Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-409

308 W). országos ülés 1909 február 3-án, szerdán. harmadfélszeres alapon van joga számítania a jövedelmet, akkor már a 330 koronás lakással biró ember sem esketik a létminimum alá. A ki a kereső osztályokat, ügyvédeket, orvosokat stb. ugy akarja a nemzet szine elé állítani, mint a kiknek nem tudom, 60—70%-a a létminimum alá fog esni, az olyan nagyfokú tévedésben van, kogy ezt tovább vitatni és magyarázni mégis felesleges lesz. Lázár Pál : A mostani előírás alapján. Polónyi Géza: A mostani előírás alapján is igy áll a dolog. De én egyen csodálkozom, t. i. azon, hogy a t. előadó ur és Holló Lajos t. képviselőtársam mindig az ügyvédeket, orvosokat és a kéményseprőket emlegetik, Én ugy tudom, hogy mind a ketten hírlapírók, szerkesztők ; mit gondol a t. előadó ur, a hirlapiró és a szerkesztő több adót fizet, mint a többi osztályok ? Én ezt nem azért emHtem fel, mintha egyik osztálynak szemére akarnám hányni a másik hibáját, hanem hogy illusztráljam azt a tételt, a melyet az általános vitánál elmondottam, hogy itt peccatur extra muros et intra, egyszerűen azért, mert a horribilis nagy, a megélhetést lehetetlenné tevő adókulcscsal szemben önvédelmi harczot folytatott nemcsak a városi lakosság, hanem a birtokosság is egy 25%%-os adókulcscsal szemben; ezeknek alapján megélni egyszerűen lehetetlenség volt. De akkor tendencziózus dolognak tartom, hogy mindig az ügyvédekről és a városokról beszélnek azok, a kik a saját bransukat is ismerhetik és ha objektívek akarnának lenni, talán ezt is felhozhatták volna. És akkor rájöhetett volna a t. képviselő ur és az előadó ur, hogy ha Magyarországon ebből a 3427 ügyvédből, ennyi van a vidéken, a mint szemrehányásképen említette az előadó ur, 76 az, a ki 100 korona jövedelmen alól lett megadóztatva — én már előadói beszédébe közbeszóltam, hogy nem 76, hanem az én statisztikám szerint, a VIII. kötet adatgyűjtemény 1320. lapja szerint 87 ilyen vidéki ügyvéd volt Magyarországon — rájöhetett volna arra, mondom, hogy ha megnézzük a hirlapiró és szerkesztő urakat (Halljuk/ Halljuk!), akkor azt látjuk, hogy Magyarországon összesen 147 hirlapiró volt a vidéken megadóztatva. Ebből 43 100 korona jövedelem után adózott, méltóztatik tehát látni, hogy a 147-hez viszonyítva a 43 hány perczentet ad; mindenesetre jelentékenyebb százalék ez, mint a 3427 ügyvédből a 87. Tehát 43 volt megadóztatva 100 koronánál, 32 200 koronánál és 37 300 koronánál. (Közbeszólás a baloldalon.) 300 korona jövedelem után. vagy ennyinek bevallása után lett megadóztatva. Mit jelent ez a tétel, t. képviselőház 1 Jelenti azt, hogy a többi még 100 korona után sem volt megadóztatva és hogy könnyű lenne találni hírlapírókat és szerkesztőket, a kik egy fityinget sem fizettek adóban, két czimen. Eészben azért, mert nem volt adóbevallás és még nagyobb részben azért, mert a leírások és elengedések ezen a területen szoktak leginkább előfordulni, a mint az adóstatisztika ezt kellőleg igazolja. (Mozgás. Zaj.) De, t. képviselőház, tudom, hogy ez népszerűtlen téma. Nem is folytatom tovább. Én csak azt akartam konstatálni, hogy ezzel a tétellel elérhetjük az egyik társadalmi osztály izgatását a másik ellen; hogy tárgyilagos alapon csak akkor mozog a mi vitánk, ha arra az alapra helyezkedünk, hogy igenis volt egy társadalmi, önvédelmi harcz, a melyben a nagymérvű adóeltitkolás nyilvánult meg, de ez nem egyes kategóriáknál, nem az ügyvédeknél, orvosoknál vagy nem tudom kiknél állott elő, hanem mindenkinél, általánosságban. Én csak ezt akartam konstatálni, ebben egyezzünk meg most és igyekezzünk megegyezni a jövőben is. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) És most rá kell térnem, t. uraim, arra, hogy ez az 5'5%-os földadókulcsleszállitás tulaj donképen mit jelent ? Ez az 5'5%-os földadókulcs leszállítás, (Halljuk! Halljuk!) különösen ott, a hol a jövedelmi adónál a kizárólag földbirtokból élő emberek létminimum alá esnek, a hol tehát őket egyéb adóteher nem érinti, tényleg lényeges adóleszállitást jelent, azonban csak az állami adókban, mert a mint mindjárt rá fogok mutatni, ez az 5'5%-os adókulcsleszállitás, ha azt a községi háztartásra vonatkozó részében elemezem, nemcsak veszedelmes, de a legkirívóbb, a legtűrhetetlenebb aránytalanságokat és igazságtalanságokat fogja is eredményezni. Már most, t. képviselőkáz, mindenekelőtt legyünk tisztában ezzel az 5'5%-os adóleirással, annak elméleti részével. Állítják, hogy a földadónál nem lehet progresszív adót behozni, mert az tulaj donképen hozadéki adó, és hogy itt az adóalany nem a személy, hanem a föld lévén, ennek folytán a progresszivitás lehetetlen. Nekem az az álláspontom, t. képviselőház, hogy ez hibás föltevés. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Mert igaz ugyan, hogy különösen a közös birtokoknál, a közös tulajdonoknál, a hol apró részletekre oszlik el a nagybirtok, ha tisztán hozadéki jellegű gyanánt kezelném a földet, akkor könynyen állhatnának elő aránytalanságok, de ezeken egy tollvonással, egy stílussal könnyű segíteni. Nekem ugyanis az a meggyőződésem, hogy akárhogyan iktatnám én be a földet adóalanynak, az adókönyvecske — én mindig azt láttam, — nem a földre, hanem Péter-Pálra és Angyal Jánosra szólóan állíttatik ki és akármennyire is adóalany az a föld, én még olyan földet nem láttam, a mely a fmánczhoz elvitte volna az adót, hanem mindig maga az adózó alany viszi el azt, a kivel szemben a fokozatos adóztatás elve nagyon egyszerűen, a személyre vonatkoztatva is, keresztülvihető. Ha aztán a progressziót elejtjük és nem állapítunk meg progresszív földadót, akkor meg kell vizsgálnunk, hogy ez az 514%-os adóelengedés vájjon nem jelent-e a gyakorlatban progressziót. (Halljuk ! Halljuk !) És én itt látom a legnagyobb hibát elméleti és gyakorlati alapon is.