üldözni. . Azt a 70 niillió koronát, mely a kataszteri adóalapnak felemeléséhez szükséges, hogy a 14 millió deficzit fedeztessék, könnyű megtalálni, mert a hitbizományi birtok ma 2,300.000 hold, a külföldi kézen lévő birtok 2 millió hold, a latifundiumok pedig — és ezeket együtt veszem a hitbizományiakkal — együttesen 7 millió hektárt meghaladó földet tesznek ki Magyarországon, minélfogva 10 millió holdat is meghaladó földről van szó. Ha e?ak átlagosan 7 koronával veszem is a kataszteri kiigazitást az adóalap és a megfelelő jövedelem szempontjából, akkor megtaláltam már azt a 70 milliót, a melyre szükségünk van, hogy az a 14 millió adó fedeztessék, a mely az uj reform folytán elesik. És miért ne tegyük meg ezt '? Ki gátol bennünket abban, hogy ha az erkölcsi igazság és minden velünk van és ha ezen az állapotokon, a melyeket ismerünk és naponként látunk, segiteni akarunk, kijelentsük a törvényben, hogy mi a kataszteri kiigazitást követeljük a hitbizományi meg a külföldi kézen levő birtokoknál, a latifundiumoknál, vagy mondjuk az 1500 kataszteri holdnál nagyobb birtokoknál, végül pedig a holtkézen levő birtokoknál. Egy hang (a baloldalon) : Mit szól hozzá a főrendiház ? Polónyi Géza : Az majd a főrendiház dolga. De, t. képviselőház, most a kataszter kiigazitásának kérdésénél kell-e önöknek azt megmondanom, hogy a kataszteri felvétel mellett számtalan olyan kisbirtokos van, a ki ma a kataszter alaj>ján nemcsak a valóságos jövedelem után adózik, hanem sokkal többet fizet ? Hiszen a 13 forintos átlagos I. osztályú kataszteri tételek mellett könnyű kiszámítani, hogy a 15—16 forintos, illetőleg a 30—32 koronás kataszteri jövedelem ma több, mint 100 korona jövedelem, mert ez már megközelitőleg a valóságos jövedelem után fizet. Ezekre az emberekre mit jelent a mostani adóreform, ha azután jövedelmi adóban megveszik rajtuk azt, a mit elengedtünk nekik földadóban és ha községi adóban többet fognak viselni, mint a mennyit elengedett nekik t. barátom az állami adóban. En ezt egy kardinális pontnak tekintem és nagyon kérem a t. képviselőházat, hogy a 3. §-nál benyújtandó módosításomat támogatni méltóztassék. Kijelentem azonban, hogy nem ragaszkodom módosításomhoz. Azt hiszem, hog3

7 ez a szerep leghelyesebben a függetlenségi pártra vár. Méltóztassék e felett konferenczián dönteni, de bárki is fogja beadni a módosítást, szívesen fogom támogatni, mert érdemes a dologgal foglalkozni, mert érdemes megvitatni, hogy ezen évtizedekre szóló reformnál e pontnál minő megoldást létesítsünk és hogy a fenforgó brutális igazságtalanságokat hivatalból vizsgáltassuk-e meg. Igaz ugyan, hogy a képviselőtestületeknek j oga van kérni a kataszteri kngazitást ; igaz az is, hogy csak a dűlőt kell megjelölni, ez kevesebb munkával jár, mintha magát a földrészletet is meg kellene jelölni ; de a ki ismeri Magyarország községi életét és ismeri a nagybirtokosoknak a községi életre való befolyását, (Igaz! ügy van !) igazat fog nekem adni, hogy Magyarország azon vidékein, a hol nagybirtok van, a legritkább esetben áll az elöljáróság más emberekből, mint azokból, a kiket a nagybirtokos maga jelölt ki. Ámde ettől eltekintve, a szegény parasztnépnek nem könnyű a dűlőket, a mappákat összeállitani és azután az összehasonlítást más vidékekkel megcsinálni. 40*