Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-402

402. országos ülés 1909 január 23-án, szombatöú. 151 Nincs ott egy hamis progresszió, a becslőbiztosok progressziója ? Én magyarázzam a t. pénzügy ­minister urnak, hogy mit jelent a becslőbiztos progressziója a kataszteri adó kirovásánál ? Nem tudja a t. pénzügyminister ur azt, hogy Magyar­országon bőven termettek olyan esetek is, — és ezeket t. képviselőtársaim erősítették meg előttem csak tegnap — a mikor nagy uradalmak birtokosai saját gazdatisztjeiket. . . Egy hang (a baloldalon) : Ez igaz ! Polónyi Géza : ... szabadságra bocsátották, kineveztették őket becslőbiztosoknak és a mikor elvégezték a kataszteri becslést. . . Wekerle Sándor ministerelnök: Milyen helyen volt ez ? Polónyi Géza: Nagy uradalmakban. Mit gon­dol a t. pénzügyminister ur, mennyit jelentett ez a progresszió % Azután, t. uraim, a dolog ugy állván, hogy ha a kataszteri jövedelem a valóságnak felelne meg, akkor 20—25%-os alapon megölnők ám a föld­birtokost. Ennek folytán mit csinálunk 1 Kormá­nyozunk és törvényeket hozunk — és ezt ne mél­tóztassék személyeskedésnek venni — a valótlan­ságok kodifikálására. (Mozgás.) Ki ne tudná Magyarországon, t. ház, hogy ez igy van. De, t. pénzügyminister ur, a tény az, hogy az a szegény birtokos ennek az utóbbi progressziót végező kataszteri becslőbiztosnak nem veszi hasz­nát. A kataszteri becslőbiztos a szegény emberek számára nem áll rendelkezésre (Mozgás.) és az is furcsa dolog, hogy a nagybirtoknál, minél nagyobb a birtok, annál inkább érvényesül a progresszió. Hódy Gyula : Igaz ! Polónyi Géza : T. i. kisebb összeggel van meg­adóztatva, mint a valóságos jövedelem után kel­lene, vagyis ez egy kedvezménynek felfelé való progresszivitása. . És vájjon a t. minister ur igazat fog-e nekem adni akkor, a mikor azt mondom, hogy az u. n. I. osztályú klasszifikáczió — a mire vonatkozólag kerestem a statisztikát, de nern kaptam még adatot arra, hogy Magyarországon a törpebir­tokra átlagosan, kataszteri holdanként mennyi adó esik, lehet, hogy a saját hibám ez, pedig engemet nagyon érdekelne, — óriási aránytalan­ságot eredményez a kis- és a törpebirtokokra 1 Ezt én onnan kombinálom és azért állitom, mert tudom, hogy a tagosításnál az I. osztályú földeket a kisemberek számára törvény szerint a község körül kell kiosztani. Ezeket a földeket a kis­birtokosok kapják, mert a nagybirtokosok nagyobb területeket kapnak egy tagban oly helyeken, a melyek magasabb, illetőleg rosszabb osztályba lesznek sorozva, a kataszteri jövedelem szem­pontjából. (Wekerle Sándor ministerelnök közbeszól.) Engedelmet kérek, a ministerelnök ur azt fogja erre mondani, hogy igen, de mentül nagyobb a birtok, viszonylagosan annál kevesebb a jöve­delme a bér értékére való vonatkozásban, a mi röviden annyit jelent, hogy minél nagyobb a birtok, I KÉPVH. NAPLÓ. 1906 —1911. XXIII. KÖTET. annál kevesebb bért fizetnek érte, s ennekfolytán jogosult, hogy ilyen progressziót csináljunk. Wekerle Sándor ministerelnök: Ezt nem mondtam! Az indokolás csak azt mondja, hogy bizonyos progresszió van, de azt, hogy jogosult, nem mondja. Polónyi Géza: Én azt hittem, hogy a mit az indokolás védelmül felhoz, azt jogosultnak is tartja. De nem erre fektetem a súlyt, hogy jogosult-e vagy sem, sőt annál inkább örvendek, hogyha a t. pénzügyminister ur mostani közbeszólását arra kell értenem, hogy ezt ő maga is jogosulat­lannak tartja, mert akkor nem szükséges tovább argumentálnom és a konzekvencziákat is levon­hatjuk ugy, a hogy én szándékozom konkludálni, hogy a földadó-kataszter kiigazításának kérdésé­nél nem azt az elvet kell beállítani, a mely ezen törvényben foglaltatik, hanem a kötelező kataszter­kiigazításnak elsősorban a hitbizományokra, s a külföldi birtokosokra kell elrendeltetnie. (Helyeslés balfelől.) Bővebben is indokolni fogom ezt, ha szüksége merül fel. De, t. ház, ennek a földadójavaslatnak az az álláspontja, hogy művelési ágváltozás alkalmával kötelező legyen a kataszteri kiigazítás, a minőségi és osztályozási szükség esetén pedig csak a testületek­nek és a hatóságoknak adatik meg a jog, hogy a kataszter kiigazitását kérjék, illetőleg elrendelhes­sék. Megengedem, hogy annál, a ki a homokbuezkká helyén szőlőket létesített méltányos és igazságos a dolog, de azt a szegény embert, a Id hozzáfogott hosszú elméleti és gyakorlati tanulás után, hogy intenzív gazdálkodást folytasson, a ki birtokocská­ját állat neveléssel javította és ennek folytán a mű­velési ágat változtatta, azt igenis utóiéri a kataszter kiigazítása, mig ellenben nem éri utói a kataszter­nek kiigazítása azokat, — pedig ilyen talán bőveb­ben volna, — a kiknek a kis- és középbirtokos osztályban talán magasabban van felvéve a katasz­terjük, mint a hogy az felvehető volna. A mint azt ki fogom mutatni, igy a kontingensre való hatásában a mostani kataszteri munkálat kiigazí­tásának elrendelése nem jelenthet egyebet, mint a kataszter kiigazításának olyan irányba terelését, a mely biztosítani fogja azt, hogy a kataszteri jöve­delemnek legalább oly mértékben való emelése következzék be, a melyből 74 milliós kontin­gens kikerül. Minthogy már ennél a pontnál tartok, méltóz­tassék megengedni, hogy ezt kifejthessem. Miként áll ma a dolog ? Azt mondják, hogy a 74 milliónyi kontingentálás által a földnek egy ajándék adatott. Hát ez elsősorban nem igaz. '. Wekerle Sándor ministerelnök : Kik mondják ? Polónyi Géza: A kereskedő osztály részéről mondták! (Felkiáltások balfelől: Sándor Pál mondta !) Nemzeti ajándékról beszéltek. Ez azon­ban egyszerűen valótlan. Ha az aktákat kezükbe méltóztatnak venni, meggyőződnek a következők­ről. A földadó ma az 1909. költségvetés szerint I 71 milhó koronában van tényleg előirányozva. 16

Next

/
Thumbnails
Contents