Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.
Ülésnapok - 1906-395
395. országos ülés 1908 deczember 17-én, csütörtökön. 433 munkást nem foglalkoztatna, ha nem volna óriási haszna az üzemből. Ez a társaság a milliókra menő' haszonból, mely az osztrák részvényeseknek jut, áldozhatna százezreket a magyar munkások testi épségének és élete biztonságának megóvására. Befejezem felszólalásomat, de mielőtt befejezném, még egy dologra fel akarom hivni a t. ház figyelmét. Vannak a bánya-munkásoknak társládái, ezek helyettesitik a betegsegélyezés és a balesetbiztosítás intézményét. Ide fizetik be hétről-hétre filléreiket, és innen kapják a segélyt a munkások. Már most, ha ilyen tömeges szerencsétlenség történik, akkor a munkásoknak évtizedek óta összerakott pénzét dézsmálják meg, vagyis a munkások keresetéből elégítik ki a bányatársaság áldozatainak özvegyeit és árváit. Ez a legnagyobb visszaélés és az én kérésem odairányul, hogy a mennyiben befolyása kiterjed arra, már pedig azt hiszem, ki kell hogy terjedjen, szorítsa a pénzügyminister ur a bányatársaságot, hogy a szegény áldozatok özvegyeit és árváit ne a bányászok filléreiből elégítse ki, hanem az ő hasznából; marad neki még elég haszna, a miből az özvegyeket és árvákat kielégíthesse. (Elénk helyeslés és taps a néppárton) A következő interpellácziót vagyok bátor a belügy- és pénzügyminister urakhoz intézni: »Interpelláczió a pénzügyi és a belügyminister urakhoz. Van-e tudomása arról a minister uraknak, hogy a Magyarország bányatelepein történő borzalmas szerencsétlenségeknek egyik főoka az, hogy a bányászmunkások meg lévén fosztva a gyülekezés és egyesülés jogától, képtelenek szervezkedés erejével is odahatni, hogy az egyes bányavállalatok testi épségük és életük biztonságára a megfelelő intézkedéseket megtegyék? Ha erről van tudomásuk, mivel indokolja azt a belügyminiszter ur, hogy a bányatelepekhez tartozó járások szolgabirái a bányászok összejöveteleit, értekezleteit, nyilvános üléseit a legritkább esetekben engedélyezik, és mivel indokolják a belügyminister és a pénzügyminister urak azt, hogy a magyarországi bányászok részéről számos esetben hozzájuk benyújtott egyleti és országos bányászmunkások szövetségi alapszabályait soha jóvá nem hagyták ? Hajlandók-e a minister urak a minden magyar állampolgár részére biztosított gyülekezési- és egyesülési jogot és szabadságot a magyarországi bányász- és kohászmunkásokra is kiterjeszteni ? Elnök: Az interpelláczió kiadatik a pénzügyi és belügyminister uraknak. A pénzügyminister ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Minthogy ez az interpelláczió a belügyminister és pénzügyminister hatáskörébe tartozik, és minthogy olyan ügyről van KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. xin. KÖTET. szó, a mely már többször megfordult a t. ház előtt Rakovszky István : Mindig Resiczáról! (Zaj.) Wekerle Sándor ministerelnök:. . s a mely nem tisztán az én hatáskörömbe tartozik, hanem olyan ügyről van szó, a mely ügyben a belügyminister ur nevében is többször volt szerencsém már választ adni a t. háznak, engedje meg nekem a t. ház, hogy ugy a saját nevemben, mint a belügyminister ur nevében adjam most meg a hozzám intézett interpelláczióra a választ. (Halljuk! Halljuk !) A t. képviselő ur egy igen sajnos esetet, egy szerencsétlenséget felhasznál arra, hogy megint az ő szokott szakszervezeteit tolja itt előtérbe. (Igaz! Ugy van!) A bányász-egyesületek tekintetében az volt az álláspontunk, és következetesen ahhoz ragaszkodtunk, hogy mi az egyesülést nemcsak nem hátráltatjuk, hanem szívesen veszszük és elősegítjük, mert elismerjük, hogy a munkások érdekeinek minden irányban való biztosítása, szellemi és erkölcsi nívójuknak emelése, társadalmi viszonyaiknak rendezettsége és — még azt is elismerem — a bányákban szükséges óvóintézkedéseknek szigorú és rendszeres kezelésénél az érdekeltek által gyakorolható bizonyos ellenőrzés vagy befolyás csak elősegittetik azáltal, hogyha ilyen, az érdekeltség köréből szervezett egyletek működnek. (Helyeslés.) Ottan, a hol az érdekeltség köréből, az érdekeltség köréhez tartozók érdekeinek megóvása és előmozdítása végett keletkeznek ilyen egyesülések, ott, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a mint voltam bátor említeni, nemcsak hátráltatólag nem lépünk fel, hanem igyekezetünk az ilyen okszerű és józan egyesülést elősegíteni. (Élénk helyeslés.) De ott, a mint voltak esetek a pécsi területen, a hol alakultak ilyen egyesületek és azt láttuk, hogy azok egyes agitátorok kezébe kerültek, (Mozgás.) és hogy az agitáczionális lapok fentartásának egyedüli segédeszközét képezik, hogy az összes jövedelmek nem az érdekeltség érdekében . . . Gaal Gaszton: Heti hatosokra mennek! Wekerle Sándor ministerelnök: ... használtatnak fel, hanem ilyen czélok érdekében, igen is volt rá eset, hogy ilyen egyletet feloszlattam. (Helyeslés.) Az is áll, hogy akkor, a mikor országos egyesületet akartak alakítani, ezen országos egyesületet nem engedélyeztük; nem engedélyeztük pedig azért, mert az egész mozgalom nem az érdekelt bányászmunkások köréből indult ki, hanem egy szűk határok közt mozgó helyi érdekeltség idegen befolyások vezetése alatt akarta magát országos jellegűvé feltolni. Hogyha az érdekeltek szövetkeznek és először keletkeznek a helyi érdekeltségek, azután ezeknek hivatott tényezői akarnak nagyobb körökben is érvényesülni, ezt engedélyezni fogjuk. (Helyeslés.) De 55
