Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-407

250 W. országos ülés 1909 január 29-én, pénteken. volt alkalmam az utolsó hetekben több ilyen emberrel beszélni — én sebol sem találtam, hogy a mozgalom politikai czélzattal indult volna, ellenben mindenütt őszinte és meggyőződésből eredő argumentumokat találtam arra nézve, hogy ezek a javaslatok daczára annak, hogy az igen t.kormány az ellenkezőjét állitja, adóemelést vonnak maguk után. A mozgalom jogosultságát misem bizonyítja jobban, mint hogy épen ezen mozgalom következtében a t. kormány egyes módosításokra tett Ígéretet, és nem tagadható, hogy épen a mióta a ministerelnök ur a függetlenségi pártban Ígéretet tett a kereseti adó kontingentálására és a kontingens elérése után az adókulcs leszállítására, azóta a hangulat az országban nyugodtabb lett. T. ház ! Régi adórendszerünk leglényegesebb hibája az volt, hogy az adókulcs tulmagas volt. Ez nemcsak a III. oszt. kereseti adóra vonatkozólag áll, hanem úgyszólván az összes adókra nézve, a földadóra nézve is. Ez a magas adókulcs volt oka annak, hogy az adózó alanyok kénytelenek voltak jövedelmük egy részét eltitkolni. Bizonyos esetekben ez nehézségekkel jár, mert pl. kétséget nem szenved, hogy a házadónál őszinte bevallás történt és csak kivételesen fordultak elő eltitkolások. A földadó sem felel meg a tényleges jövedelemnek, de ha itt a visszaélések és az aránytalanságok nem voltak olyan nagyok, mint a III. oszt. keresetadónál, ez azért volt, mert hiszen a kataszter csakis egyszer állittatott fel és nem állott módjukban az embereknek a jövedelem eltitkolása. Azonban a kataszter felállitásánál mindenesetre, történtek visszaélések, a mint ezt több oldalról, különösen a kisbirtokosok részéről hangoztatták, mint előttem szóló t. képviselőtáram is mondta. Azonban nem szenved kétséget, hogy a legnagyobb visszaélések a III. oszt. keresetadónál történtek. Zakariás János: A Lipótvárosban. Schmidt Károly: Nemcsak a Lipótvárosban, mindenütt. De ez nem az adómorál hiánya, hanem annak a következménye, hogy az adókulcs tényleg tulmagas volt, mert a legtöbb helyen a jövedelmi adó, a III. oszt. keresetadó a többi pótlékokkal együtt körülbelül 20%-ig felment volna, a mi a tiszta jövedelemnek egy ötödrészét körülbelül felemésztette volna. Már pedig azt követelni, hogy valaki jövedelmének i/

5 részét az államnak áldozza, képtelenség, mert hiszen a középosztálynál épen ez az ötödrész a jövedelemnek azt a részét képezi, a mely talán bizonyos luxuskiadásra fordítható, a mely az életet kényelmesebbé teheti és esetleg megtakarításokra is szolgálhat. Azonban, ha az illető adóalany jövedelmének egy ötödrészét az államnak adta volna, akkor alig lett volna lehetséges, hogy csak valamit is magának megtakarítson. Én ezeket a kérdéseket nem merkantilista és nem agrárius szempontból fogom fel; (Helyeslés jobbfelől.) én, bár kerületem népességének körülbelül 95%-a földmivelőből áll, nem vagyok agrárius, hanem azt tartom, hogy a legjobb és a legigazságosabb, ha itt a képviselőházban nem egyik, vagy másik oldalról nézzük ezeket a kérdéseket, hanem egyenlő mértékkel, igazságosan, az állam összes polgárainak helyzetéből Ítélünk. (Helyeslés jobbfelől.) Ez a javaslat, t. ház, a valódi jövedelem bevallásának rendszerére akar áttérni, azonban olyan kulcsot állit fel, hogy a szerint a valódi jövedelem, bevallása ezentúl sem lesz elérhető. És én ezt tartom a javaslatok, különösen az általános kereseti adóról szóló javaslat leglényegesebb hibájának. A t. kormány a törvén}'] avaslat indokolásában, és a t. ministerelnök ur ismételt felszólalásában hangoztatta, hogy most a tiszta jövedelemnek körülbelül 2.5%-a szokott kereseti adó czimén fizettetni. Ha tehát a kereseti adó 5°/

0-ra felemeltetik, akkor kétségtelen — hacsak a jövedelem felét el nem titkoljuk — hogy az adó kétszeres nagyságra emelkedik; ezáltal úgyszólván mi tanítjuk az adózó alanyokat arra, — tekintve hogy az igen t. ministerelnök ur kilátásba helyezte, hogy a mai magasságban az általános kereseti adó kontingense állíttatik fel — hogy a jövedelemnek felét, az uj adókulcs következtében, eltitkolják. Ezt én nem tartom helyesnek. Sándor Pál : Ez az adómorál. Schmidt Károly: Ezt, t. képviselőház, feltétlenül ki kellett volna kerülni. Az én nézetem szerint a leghelyesebb lett volna, ha 2-5, vagy legfeljebb 3%-ban állítottuk volna fel az adókulcsot, és inkább a valódi adójövedelemnek be nem vallását sújtottuk volna tetemes büntetésekkel. A magam részéről akármilyen nagy büntetéshez hozzájárultam volna; nem bántam volna, ha az adónak mindjárt a kétszeresét fizeti is az, a ki eltitkolja valódi jövedelmét. (Helyeslés.) f«J Ha ennél a rendszernél maradunk, akkor ennek következménye az lesz, hogy a tisztességesebb ember rosszabbul jár. Az, a ki őszintén bevallja, a maga jövedelmét az sokkal több adót fog fizetni — ez lesz tisztességének jutalma — mint ki jobban tud hazudni, a ki jobban el tudja titkolni jövedelmét. (Ugy van! jobbfelől.) Én tehát az adókulcs leszállítását tartanám a leghelyesebbnek, és ha az igen t. ministerelnök ur attól tart, hogy ez által az állami bevétel csökkentetnék, ezt esetleg az által lehetne elkerülni, hogy egy minimum-kontingenst állítunk fel, és ha az el nem éretnék, akkor pótlékokat kell kivetni, illetőleg csak akkor felemelni az adókulcsot. Ha azonban az igen t. ministerelnök ur ezt az intézkedést átmenetileg sem fogadhatja el, akkor megnyugszunk abban az intézkedésben is, a melyet kilátásba helyezett, hogy t. i. az általános kereseti adó kontingentáltassék, és ha ez a kontingens a jövőre meghaladja a tényleges bevételt, akkor az adókulcs fokozatosan le fog szállíttatni. Mindenesetre azonban kérném a t. ministerelnök urat, hogy ezeket az intézkedéseket vétesse föl tüzetesen a törvénybe és mondassa ki, hogy hány perczenttel kell a tényleges bevételnek meghaladni a kontin-