Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-393

396 303. országos ülés 1008 deczember 15-én, kedden. kedni, egész beszédének czélja pedig személyemnek letiprása és politikai reputácziómnak földig való lesujtása. (Mozgás.) A t. ministerelnök ur azt mondja, hogy ily viszonyok közt, én nem vagyok jogosítva politikai erkölcsi szempontból bírálatot mondani. Werkerle Sándor ministerelnök: Osak Andrássyval szemben. Polónyi Géza: Mindig más. (Derültség.) Elfelejtettem, de befejezésképen még megmondom, hogy a bankkérdésre vonatkozólag sem egészen mondta meg a t. ministerelnök ur azt, a mi igaz. A t. ministerelnök ur t. i. azt vitatja és ezt ö ugy állítja fel, bogy részben igaz is, hogy a kvótaemeléssel nem a bankért adatott rekompenzáczió, hanem az egészért, és itt kiemeli gróf Andrássyt, s azt mondja: egyedül gróf Andrássy tiltakozott az ellen, hogy a bankért rekonrpenzáczió adassék. (Ellenmondás). Tessék elolvasni. (Zaj.) Hogy miért emeli ki gróf Andrássy Gyulát, az a ministerelnök ur dolga, (Zaj. Elnök csenget.) De maga az a tény, ha csak az volna beszédében, mindenkit felvilágositana arról, bogy a többi társai a t. ministerelnök urnak hajlandók voltak rekompenzáczióra; e kontradisztinkeziónak más értelme nem lehet, De t. képviselőház, hiszen a t. ministerelnök ur talán meg fogja ezt erősíteni, nagyon autentikus forrásból tudom, hogy nem egészen felel meg a tényállásnak, a mit a t. ministerelnök ur előadott. Az én tudomásom szerint másnak is van tudomása erről, — nem fogok rá hivatkozni, nem vagyok rá feljogosítva, de sokan tudják, hogy erről másnak is van tudomása. Nekem nagyon autentikus a forrásom : megengedi, hogy így jelezzem, t. ministerelnök ur. E szerint ennél az alkudozásnál az történt, hogy l'6°'o kvótaemelést követelt br. Beck; (Halljak!) l'6°/

0 volt a közös bank felállításának feltétele mellett felajánlva. Ugy volt, hogy a közös bank 1917-ig le is fog köttetni. Már most az a négy tizedperczent tisztán és kizárólag annak fejében adatott tudomásom szerint, hogy a szabadkéz e tekintetben megóvassék. így áll e tekintetben az igazság. Mezöfi Vilmos: Ezért még fizetni kellett az osztráknak! Polónyi Géza: Ha a t. ministerelnök ur azt állítja oda tételként, hogy jogosítva vagyok-e én politikai erkölcsök szempontjából valakit bírálni, ezzel szemben én azt kérdezem a t. ministerelnök úrtól: nem veszi-e észre, hogy ahhoz való jogát, hogy mások felett ő ilyen ítéletet gyakoroljon, ő már nem tegnap vesztette el. (Mozgás.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem, (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni, (Halljuk! Halljuk!) Gr. Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi minister: Í\ képviselőház! Azt hiszem, azok után, a miket ma hallottunk, a t. ház nem fogja tőlem szerénytelenségnek venni, ha én is azzal a kéréssel fordulok a t. házhoz: méltóztassék megengedni, hogy a tárgytól szónoklatomban eltérhessek. (Felkiáltások; Megengedjük !) Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház ehhez hozzájárul. (Helyeslés. Zaj.) Csendet kérek! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister: Nem fogok . Polónyi Géza t. képviselő ur mai beszédének részleteivel foglalkozni. Előadásom során majd ki fog tűnni, hogy az ő emlékezete az enyém tői miben különbözik, azzal miben egyezik, nem egyes tényeket, hanem ennek az emlékezőtehetségnek egész jellegét illetőleg. Csak beszédének végpasszusára akarok mindenekelőtt megjegyzést tenni, arra, a melyben ő a ministerelnök tegnapi beszédével szemben ugy áll oda, mint a kit politikai reputácziójában orvul megtámadtak, mint a kinek megsemmisítésére törekszik a ministerelnök, vagy más valaki. T. képviselőhíz! Megvallom, hogy egy régi parlamenti harezosnak részéről, ezeknek a huroknak a megpenditése, reám nézve minden körülmények között meglepő lett volna, de különösen meglepő egy olyan beszéd után, mint a minőt a t. képviselő ur az álatalános vita alkalmával elmondott, (Elénk he'yeslés.) a melyben ha nem is volt czélzata, — ezt neki el kell hinnem — de a melynek eredménye, hogy ha a szavai termékeny talajra találtak, nem lehet más, mint a jelenlegi politikai helyzetnek a felbontása, (Elénk helyeslénj a jelenlegi kormánynak a lehetetlenné tétele; (Igaz! Ugy van!) hogy ha akkor, azzal a tagadhatatlanul nagy ügyességgel, nagy apparátussal és nagy öntudatossággal végbevitt akczió után, ő azután czáfoló válaszszal és ellentámadással találkozik, ugy álljon az ország ós a parlament elé, mint a kit a maga ártatlanságában, a maga csendességében és nyugalmában felzavartak az orvtámadás fegyverével. (Elénk tetszés és helyeslés.) Bocsánatot kérek, én személyeskedést a ministerelnök ur beszédében a képviselő úrral szemben nem találtam. Tisztán a politikai téren, a politikai tényeknek különböző apprecziáczióján, az azokra való különböző megemlékezés körül forgott a vita, de a t. képviselő urat személyében megtámadva a ministerelnök ur egyetlenegy szava által sem láttam, távolról sem oly mértékben, mint a milyen mértékben azt a képviselő ur a ministerelnök úrral szemben a mai napon megtette. (Elénk helyeslés.) Egyáltalában, t. képviselőház, a képviselő ur ugy állítja oda az ő bécsi ténykedését annak idején, mintha annak egyik főérdeme az lett volna, hogy Wekerle Sándor lett a minister--