Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-402

W2. országos ülés 1909 január 23-án, szombaton. 125 tokos pedig élvezi továbbra is az eddigi kedvez­ményt. Majd rátérek erre, s kimutatom, hogy ez számokban mennyit jelent. Most pedig vizsgálom, kogy ez a földadó­elengedés tulajdonképen miben is áll. Igaz-e az, t. képviselőház, kogy a földadó le lesz szálütva 5-5%-ra ? Az én adataim szerint ez nem felel meg a tényeknek. A tény az, hogy eddig 25-5% volt a földadó, a miben azonban a 84%-os földtehermen­tesitési járulék is benfoglaltatott, maga a földadó tehát Magyarországon csak 17-1% volt. Már most, t. uraim, ha én földadót akarok leszállítani, akkor ugyebár a 17-1%-ot kellene leszállítanom ? Ha azonban a 25-5%-ból engedek 5-5%-ot, akkor mi következik ebből ? Az, hogy a földtehermentesitési járulék tekintetében — ha valóságos alapra helyezkedem és konstatálom azt, hogy eddigi eljárásunkban a földtehermentesitési járulék jogtalanul és illetéktelenül lett nagyobb összegben a földadóban behajtva, mintsem az a törvény szerint lehetséges lett volna — valamelyes uj intézkedés válik szükségessé. A dolog ugyanis ugy áll, t. képviselőház és t. minister ur, hogy a földtehermentesitési járulék, a mint a rendelkezésemre álló törvényekre való utalással ezt állithatom, nincs bele kontingentálva a földadóba. Földtehermentesitési járulékban éven­kint csak annyit volna szabad behajtani, a mennyi az évenkinti törlesztésre szükséges; minden ezen­felül behajtott összeg egy fiktív földadót jelent, és ennek a révén hajtatott be. Tudjuk, t. uraim, hogy a földtehermentesitési járulék 1958-ban lejár és akkor többé nem tarto­zunk egy részlettel sem. Miért nem veszi hát fel a t. pénzügyminister ur ezt a határidőt a törvénybe, az ő 20%-cs adójával ? Hiszen a 17­l%-os föld­adóval szemben, ha állandóan megmarad a 20%-os, ez magasabb földadókulcs, mint a mit a földadó eddig fizetett 1 így van ez ? Wekerle Sándor ministerelnök: Dehogy van igy ! (Derültség.) Polónyi Géza : A 17-1%-nál nem több a 20% ? Wekerle Sándor ministerelnök: Ez már igy van ! (Derültség.) Polónyi Géza : Na már most, miután ez igy van, (Derültség.) mit jelent ez a leszállítás ? Jelenti azt, hogy a mi a 17T%-on felül a földadóra esik, tulajdonképen a földtehermentesitési járu­léknak arra az esztendőre eső részletét jelenti. Tehát semmi egyéb nem történik, mint hogy az eddig törvénytelen összegben, magasabb összeg­ben szedett földtehermentesitési járulék le lesz szállítva a törvény által előirt mennyiségre. Igy áll a dolog. Méltóztassék már most figye­lembe venni a következőket. A földadónál — pedig erősen mondják, kogy a kisemberekről akarunk beszélni és azoknak érdekében cselekedni — mindenekelőtt a föld­adónál nincs létminimum. A kisembert részesítjük abban az ígéretben, hogy á jövedelmi adónál majd élvezhet létminimumot, — majd mindjárt megmutatom, hogy hogyan néz ki az a létmini­mum, — de a magasabb, a 20%-os adónál nem adunk a kisbirtokosnak létminimumot. Meghall­hatjuk az érvelést is. Azt fogja mondani a t. pénzügyminister ur, hogy hogyan képzelhetek én magamnak olyant, hogy 1,400.000 adóköteles alanyt kiszabadítsak az adófizetés alól ? — mert körül­belül ennyi esnék a létminimum alá egy 800 koro­nás minimum esetén. A t. pénzügyminister ur 3 millióra teszi azok számát, a kik 600 koronánál kevesebb adót fizetnek, azt mondván, hogy csak 400 és nem tudom hány ezer marad olyan, a ki 600 koronán felüli adót fizet. Ez azonban két okból nem helyes. Először azért, mert az összesített jövedelmek alapján rovatik ki a jövedelmi adó. Szeretném, ha a t. ministerelnök ur megmutatná nekem azt a statisztikát, a melyből kitűnik, hogy Magyarországon az összesített jövedelmek esetén hányan vannak azok, a kik 6 vagy 800 koronánál magasabb adót fizetnek. De a földadóra való vonatkozásban a t. mi­nisterelnök ur talán csak el fogja ismerni azt, hogy az a 3 millió ember, a kik között ott vannak a földadót fizető törpebirtokosok is, ugyebár, nem a valóságos jövedelme alapján számított adót fizette eddig, most azonban a jövedelmi adónál nem a kataszteri jövedelem fog ám irányadóul szolgálni, hanem a valóságosan bevallott jövede­lem. Ezért fikczió azt mondani, hogy ha én a jöve­delmi adót vallomási kényszerre alapítom, a való­ságos jövedelem után követelem megállapittatni, kogy akkor pedig azzal ijesztgetem az országot, hogy a 3 milliót meghaladja azoknak az emberek­nek a száma, a kik 800 koronánál kevesebb jöve­delemmel rendelkeznek, mert ha a t. minister ur a valóságos jövedelmet fogja kiszámítani, akkor a földadónál mikéjD alakul a dolog ? Először is ma a földadó alapját képező kataszteri tiszta jö­vedelem 303 millió korona, de a valóságban — azt mondja a t. pénzügyminister ur — két és félszer akkora, tehát 750 millió. De még tovább megyek ; vannak még erősebb források. Felmer az ő híres munkájában két milliárd és gondolom 800.000 koronára teszi az összes jövedelmeket. Nagyon alapos szakember, ugy-e, t. minister­elnök ur ? De van még egy nagyobb auktoritás, és ezt ugy hívják, hogy Wekerle Sándor pénzügy­minister ur, a kiről nem felejtettem el, hogy nemrégiben a főrendiházban tartott beszédében nem kevesebbre, mint három milliárdra tette a föld jövedelmét. Wekerle Sándor ministerelnök: Dehogy tette ! Polónyi Géza: Megvallom, hogy a kereske­delmi kamara jelentésében olvasom ezt az adatot, hogy a pénzügyminister ur a főrendiházban ezt mondta, . . . Egy hang (jobbfelől) : Nem jó forrás ! Polónyi Géza: ... de annyi időm már nem volt, hogy az adat helyességét a főrendiház napló­jában ellenőrizzem. Egyébként itt van a t. ministerelnök ur személyesen és majd lesz szives

Next

/
Thumbnails
Contents