Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.
Ülésnapok - 1906-383
383. országos ülés 1908 tenni az ország lakossága közt anyanyelv szerint. (Halljuk! Sálijuk!) Ez igen igazságtalan állítás, mert vegyük először is az általános mezőgazdasági intézményeket. Ki mondotta azt valaha, hogy ha az állattenyésztést akarják fejleszteni, szőlőket akarnak telepíteni, ha erdősiteni akarnak, ha kopár területet akarnak befásítani, ha folyamokat akarnak megkötni és szabályozni, hogy mi ezen kérdéseknél megkülönböztetéseket tegyünk? Senki sem állította. Nagy Sándor: Csak ők állítják! Issekutz Győző: Ok állítják, de nem tudják bizonyítani! Darányi Ignácz földmivelésügyi minister: Miről szólt különösen a t. képviselő ur, mert azt nem állította, hogy pártosan járunk el a mezőgazdaság egyes ágazataiban? Azt nem is állította. Hát mit állított? Azt, hogy egyes különleges intézkedéseknél, például a székelyföldi akcziónál a románok a rövidebbet húzzák. Ezekből a kivételes intézkedésekből, — mert ilyen csak három van, a felvidéki akczió a tótok közt, a hegyvidéki akczió a ruthének közt és a székelyföldi akczió Erdélyben — ellenünk fegyvert kovácsolni méltányosan és igazságosan nem lehet azért, mert ezek nagyrésze nemzetiségi vidékeken van. (Élénk helyeslés.) Azt mondja t. képviselőtársam, hogy az ő románjai, a kikre ő olyan súlyt helyez, hanyatlóban, gazdaságilag visszamenőben vannak. Téved a képviselő ur. Megnyugtatom, ők is haladnak. Ok is emelkednek a gazdasági jólétben és leszek bátor egy pár adattal szolgáim erre nézve. Azelőtt román középbirtok és nagybirtok nem volt. Az 1895. statisztikai felvétel szerint volt már román középbirtok 693 és román nagybirtok 28, és pedig ebből 21 tulajdonjogi jelleggel. Azután nézzük a megterheltetést, eladósodást. A románok kedvezőbb viszonyok között vannak, mint a magyarok, mert az ő földjük kevésbbé van megterhelve. (Ugy van!) Statisztikai adatokkal nem szolgálok, mert a t. házat ezzel nem akarom untatni, de a képviselő urnak rendelkezésére állanak. Tizenkét erdélyi megyében, a hol a románok többségben vannak, a betétek 1900-ban 112,972.000 koronát tettek ki, 1906-ban 187,354 koronát, tehát 75 millióval többet. (Felkiáltások: Szegény románok!) A »Magyarországi románok« czimű könyvben ki van mutatva 170 román pénzintézet vagyona 27,563.764 koronával. De ha gazdaságilag is nézzük az ország román vidékeit, mit látunk? (Halljuk! Halljuk!) Legyen szives a t. képviselő ur elmenni Krassó-Szörény vármegyébe, melynek legnagyobb része román. És mit látunk ott? Azt, hogy az állattenyésztés igen magas fokon áll és abból a nép nagy jövedelmet huz. Hát ilyenek a konkrét adatok és a t. képviselő ur is szolgált ilyen konkrét adatokkal. (Tetszés és helyeslés.) KÓPVH. XAPLÓ. 1906 —1911. XXII. KÖTET, deczember 2-án, szerdán. 25 Azt mondotta, hogy Topánfalva vidékén a nyugoti havasok területén fekvő nagybirtokokat eladjuk és a népnek nem marad semmi. A panasz nem uj. Pop Os. István t. képviselő ur ezt a panaszt szintén előadta a múlt költségvetés alkalmával, a melyből kifolyólag nagy vizsgálatot tartottam. Megjegyzem, hogy a vizsgálat iránt mindenki érdeklődött csak a t. képviselő ur nem. (Derültség és zaj.) Én értesítettem ezen adatok eredményéről a képviselő urat és ő nem vette magának azt a fáradtságot, hogy eljöjjön és ezeket az adatokat megnézze. Különben én nagyon fogok örülni, hogyha a t. képviselő feljön hozzám, hogy állításait pontról pontra megczáfoljam. (Helyeslés.) Pop Cs. István t. képviselő ur azt állította, hogv minden nagyvállalkozóknak van kiadva. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, mert csak a fele volt nagyvállalkozóknak kiadva, a másik fele pedig kisemberek részére lett fentartva; és pedig a nagybirtokosoknak az áregysége volt 6 K 68 fillér, mig a kisgazdáké 4 K. (Helyeslés.) így néznek ki ezek a konkrét panaszok az igazságnak a megvilágításában. (Helyeslés.) Hanem, hogy a magyar állam mikép kezeli a román dolgot és a román vagyont és alapítványt, erre nézve méltóztassék megengedni, hogy egy kissé a naszódvidéki erdőkről is szóljak. (Halljuk! Halljuk I) A mikor a magyar állam átvette a naszódvidéki erdőket a saját kezelése alá, 44 románajku község teljesen el volt adósodva. Most pedig ugy áll a helyzet, hogy már 1895-től kezdve folytonosan tiszta jövedelemben részesülnek, annyira, hogy 1907-ben a községek már többet kaptak, mint évi 280.000 koronát. 1.3 év alatt összesen 2,970.000 koronát osztottunk ki építésekre, ingatlanok vásárlására 217.000 koronát fordítottunk. Vasútépítésre beruháztunk 9 és fél millió koronát. Épült Öt nagy gőzfürész, három viczinális vasút, egy keskeny vágányu korlátolt forgalmú iparvasut, három erdélyi iparvasut. azonkívül létesítettünk minta havasi gazdaságot, kezdetben juhokkal, de minthogy betegségek támadtak, átmentünk a tehenekre. Létesítettünk egy nagy gyümölcsfa-iskolát, a honnan mindenki a_ gyümölcsfákat ingyen vagy potomáron kapja. Ösztöndíjakra évenként 24.000 K-át fordítunk, az erdők fölmérésével kapcsolatban felmérettük az összes nasződvidéki községeket, ugy hogy birtokrendezés és jogviszonyok szempontjából jobban állanak ma ezek a naszódvidéki községek, mint bármely magyar község Erdélyben. (Közbeszólások a jobbközépen.) Elnök (csenget): Csendet kérek. A képviselő uraknak módjukban van felszólalni és válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Darányi Ignácz földmivelésügyi minister: Legyen szives a t. képviselő ur és mutasson 4