Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-393

398 393. országos ülés 190S deczember 15-én, kedden. tetszés.) Ezzel szemben sokkal inkább kérem a támogatás nyilt megvonását; azzal le tudok számolni, az tiszta helyzetet teremt; ha a ház többsége erre az álláspontra helyezkedik, akkor én abból az alkotmányos konzekvencziákat le fogom tudni vonni; de olyan helyzetet kérek, a melyben az alkotmányos utat tisztán látom magam előtt! (Zajos helyedés.) Molnár Jenő : Azért szereti a balpárt támadásait! (Zaj. Elnök csenget.) Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi minister : A balpárt támogatására nem is számitok. (Felkiáltások: Támadást mondott.') A támadását tisztelettel veszem és válaszolok arra, a mint gyenge erőm megengedi. (Élénk derültség.) Már most Polónyi Géza képviselő urnak, a mint mondám, egyes állításaival, a két vagy harmadfél év előtt történt dolgok egyes részleteinek birálgatásával, latolgatásával nem foglalkozom. Egy kérésem van hozzá. Ha ő engem ki akar emelni, ne iparkodjék azt oly módon tenni, a mely engem az én igen t. társaimtól a kormányban elválaszt és reám nézve valami külön nimbuszt akar létesiteni, a melyből azután esetleg egy kis ellentétecske is származik. (Elénk derültség.) Legyen meggyőződve a t. kéjyviselő ur, hogy ilyen érzelmi ellentétek keletkezhetésének mi mindnyájan felette állunk; együtt vállalkoztunk — őt is beleértem — a paktum olyan magyarázata alapján, mely kizárja azt, hogy a függő katonai kérdésekben való megegyezés nélkül a létszámemelésbe belemenjünk. (Elénk helyeslés.) Ha ebben valami dicsérni való van — én magától értetődő dolognak tartom — ebből a dicséretből egyenlő rész illet meg mindnyájunkat. Polónyi Géza: Hisz ez az! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister; Egyébként ő maga mondta, hogy nem erre nézve volt köztünk valami nézeteltérés, hanem csak némelyeknek ugy rémlett, mint hogyha a szabad kéz a paktum szövegében elegendőkéi:) volna biztosítva számunkra, és azután ezt a »clara pacta boni amici« elv alapján előbb teljesen tisztázni akartuk. Ennyi az egész. Ebben nekem semmi különös érdemem nincs, ez az egész kormánynak szolidárisán vállalt álláspontja. (Élénk helyeslés.) De hát nem akarok a t. képviselő ur ténybeli előadásának részleteibe belemenni és azok felett a vitát folytatni, mert én azt hiszem, hogy nem ilyen apró részletecskéken fordul meg a politikai helyzet, és másfelől mert abban különbözik az én emlékezőtehetségem az övétől, hogy az az ilyen apróságokra nézve csakugyan igen gyenge (Derültség.) ós nem szeretném, ha abba a helyzetbe jönnék, hogy akaratlanul is olyat mondjak, a mi annyira nem igaz, hogy annak még az ellenkezője sem igaz. (Zajos derültség.) De viszont, t. kéjjviselőház, nekem van visszaemlékezési tehetségem a nemzet sorsa kialakulásának és azon időknek, a melyeket magam is átéltem, nagy döntő mozzanatait illetőleg. És arra igenis visszaemlékszem, hogy mikor a nemzetnek nehéz, válságos órái voltak, a melyeket nemrég együtt átéltünk, akkor kik voltak azok a férfiak, a kik rendithetetlenül helyt álltak a nemzet igazai mellett, és ebből levonom azt a következtetést, hogy azokra a férfiakra a nemzet, ha megint nehéz idők állanak be, feltétlenül számithat, és megvallom, az ezekkel a férfiakkal való együttműködést én nem könnyű szivvel áldoznám fel épen azért, mert ha megint nehéz napok jönnek a nemzetre, tömör falanxként kell, hogy ismét együtt álljunk. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) iSTem tehetek róla, hogy mindenféle jdctykaszerű apróságokra való visszaemlékezéseken túl, én ezen nagy emlékezések szuggesztiója alatt állok és hogy az én politikai eljárásomnak meghatározásánál, a függetlenségi párt elveihez való szilárd ragaszkodás mellett, ezek a nagy visszaemlékezések és az azokból kitáruló jövendőbeli j^erspektivák is döntő befolyással vannak rám. (Elénk helyeslés és éljenzés.) De arról mégis kell egypár szót váltanom t. képviselőtársammal, a mit az általános szavazati jogra és ezzel kapcsolatosan a manifesztumra vonatkozólag mondott. (Halljuk! Halljuk!) Hát kérem, ez az egész hires manifesztumkérdés, a melyet t. képviselőtársam agyonnyargalt, szerintem egyáltalában nem tartozik a képviselőház elé, és pedig abból az egyszerű okból nem, a melyet ma t. képviselőtársam maga is elmondott. A mik abban a paktumban bennfoglaltatnak, azok kötelezettségek, melyeket mi a királylyal szemben vállaltunk és nem kötelezettségek, a melyeket a nemzettel szemben vállaltunk. (Mozgás.) A kötelezettségek, melyeket a nemzettel szemben vállaltunk, benn vannak a trónbeszédben, benn vannak a mi program-nyilatkozatainkban, azokat számon kérheti tőlünk a nemzet. (Igaz! Ugy van.') A nemzet követelheti tőlünk, ha akarja, hogy egy ilyen manifesztumszerű biztosítékot nyújtsunk, de nem a paktum alapján, mert ismétlem, a paktum azoknak a feltételeknek a foglalata, melyek mellett a király megadta nekünk a felhatalmazást, illetőleg a melyek mellett a király hajlandó volt ezt a kormányt kinevezni. Ezt elismeri t. képviselőtársam, mikor a választási törvény tekintetében azt mondja, hogy a paktumból folyó kötelezettséget Andrássy Gyula gróf — ha az ő javaslata tényleg, a mint a t. képviselőtársam állítja és a mint az szerintem nem áll, ellenkeznék az akkor vállalt kötelezettséggel szemben — likvidálta akkor, a mikor a király beleegyezését megnyerte a törvényjavaslathoz. (Igaz! Egy van.! jobbfeM,)...