Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-405

202 4Ö5. országos ülés 1909 január 27-én, szerdán. megcsinálja az adókiszámitási javaslatot, ujabb tanukat hallgat ki, másokat is kihallgat, szakértőket vesz elő, megbecsül és szabadon mérlegel. Mezőfi Vilmos: Valóságos inkviziczió ! Pető Sándor : Ezután következik az adókivető bizottság. Itt megint szakértőket hallgatnak meg, megint tanukat hallgatnak meg," könyveket vizsgálnak és írások bevallását és nyilatkozatot kérnek. Az adókivető bizottság előtt mindenki köteles tanúskodni, a ki a biróság előtt nincs jogosítva a tanúvallomás megtagadására, mindenki köteles tehát tanúskodni, a kit az adókivető bizottság, vagy a referens, a pénzügyi közeg tanúskodásra hiv fel, és hogy még szebb legyen a dolog és még jobban bohózatba való legyen a helyzet, napidijak járnak a tanuknak és ugy, mint voltak eddig a megvetett és kigúnyolt rétegei a nép aljának, a kik hivatásos tanuk voltak a bíróságoknál és ebből éltek, most lesznek hivatásos tanuk, a kik abból élnek, hogy elmennek az adókivető bizottság tárgyalásaira tanúnak. (Mozgás.) Tehát már háromszor volt tanuzás, vagy lehetett tanuzás, — mert nem bizonyos, hogy mindenütt be fog következni — háromszor volt tanúkihallgatás, szakértők meghallgatása és felbecsülés. Közbeesik a felebbezés. Itt egy kis csalafintaság van, a melylyel sem a polgári pörökben, sem a büntetőbíráskodás terén nem találkozunk. Nevezetesen az adókivető bizottság határozata után a javaslat 50. §-a szerint az adózó köteles nyilatkozni aziránt, hogy felebbez-e, vagy megnyugszik, és csak utána nyilatkozik a a kincstár. Ha ott rögtön nem nyilatkozik, nincs helye a felebbezésnek. , Mit jelent ez, t. ház ? Ez jelenti a revolvert, hogy annak az adózónak, kinek először kell nyilatkoznia, mindig ott áll előtte a rém, hogy ha felebbez, akkor majd a kincstár is felebbez, jobb lesz tehát megnyugodni, mert akkor a kincstár nem emeltetheti fel még jobban az adóját. Ez igazságtalan eljárás, melyet a biróságoknál épen megfordított és igazságos alakjában találunk meg. A bűnvádi perrendtartás szerint az államhatalmat képviselő ügyész az, a ki először köteles nyilatkozni az iránt, hogy felebbez-e vagy megnyugszik, és nem tartja függőben elhatározását a vádlott nyilatkozatától, és nem tartja rettegésben és várakozásban a másik felet a maga nagy erejével és hatalmával, hogyha meg nem nyugszik, akkor ő sem fog megnyugodni. (Zaj.) Ha ez kicsiny dolog, akkor méltóztassék bevenni azt, a mi eddig nem volt a javaslatban, hogy később is felebbezhet, vagy méltóztassék a sorrendet megváltoztatni, hogy előbb a kincstár nyilatkozzék, azután az adózó fél. Meg fogja látni a pénzügyminister ur, hogy ezen kicsiny esetnél jelentkező változtatás milyen nagy örömet fog okozni az adózó polgárok körében. Tudom, hogy később is felebbezhet egy harmadik személy az adózó érdekében, de nagy különbség van abban, hogy én magam felebbezek-e, vagy helyettem más, mert az adófelszólamlási bizottság azt mondja, miért szállítanám én le az adót, mikor a fél megnyugszik benne ? Tudom a praxisból, résztvettem, az adókivetés munkálataiban, hogy rendszerint azért nyugszik meg az adózó fél, mert tart attól, hogy a kincstár is felebbez. Ezért kérem, méltóztassék a sorrendet megváltoztatni. Ezután jön még egy felvonása az adókiszabásnak, t. i. az adófelszólamlási bizottság. Ez pláne érdekes, t. ház. Itt már nemcsak az általános tanuzási kötelezettség, hanem az 59. §. szerint még az eskü alatti vallomás kényszere is fennáll. Vagyis mindenki, a kit beidézni akarnak, köteles megjelenni és az 59. §. szerint eskü alatt a jövedelmi adó alapjául szolgáló jövedelmi adatokra vallomást tenni. Szóval, egy nagy denuncziálási kaszárnyát akarunk ebből az országból csinálni, hogy mindenki köteles legyen denuncziálni, szomszédjának jövedelmi és vagyoni viszonyait ismerni, beárulni és eskü alatt vallani. Ilyen rendszerre semmi szükség nincs, és azt a javaslatot, melyben ilyen rendszert honosítanak meg, pláne díjazott tanukkal, én tárgyalás alapjául el nem fogadom. HÓdy Gyula: Az adókivető bizottságnak tagja voltál te is napidíj mellett! Pető Sándor: Ellenem nem is volt panasz, nyugodt lehet, hogy meg tudtam védeni a polgárok érdekét. T. ház ! Voltam bátor rámutatni, hogy milyen volt nálunk és milyen lesz a jövőben az adórendszer ; rámutattam, hogy az a vásári lárma, melyet itt különösen az agrár érdekek felsőbb rétegei csapnak, üres és komikus jelszavak harcza csupán, mert a vagyon és hatalom legfőbb birtokosai csak balekeket akarnak a földmiveléssel, iparral és kereskedéssel foglalkozó vidéki polgárok körében szerezni. Rámutattam, hogy ezek a rétegek annál kevésbbé vannak jogosítva itt ezt az országos vásári lármát csapni, mert az államháztartás nem az ő filléreikből, nem az ő millióikból nyer fedezetet és mert ezúttal is ajándékot kapnak. Ezek alapján elmondhatom erről az adójavaslatról és erről az adórendszerről, a melyben élünk és a mely alatt nyögünk, hogy annak múltjában nincs öröm, jövőjében nincs remény. Nem fogadom el a javaslatot részletes tárgyalás alapjául sem. (Helyeslés a középen.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet, után.) Elnök: T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Következik ? Hammersberg László jegyző: Földes Béla! Földes Béla: T. ház! A törvényjavaslatok, a, melyek most a t. ház előtt tárgyalás alatt vannak, mindenesetre azon javaslatok közé tartoznak, a melyek a most ülésező országgyűlésnek legfontosabb munkálatait képezik. Fontos ezen munkálat először azért, mert ettől függ az államháztartásnak a legközelebbi jövőben való teljesítési képessége; (Helyeslés.) de fontos főleg azért, mert ennek a törvénynek minden tekintetben egész közgazdasági életünkre nagy kihatása lesz.