Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-393

39$. országos ülés 19Ö8 deczember i5-én, kedden. 40? hajlandó megengedni és tűrni a megvalósítását, miért nem mondja ezt meg itten? Hiszen a parlamentarizmusnak azt hiszem legelemibb követelménye az, hogy a kormánynak és a kormány vezetőinek nézeteivel és elveivel a jíarlament és az ország tisztában legyen. Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy ez a kérdés ma nem aktuális és ő csak akkor fogja majd a nézetét megmondani, vagy talán megalkotni, mikor ez a kérdés aktuális lesz. Bocsánatot kérek, a politikai morál szempontjából ezt a kijelentést valósággal különösnek kell tekinteni, mert furcsa politikai nézet az, a mely csak akkor alakul ki, mikor annak megvan az aktualitása. Nagyon furcsálnám, ha a t. ministerelnök ur azt akarná mondani, hogy az ő nézete a nemzeti bank kérdésében csak akkor fog kialakulni, mikor ez aktuális lesz. De hiszen az sem áll, hogy ez a kérdés ne volna aktuális, mert soha még politikai kérdés aktuálisabb nem lehetett egy országban, mint a milyen aktuális ma a nemzeti bank kérdése. Hiszen két hét múlva rákerül a sor, hogy a t. ministerelnök urnak az ország és a parlament nevében tárgyalnia kell az osztrák-magyar bank igazgatóságával a bankszabadalom meghosszabbítása, vagy meg nem hosszabbítása. tárgyában. Hát én kérdem a t. ministerelnök úrtól, miképen fog ezzel a bankigazgatósággal, vagy kormányzattal tárgyalni ? Hiszen ennek a tárgyalásnak az első feltétele és az alapja az, hogy tudja a t. ministerelnök ur, hogy milyen irányban kivan tárgyalni. És én kérdem az igen t. ministerelnök urat, vájjon tud-e tárgyalni azon bankkormányzattal a bank kérdésében a nélkül, hogy tudná vagy hajlandó volna kinyilatkoztatni, hogy melyik irányt akarja követni, a nemzeti bank irányát-e vagy jDedig a közösét? Méltóztassék elképzelni azt, hogy valakinek van egy birtoka, a mely bérbe van adva. Meg akarja hosszabbítani a szerződést és jószágigazgatóját megbízza azzal, hogy tanácskozzék és tárgyaljon a bérlet meghosszabbítása vagy meg nem hosszabbítása tekintetében. Mert hiszen ez alkalommal bizonyára, akár a nemzeti bank, akár a közös bank kérdéséről lesz szó, vannak mindenesetre olyan megoldandó kérdések, mint az instrukczió kérdése, a bérletfizetés és más elszámolások kérdései. Vájjon nem volna-e abszurdum . . . (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek! Farkasházy Zsigmond: . . . hogy ha az a földbirtokos ugy akarná megbízni jószágigazgatóját vagy tisztjót azzal a tárgyalással, hogy nem is kérdezné meg tőle azt, vájjon meg akarja-e hosszabbítani azt a bérletet vagy nem, akkor, a mikor a bérlet megszüntetése vagy fentartása kérdésében fog vele tárgyalásokat tartani. Ezzel szemben állítom, hogy épen olyan abszurdum lenne, ha az illető földbirtokos nem mondaná meg jószágigazgatójának, hogy a bérletet meg akarja-e hosszabbítani, vagy meg akarja szüntetni. Sajnos, abba a különös helyzetbe került a tegnapi és a mai szavazás alkalmával is a t. ház, hogy ő is követte a t. ministerelnök urat abban az irányban, a melyet ő a politikai morállal összeegyeztethetőnek nem tartott, hogy t. i. a ház is szükségesnek tartotta, hogy később foglaljon állást ebben a kérdésben. Ez olyan gyengeséget jelent, t. ház, a melyet én a nemzeti bank ügyére nézve veszedelmesnek kell hogy tartsak. Mert, t. ház, az az indpk, a melyet gr. Batthyány Tivadar Bozóky Árpád t. kéjiviselőtársam világos és határo?ott indítványának más útra terelése szempontjából előterjesztett, ez az indok egyáltalában helyt nem álló. A bankbizottság nyugodtan végezheti munkáját a mellett, ha a t. ház a bankkérdés tekintetében állást foglalt. Sőt, t. ház, természetesnek és érthetőnek találom, hiszen az egész világ parlamentjeiben szokásos, hogy a parlament az ő bizottságainak utasítást adjon azon kérdésekre nézve, a melyeknek megvitatását az illető bizottságokra ruházta át. (Helyeslés a balltözépen.) T. ház! Két indoka lehetett a nemzeti bank ügye igaz híveinek, a mikor nem voltak hajlandók ezúttal reá szavazni Bozóky Árpád világos, határozott és az egész nemzetet megnyugtató indítványára. Az egyik indok, azt hiszem, némileg kicsinyes, hogy t. i. ellenzéki oldalról eredő indítványra nem akartak reá szavazni. E tekintetben szükséges a t. többségbéli nézettársainknak, legalább a nemzeti bank kérdésében nézettársainknak ügyeimébe ajánlanom azt, hogy mi, a balpárt sokkal közelebb állunk e kérdésben a függetlenségi párthoz és a nemzeti bankot pártoló tagjaihoz, mint pl. az alkotmánypárt és a néppárt. Mert mi igenis minden erőnkből hajlandók és készek vagyunk támogatni azt, a ki a nemzeti bank megvalósítására komolyan törekszik. {Igazi Ugy van! a balkösépen) De másrészt, t. kéjiviselőkáz, mi a kezdeményezés jogát és érdemét nem is vindikáljuk magunknak, mert a nemzeti bank melletti állásfoglalást gr. Batthyány Tivadar kezdeményezte és kezdeményezte Gaal G-aszton t.; képviselőtársam az ő jeles felszólalásával, a melylyel ezt az egész parlamenti helyzetet megteremtette akkor, a mikor nyíltan kérdést intézett a politikai morál nevében a kormányhoz, hogy nyilatkozzék a bank kérdésében. A másik indok, a mely miatt — nem ugyan itt, mert itt fontos kérdéseket nem szokás tárgyalni, hanem kinn a folyosón — a nemzeti bank kérdését elutasitandóoak, illetve a bizottsághoz utasitandónak tartják, az, hogy esetleg kisebb-