Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-406
222 W6. országos ülés 1909 január L J8-án } csütörtökön. kanguan tudatában van annak az óriási nagy i igazságtalanságnak, a mely a földadó kivetésénél megnyilvánul; tudatában van annak, hogy a földadókataszter mai rendszere elviselhetetlen. És hasztalan fog a pénzügyminister ur neki arról perorálni, hogy a földadó mai rendszere fentartandó, egyhangúlag azt fogja a magyar nép mondani, hogy addig, a mig a földadórendszer gyökeresen meg nem változik, addig, a mig a föld megadóztatása körül is életbe nem lép a fokozatos földadórendszer, és addig, a mig a földnek tiszta hozadéka becsületes, igaz becslés alapján ki nem nyomoztatik, és addig, a mig a mai földadókataszter teljesen újjá nem alakittatik, addig hiába beszél a t. ministerelnök ur arról, hogy ő a gyengébbek vállairól a terhet leveszi és az erősebbek vállaira rárakni akarja, mert forditva áll a dolog: a mai igazságtalanságot fenn akarja tartani és mindörökké érvényben akarja tartani. Simkó József : Ez nem igaz, szó sincs róla ! Mezőfi Vilmos: T. képviselőtársam, Simkó József, ha megkérdezné alföldi választóit, meggyőződnék arról, hogy minden szó, a mit elmondtam, megfelel az életnek és a valóságnak. Tény és igazság, hogy a földművelő magyar nép érzi azt a nagy igazságtalanságot, a mely a földadórendszer mai formája folytán őt sújtja, és bátor leszek bebizonyítani a t. képviselőháznak, nem merkantilista részről, nem haladópárti irók részéről, a mint ezt felhozni hallottam, a mikor Sándor Pál t. képviselőtársam ezeket a föld igazságtalan megadóztatására vonakozó adatokat a ház elé hozta, hanem épen agrárius oldalról, épen olyan Íróknak a könyveiből fogom bebizonyitani, hogy tűrhetetlen a mai földadórendszer és a mai adókataszter, és hogy feltétlenül igazam van abban, a mikor azt állitom, hogy a pénzügyminister ur javaslata a földadóról semmiké}) sem irtja ki ezen visszaéléseket és igazságtalanságokat. Bubinek Gyula, az Országos Magyar Gazdasági Egylet igazgatója, elismert agrár vezetőember, a Paraszt-szoezializmus czimű czikkében ir az igazságtalan földadókataszterről és a következő megszívlelendő tanúságokat vonja le. Elmondja, hogy a magyar Alföldön 8 katasztrális holdas, nem ártéri kisbirtokot a következő adótételek és szolgálmányok terhelik: Egyenes állami adóban, földadóban fizetett 8 katasztrális, nem ártéri kisbirtok 25 írt 82 krt, állami pótadóbari 7 frt 80 krt, községi adóban 14 frt 20 krt, megyei útadóban 1 frt 82 krt, állami házadóban 2 frtot, pótadóban 80 krt, kereseti adóban 3 frtot, egyéb kisebb szolgáltatásokban összesen 6 frtot. Tehát a 8 holdas nem ártéri kisbirtok 64 frt 80 krt fizet, ugy hogy a 8 holdas kisgazdának egy-egy hold földjére 8 frt 10 kr. adó esik. A földmiveléssel foglalkozó birtokosok el fogják ismerni, hogy a mikor egy holdra 8—10 frt adó esik, hogyan élhet meg az a kisgazda feleségével, 2. 3, 4, 5 gyerekével. Szinte elképzelni is lehetstlen, hogy egy 8 holdas kisgazda családját olyan szörnyű teher mellett tisztességesen fenn tudja tartani, a mikor tudjuk, hogy egy holdon közepes termés mellett legfeljebb 6—7 métermázsa búzatermés van, a mi 6 forintos átlagár mellett 30—40 frtot tesz ki. Ennek a birtokhozadéknak egynegyedrészét azután adóba kell elűzetnie annak a földmivelő kisgazdának. De nem csak a kisbirtokra nézve mutatja ki ezt a hallatlan adónyuzást, hanem kimutatja egy 46 holdas árteres középbirtok adózási viszonyait is. Egy 46 holdas alföldi árteres középbirtok — speczialiter Békés városára vonatkoznak ezek az adatok, de azok az egész magyar Alföld adataival ugyanazonosak — fizet egyenes állami földadóban — mondja nem egy merkantilista, nem egy nagy tőkepénzes, hanem mondja Bubinek Gyula, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója, tehát olyan ember, a kinek tanusága előtt ennek a képviselőháznak minden agráriusa bizonyára fejet fog hajtani — állami egyenes földadóban fizet egy ilyen 46 holdas árteres középbirtok (olvassa) : »114 forint 14 krajczárt, pótadóban 34 forint 50 krajczárt, községi adóban 58 frt 89 kr.-t, állami házadóban 2 frt 80 kr-t, állami házpótadóban 1 frt 20 kr-t, a Tisza-Körös-Marosármentesitő társulatnak 102 frt 57 kr-t, összesen tehát fizet ez a középbirtok egy esztendőben 370 frt 32 kr-t, vagyis holdanként körülbelül 7 frt 90 kr-t.« Tehát már ennek a 46 holdas középbirtoknak adózási viszonyai olyanok, hogy a 8 katasztrális holdas kisbirtoknál már valamivel kevesebb adóösszeg jut egy-egy holdra, mert méltóztattak hallani, hogy egy 8 katasztrális holdas kisbirtok 8 frt 10 krt fizet holdankint, mig ez a 46 holdas középbirtok 7 frt 90 krt, tehát majdnem 20 krajczárral kevesebb az adója. Be fogom igazolni, t. ház, hogy minél nagyobb a birtok, annál kevesebb adó jut egy-egy hold földre. Ugyancsak Bubinek Gyula mutatja ki az Alföld többi községének adózási viszonyait. Csak a védereményeket leszek bátor felolvasni, nehogy a számokkal untassam a t. házat. Körös-Tarcsán, — mondja Bubinek Gyula —• (olvassa) : »egy 10 holdas kisbirtokos összesen fizet 66 frt 79 krt egy esztendőben, Endrőd községben 43 frt 17 krt, Kétegyházán 52 frt 27 krt, Csorváson 62 frt 83 krt, Füzesgyarmaton 43 frt 68 krt, Orosházán 45 frt 72 krt, Körösladányon 49 frt 21 krt, Vésztőn 46 frt 92 krt, Békésgyulán 67 frt 58 krajczárt«. Hát ilyen rémületes adózási viszonyok mellett, a melyek a kisbirtokra nehezednek, — gondolom, tiz hold valóban kisbirtok — méltán kérdezhetjük, hogy vájjon a nagybirtokok, az ezer holdas birtokok ugyanilyen arányban vannak-e megadóztatva. S itt újra egy agrárius tanúságára hivatkozom, a ki a nagybirtok adóztatási viszonyaira nézve előadja, hogy ott van Bácstopolya, a melynek határa 26.000 hold föld, s ebből egy emberé Zichy János grófé 8000 hold föld, 18.000 hold föld pedig más tizenötezer birtokosra esik. Ez a 8000 hold tiszta fekete humus, nincs annál jobb
