Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-407

Í07. országos ülés 1909 január 29-én, pénteken. 25^ mert nem az őszinte rajongás 68 szeretet érzik ki ezen kijelentésből, hanem a nagygazdatársadalornnak, a nagybirtokosnak, az ezerholdasnak a kisbirtokossal szemben való vállveregető protekeziója az, a mikor el akar menni a kisgazdához, hogy erkölcsi tartalommal töltse meg. Es itt is követve nemcsak több szónok példáját, hanem legjobb meggyőződésemet felszólalásomban az 597-ik számú törvényjavaslat intézkedéseikel fogok foglalkozni. Véleményem szerint ezen törvényjavaslatnak intézkedései feltétlenül károsak. A ki Magyarország kisgazdáinak és középbirtokosainak sorsát igazán szivén viseli, az ennek a törvényjavaslatnak megszavazásához nem járulhat hozzá. Régi vágy volt, a melynek sokszor kifejezést adtak a képviselőházban is, a képviselőházon kivül is, hogy a földadókataszter végre kiigazittassék. Most ezt a vágyat ugy igyekszik ez a javaslat megoldani, hogy az 1. §. 1. pontjában kimondja, hogy . az egyes földrészleteknél a művelési ágban beállott állandó változások keresztülvitessenek, ezt hivatalból is keresztülviszik, de a mi fontos lenne, az általános kiigazítást, az uj jövedelmi fokozatoknak megállapítását és a szerint uj osztályba sorozásukat csak bizonyos meghatározott feltételek mellett és szűkre szabott időben engedné érvényesülni. Hozzáköti a földadókataszter kiigazítását a képviselőtestület kéréséhez és még a kérésnek idejét is megszabja, mert három hónapban jelöli azt ki a törvényjavaslat 3. §-a. Nagyon helyesen utaltak rá felszólalt képviselőtársaim közül többen, hogy igen sok helyütt a képviselőtestület egy-egy uradalomnak rendelkezése alatt áll. Ilyen helyeken tehát a képviselőtestület talán még akarva sem tudna olyan kérelmet előterjeszteni, a mely a kisbirtokosoknak érdekét szolgálná. Másfelől, mivel nemcsak a képviselőtestület van érdekelve, itt feltétlenül könnyíteni kell a kataszteri kiigazításra vonatkozó kérésnek előterjesztését. Mikor arról volt szó, hogy olyan javaslatot vigyen keresztül a képviselőház, a mely a kisbirtokosok érdekeit sértette, nevezetesen, mikor a tagosításról volt szó, a háznak bölcsesége ugy határozott, hogy ha a birtokosok egynegyede kéri a tagositást, akkor már azt el kell rendelni; hát most miért nem fordult ehhez a preezendeshez a t. képviselőház, a mikor a kisbirtokosokat kellett volna megvédeni, miért nem mondotta ki azt, hogy a birtokosok negyedrészének kérésére el kell rendelni a kataszter kiigazitását ? Mindig megtalálják a bölcseséget, mindig tudnak idegenből lefordított minták után rossz törvényeket szerkeszteni, de a mikor pedig épen a nemzetfentartó osztálynak érdekéről lenne szó, akkor ugyanennek a bölcseségnek mértékét nem ütik meg, akkor egy meglehetősen befolyásolható, sok helyütt — hogy ugy mondjam — kormánybefolyás alatt álló,képviselőtestületnek bölcseségére bizzák. hogy a kataszter kiigazittassék-e vagy nem ? A legigazságosabb az lenne, — és én ahhoz ragaszkodom, — hogy mindenütt hivatalból vitessék keresztül a hitelező kataszteri kiigazitás, De ha a ministerelnök ur ehhez nem járulhatna hozzá, az a legminimálisabb követelés lehet, hogy legalább, mint a tagositásnál, a birtokosok egy negyedének kérésére ez igenis keresztül vitessék. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : A tagositást ma is hivatalból viszik keresztül. Nagy György: Engedelmet kérek, ezt a kérdést már jobban ismerem a ministerelnök urnái. (Derültség.) Tévedni tetszik. A tagositásra vonatkozólag épen Günther Antal igazságügyminister ur javaslatát tárgyaltuk le és az meghagyta a régi intézkedést, hogy a birtokosok negyedrésze kell, hogy kérje a tagosítás elrendelését, sőt most megerősíti annyiban, hogy előbb a földmivelésügyi ministeriumban egy gazdasági szakbizottság is véleményezi, hogy helyesnek, czélszerünek tartja-e a tagosítás keresztülvitelét. A milyen szivesen meghajlom a pénzügyminister ur tudása előtt pénzügyi téren, engedje meg, hogy a tagosítás kérdésével annyit foglalkoztam, hogy tisztában vagyok vele. Wekerie Sándor ministerelnök és pénzügyminisler: Azt mondtam, hogy a tagositást ma is hivatalból viszik keresztül. Nagy György : Azt hiszem, adatokkal nem is kellene bizonyítani, hogy a mostani kataszteri állapot szerint az adózásnál a legnagyobb igazságtalanságok, a legkiáltóbb sérelmek fordulnak elő. Erre vonatkozólag beszédem folyamán adatokra is fogok hivatkozni. Sándor Pál t. képviselőtársam az adatoknak már egész sorát, egész légióját hozta fel beszédében. Torontál vármegyében 13 hold föld után, holdankint a nagybirtokos fizet 1 korona 52 fillért és itt az átlag, mert az egyes kisbirtokosokra sokkal nagyobb összeg esik, 3 korona 36 fillér. Tehát a háromszorosa annak, a mit a nagybirtokos fizet. Bácsbodrog vármegyében a nagy uradalom, 5000 holdnál, holdankint fizet 3 korona 10 fillért, az átlag tehát itt 3 korona 97 fillér. Egy másik uradalomnál az átlag fi korona 80 fillér, az átlag pedig fizet holdankint 3 korona 55 fillért. Ha már most segíteni akarunk a gazdatársadalmon, nyilvánvaló, hogy a legkisebb emberen, a védtelen, a fegyvertelen kisgazdán és a sok teher alatt roskadó középbirtokoson kell segíteni. Hiszen a földnek megoszlása is igazságtalan. De ezen nem is lehet egyelőre törvényhozás utján változtatni. Es ha nem is mondom, hogy a megszerzett jogától valaki megfosztassék, az adózásnál kell, hogy könnyítéseket adjunk a kisbirtokosoknak és lehetővé, kell tenni azt, hogy a nagybirtokos igyekezzék a kellő hasznot nem hajtó birtokoknak egy részét a kisbirtokosoknak megfelelő áron átadni, hogy ennek megélhetését ezáltal is lehetővé tegyük. Méltóztassék csak figyelembe venni azt, hogy Magyarországon 1,333.875 gazda van. kinek 5 holdon alul van földje és ez a közel egy millió kisgazda a földnek csak 6-15%-át birja. Az 5-től 100 holdig terjedő birtokú birtokos 1,078.009