Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-405

iÖ5. öfszágos ülés 1909 január 27-én, szerdán. 215 tumot, hogy de strigis, quae non sünt, nulla fiat questio. Hát képzeljék el, hogy ilyen dolgok vannak most is, a milyenek nem exisztálnak és nem lehetnek. Szokoly Tamás: A tárgyra ! A tárgyra ! Polit Mihály: Interpelláczióm alkalmával azok a képviselő urak, a kik szivesek voltak meghallgatni interpellácziómat. . . Simkó József: Én magam voltam ! (Derültség.) Polit Mihály: ...Többen is voltak! A ministerelnök ur is szives volt meghallgatni. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Polit Mihály: Azt mondtam akkor, hogy az idő rövid és nem birom jelezni, hogy mi az a nagyszerb propaganda. Azt mondtam, hogy van kétféle nagyszerb propaganda: az egyik a belgrádi, a másik a bécsi. Engedjék meg, hogy ezt most röviden itt előadjam. A belgrádi nagyszerb propaganda nem illeti Magyarországot, hanem illeti a Balkán félszigeten Ö-Szerbiát és Maczedóniát. Itt a szerb kormány fentart iskolákat, gimnáziumot, ott tehát megengedem, Hogy van nagyszerb propaganda. De ha itt van nagyszerb propaganda, az csak bécsi propaganda lehet. Mert mi a vezérlő eszme Bécsben ? Az, hogy miután Ausztria és Magyarország okkupálta és most már annektálta Boszniát és Herczegovinát, ne csak Bosznia és Herczegovina, hanem Szerbia, Montenegró és Ö-Szerbia is csatoltassék a monarchiához, és ez az eszme ottan igen el volt terjedve. Ez nem olyan csekélység, t. képviselőház. A boldogult szerb királynak, Milánnak, egy konvencziója volt Ausztriával is Magyarországgal az iránt, hogy bebocsássa Szerbiába az osztrák-magyar hadsereget. Én, t. ház, nem fogok most belebocsátkozni annak a tárgyalásába, (Helyeslés.) hogy az a bécsi szerb propaganda Magyarországra valami előnyös-e, és hogy Magyarországnak ahhoz nagyon ragaszkodnia kellett volna. (Folytonos zaj és közbekiáltások.) Ebben a vádiratban nagy súlyt fektetnek arra, hogy a szerbek Horvátországban czirill betűket használnak. Hát, t. ház, hogy ők a czirill betűkhöz ragaszkodnak, az a joguk a törvényben van meg, a magyar törvényeben, az 1864: IX. törvényczikkkben. (Folytonos zaj és közbeszólások : Elég 1) Az 1887-iki horvát törvény is épen olyan : az is kimondja, hogy czirill betűt lehet használni. Nálunk is teljesen meg van engedve, nincsen erre nézve semmiféle tilalom. (Folytonos zaj és felkiáltások : Elég volt! Elnök csenget.) Ha azt kivanják, hogy ezen czimerekben és szinekben ne használtassanak czirill betűk, akkor tiltsák el ezt és töröljék el a törvényt, mert addig, a mig ez nincsen kimondva, addig szabad ezeket használni, mert rendelet is van erre vonatkozólag. (Folytonos zaj.) Egy hang (a baloldalon) : Az a kérdés, tudomásul veszed-e a választ ? (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Polit Mihály : Nagy szerepet játszik ezen vádiratban a szerb királynak az arczképe. (Felkiáltások : Ez nem tartozik ide! Zaj. Elnök csenget.) Ugron Gábor: Ez a bírósághoz tartozik ! Polit Mihály: Szeretném, hogyha annyi garas volna a zsebemben, a hányszor Péter király arczképe ebben a vádiratban említtetik. Hát egy idegen szuverénnek az arczképét nem szabad Magyarországon tartani ? (Felkiáltások: Ez nem tárgyalás ! Elnök csenget.) Mit csinálna Ausztriában az a 10—11 millió német, a hol minden házban megvan Vilmosnak az arczképe, vagy Trentoban és Triesztben az olasz királynak az arczképe, ha ott is olyan felfogás uralkodnék. (Folytonos zaj.) Ugron Gábor : Ez nem végtárgyalás ! Nagy Dezső (közbeszól. Nagy zaj.). Polit Mihály : T. kollégám jogászember, tehát nem hiszem, hogy azt a felfogást helyeselné. (Folytonos zaj. Elnök csenget. Felkiáltások: Elég volt már ! Szavazzunk !) Elnök (csenget) : Kérem a t. képviselő urat, hogy tekintettel az idő előrehaladott voltára, sziveskedjék lehetőleg röviden befejezni beszédét. Polit Mihály: Azt is méltóztattak említeni, hogy én felhoztam Nasztics szereplését, és azt mondottam, hogy agent provocateur. Én maiakkor is kijelentettem, hogy magam is abban a nézetben vagyok, (Folytonos zaj. Felkiáltások : Ne akarja a bíróságot befolyásolni, nem végtárgyalás ez ! Elnök csenget.) hogy nem szabad olyat, a ki távol van, megtámadni. Hát én nem is akartam megtámadni, (Elég volt már I Szavazzunk! Zaj. Elnök csenget.) de felemiitettem, hogy neki milyen szerepe volt Montenegróban, milyen szerepe volt Belgrádban, milyen Szarajevóban, és utoljára Zágrábban lett koronatanú, szóval, az a szerepe volt, hogy valóságos agent provocateur volt ugy Montenegróban, mint Belgrádban ; találtak nála osztrák katonatisztektől leveleket. Utoljára lejött Horvátországba és ott Horvátországban mint egyetlenegy koronatanú szerepel. Ha ilyen tanura támaszkodnak, akkor nem tudom, hogyan lehet vizsgálati fogságban tartani 53 előkelő szerbet ? (Folytonos zaj.) Azt mondja a ministerelnök ur, hogy ott nincs zaklatás, és hogy egészen rendes eljárás folyik (Zaj. Felkiáltások.: Fejezze be !) Az annexió előtt senki sem beszélt nagyszerb propagandáról és lojalitás hiányáról. Épen a péterváradi szerb ezred legjobban harczolt Boszniában és most a szerbeket gyanúsítani és azt mondani, hogy nem lojálisak, nem teszik kötelességüket, ez már erős. Azt mondja a ministerelnök ur, hogy nem irányul a dolog a szerb nemzetiség ellen. Bocsánatot kérek, csak szerbeket vádobiak. Azt mondják, hogy várjuk be a tárgyalást. Köszönöm, ha valakit becsuknak rablógyilkos módjára, már hét hónapja vizsgálati fogságban van, az várja be a végtárgyalást, csak azért, mert valahol talál-