Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-391

391. országos ülés 1908 deczember 12-én, szombaton. 357 taképen nem tudták, hogy kinek alattvalói; nem tudták, hogy milyen honpolgárok; Ezekre kívántam a t. képviselőháznak és a t. kormánynak figyelmét felhívni (Helyeslés a baloldalon.) a bosnyák kérdést illetőleg most, a mikor még semmi veszve, semmi elmulasztva nincsen ugy, hogy azt helyrehozni nem lehetne. A bosnyák kérdésre nézve is az az én kérelmem a t. kormányhoz, hogy a kérdés nehézségei elől ne rettenjen vissza ; ne engedje magát hibás útra terelni azért, (Helyeslés balfelől.) mert talán bizonyos helyen kényelmetlen vagy kellemetlen a kérdés felvetése. Szálljon vele szembe a leghatározottabban ; meg fogja tehetni, (Ugy van 1 balfelől.) mert a háta mögött fogja találni a magyar nemzetnek egész odaadó támogatását. (Élénk lielyeslés a baloldalon.) Egy határozatlan, egy ilyen kitérő, bizonytalan provizóriumnak létesitése pedig most pillanatnyilag kényelmes lehet ugyan, de iszonyú bajokat, talán végzetes veszélyeket idézne fel a jövőben. (Ugy van!) Ezeket kivántam elmondani, t. képviselőház, nem azért, hogy gáncsoljak ; nem azért, hogy helytelenítsem azt, a mi eddig történt, hanem szeretetből a tárgy iránt, azért, hogy e jó irányba terelésre tegyem meg a kezdeményező lépést. A költségvetési törvényjavaslatot elfogadom. (Elénk lielyeslés.) Elnök : A tárgyalásra szánt idő eltelvén, javaslom a t. háznak, hogy a további tárgyalást szakitsuk meg. Mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve teszek javaslatot. Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését hétfőn, e hó 14-én, délelőtt tiz órakor tartsa, és annak napirendje legyen: 1. Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, 2. az 1909. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, 3. a külkereskedelmi és forgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Akkor a hétfői ülés idejét és napirendjét ekként megállapítván, áttérünk az interpellácziókra. Dudits Endre jegyző: Nagy György! Nagy György: T. ház ! Figyelemmel arra, hogy a győri tanitóképző intézetből kizárt növenkek sorsa az ország egész közvéleményét foglalkoztatja, és tekintettel arra, hogy Eitner Zsigmond képviselő urnak ebben a tárgyban előterjesztett interpellácziójára gróf AjDponyi Albert most fog válaszolni, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat a legközelebbi interpellácziós napon terjeszszem elő. (Helyeslés.) Elnök : Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház ehhez hozzájárul. (Helyeslés.) Dudits Endre jegyző: Surmin György! (Felkiáltások ! Nem interpellál! Eláll!) Endrey Gyula ! Endrey Gyula: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Surmin György: T. ház ! (Zaj.) Elnök : Az interpellácziók bejegyzésének sorrendjében tartozik a jegyző ur felhívni az egyes interpelláló képviselőket. (Zaj. Elnök csenget.) Surmin György : T. ház ! Folyó évi deczember harmadikán a zágrábi »Pokret« czimű lap budapesti tudósítójától azt a hírt kapta, hogy a honvédelmi minister rendeletet adott ki a horvát csendőrségre vonatkozólag. E hir szerint a minister rendelete azt rendeli el, hogy minden tiszt századostól feljebb köteles magyarul tudni. A csendőrség összes költségeit Horvátország maga viseli. Mint autonóm horvát intézménynek a csendőrségnek a törvény értelmében szolgálatban mindenütt csak a horvát nyelvet kell használnia. Ez áll az összes tisztekre nézve is kivétel nélkül. A »Pokret« ezen hírére Rauch báró mintegy egyetértően a honvédelmi ministerrel azt mondotta, hogy nem igaz. Rauch kijelentése szerint a honvédelmi minister ur megvallotta, hogy egy leiratban lelkére kötötte a horvát csendőrtiszteknek a magyar nyelv megtanulását, mert igy átmehetnek Magyarországba és könnyebben avanzsálhatnak. A >xNeues Pester Journal* szerint ez a hir igy hangzik: »Der Honvédminister hat nämlich den in Kroatien dienenden Gendarmerieoffízieren nahegelegt, dass sie, insoferne sie bei ihren Avancements darauf Gewicht legén, später eventuell auch in Ungarn Verwendung zu finden, sich die ungarische Sprache aneignen mögen. ' Der Honvédminister stellte nun fest, dass er von den in Kroatien funktionierenden Gendarmerieofnzieren durehaus nicht die Kenntniss der ungarischen Sprache verlange, aber er animirte sie zur Erlernung derselben, denn zu höheren Rangstufen und zur Verwendung in solchen auf ungarischem Territórium können sie naturgemäss nur dann gelangen, wenn sie auch diese Kvahfikationsbedingung erfüllen.« T. ház ! Már b. Rauch bánnak ez a honvédelemügyi minister nevében tett kijelentése is törvényellenes. (Ellenmondások.) Csakhogy ez az egész magyarázat egy közönséges misztifikáczió és félrevezetés. Vájjon Rauch maga, vagy a minister ur beleegyezésével térj esztette-e ezt, nem tudom. Ha maga Rauch dobta ezt a hirt a világba, ezt tőle nem lehet rossz néven venni, mert ő szívesen alkalmaz ilyen módszereket. Ha csakugyan felhatalmazta Rauchot erre a kijelentésre, akkor ő maga is vétett a való igazság ellen. Nekem ugyanis tudomásom van a minister ur 1908. évi október 29-iki rendeletéről. Ebben a rendeletben szó szerint a követleső foglaltatik (olvassa) : A királyi magyar-horvát-szlavón csendőrségi törzstisztektől megköveteltetik, hogy oly mértékben tudják a magyar nyelvet, a mint ezt a magyar királyi VII. honvédkerület törzstisztjeitől megkövetelik.* Erről a rendeletről nem lehet azt mondani, hogy nem létezik. A mig a rendelet létezik és mellette ott Rauch bán kijelentése, akkor valahol valótlanságról van szó. E mellett ebben a rendeletben a minister teljesen a törvény ellenére ezt mondja (olvassa) : »a királyi magyar-horvát-szlavón csendőrségi törzstisztektől mert ilyenek nincsenek. Prmcipiis obsta ! Hogy Rauch báró se mondhasson a honvédelmi minister nevében olyat, a mi nem igaz;