Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.
Ülésnapok - 1906-392
392. országos ülés 1908 1909-iki költségvetési törvényjavaslatra vonatkozó vitában az általános politikai jellegű kérdések mellett csak szűk térre szoritkoznak azok a megjegyzések, a melyek pénzügyi vagy gazdasági természetűek s ez utóbbiak majdnem mind abba az egy tételbe foglalhatók össze, hogy kiadásaink óriási emelkedése veszélyeztetheti államháztartásunk rendezettségét. A t. ház engedelmével először is a pénzügyi és gazdasági természetű kérdésekről fogok nyilatkozni rövidesen, azután az általános politikai jellegű kérdésekre nézve fogom előadni álláspontomat. (Halljuk! Halljuk!) Azt az aggodalmat, hogy kiadásaink módnélküli növelése államháztartásunk rendezetlenségét idézheti elő, én is osztom. Kifejezést is adtam ennek ugy az 1908-ik évi, mint az 1909-ik évi költségvetés előterjesztése alkalmával tartott exiaozéimban, a mikor különösen is kiemeltem, hogy a kiadások megállapításánál óvatosságra, takarékosságra, néha bizonyos önmegtagadásra is van szükség. Azt a tételt is elfogadom, a melyet Holló Lajos t. barátom is hangoztatott, hogy t. i. pénzügyi erőnk fokozása végett fejleszteni kell gazdasági erőforrásainkat, gyarapitanunk és minden téren biztositanunk kell nemzeti erőinket. Ezt a politikát czélozza a kormány politikája is, ezt a })olitikát valósit ja meg t. barátomnak, a földmivelésügyi minister urnak inaugurált birtokpolitikája, ennek hatalmas tényezőjét kívánja megteremteni azon más intézkedésekkel kapcsolatosan, a melyek ezzel összefüggnek, a közelebbről előterjesztendő telepítési javaslattal. (Helyeslés.) Ezt a politikát szolgáltuk valamennyien akkor, a mikor felállitottuk azt a tételt, hogy az iparfejlesztésre különös gondot kell fordítanunk, hogy az ipar érdekeit meg kell óvnunk, iparunk fejlesztését áldozatok árán is elő kell segítenünk. Ezt a tételt valósítjuk meg akkor, a mikor tömöritjük társadalmi erőinket, mikor uj kereseti forrásokat igyekszünk feltárni a népesség jövedelmező foglalkoztatása végett. Az a nézet vezet bennünket, hrgy egy tisztán agrikultur természetű társadalom képtelen elviselni egy modern állam terheit. (Igaz ! Ugy van!) És ezt nemcsak tételként állitjuk fel, hanem a gyakorlati politika terén, működésünk rövid tartama alatt is, a mennyire lehetett, érvényesítettük ; érvényesítettük szocziális alkotásokkal, érvényesítettük a gazdasági téren is nagymérvű beruházások inaugurálásával. (Helyeslés.) És épen azért én csodálkozom azon, hogy egyik képviselő ur, Miháli képviselő ur, kifogás tárgyává tette itt, hogy mi kormányzatunk átmeneti jellege daczára nagymérvű gazdasági beruházásokat teszünk, különösen a bányászat terén. Hiszen t. képviselőház, már eredeti programmunkban benn volt, s magában a legfelsőbb trónbeszédben is kifejezést adtunk annak, hogy súlyt kívánunk fektetni és különös gondot fordítani arra, hogy saját nemzeti erőinket használjuk ki, azokatidehaza fejlesszük, foglalkozást nyújtsunk, még pedig jövedelmező foglalkozást az ország lakosságának. deczember l'i-én, hétfőn. 371 Azok a beruházások nem elveszett kincsek, hanem gazdasági fejlődésünk hatalmas emeltyűi. (Élénk helyeslés.) És ezek a beruházások máris rnegtermik gyümölcsüket, mert én merem állítani, hogy ott, a hol az állami üzemek és egyéb ipartelepek létesítése vagy kiterjesztése által nagyobb mérvű akcziót fejtettünk ki, ennek hatása már mutatkozik az illető vidék jólétében, gazdagodásában, de mutatkozik magukban az állami fináncziákban is. Közbevetőleg Vizy Ferencz kéjsviselő ur mai felszólalására, a fémbányászatra vonatkozólag kívánom megjegyezni, hogy ez sem kerülte el gondozásunkat ; hiszen expozémban határozottan kifejtettem, hogy a fémbányászat restringálása és modernebb alapra fektetés által remélem, hogy az ez idei költségvetésben még egy millióval előirányzott deficzit rövid idő múlva meg fog szűnni és ez az üzem is aktivitással lesz művelhető. Ö .a fémbányászati tisztviselők illetményeinek szabályozása és emelése végett emelt szót. Kijelentem azt, hogy én erre igenis hajlandó vagyok, de kereskedelmi alapon, ugy, hogyha jövedelmezők lesznek azok a bányák ; ha eredményeket látok, akkor azokban ezen eredmények előidézőit megfelelően részesíteni fogom. (Élénk helyeslés.) De visszatérek arra, hogy igenis a kedvező financziális eredmény már is mutatkozik háztartásunkban. Én expozémban kiemeltem, hogyha óriásilag is emelkednek kiadásaink — 104 milliót meghaladó összeggel a jövő évi rendes költségvetésben — ez mégsem aggasztó, nem aggasztó pedig különösen azért, mert ha szorosan véve, 56,000.000 koronát meghaladó összeget, ha pedig mindent összeszámítok, 65 milliót jóval meghaladó összeget fordítunk olyan kiadásokra, a melyek épen ezen gazdasági tevékenység fokozását és ez által az általános jólét emelését, keresetforrások feltárást és az állami financziáknak is jövedelmezőbb tételét vonják maguk után. Akkor azt is mondottam, hogy igaz, hogy óriásilag emeltem a különböző adóbevételeket, de áh az is, hogy azok be fognak folyni, mert ha az 1907-iki eredményeket veszem alapul és j>esszimisztikus számításokat teszek, hogy mi vonandó le azokból a bevételekből, hátralékok felében, még akkor is csak 2 miihóval irá^^oztam elő többet, mint az 1907-iki tényleges eredmény volt. És én most ujabb adatokkal szolgálhatok, a melyek azt igazolják, hogy a folyó év 10 első hónapjában máris jelentékeny többletet értünk el az egyes bevételeknél. így 15 milliót meghaladó összeget az egyenes adóknál, 23 milliót meghaladó összeget a fogyasztási adóknál, — a kisebb tételeket elhagyom — 6 milliót meghaladó többletet a bélyegilletékeknél, 16 milliót a jogilletékeknél, 9 milliót meghaladó összeget a dohányjövedéknél; egészben véve a f. é. 10 első hónapjában már 71 millió koronával többet értünk el, mint a mennyi volt a folyó évi előirányzat, ugy hogy máris felette állunk azon összegnek, a melylyel a bevételi tételeket az 1909-iki előirányzatba felvettük. (Éljenzés.) Farkasházy Zsigmond: S a vasutak ? 47*
