Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.
Ülésnapok - 1906-383
383. országos ülés 1908 deczember 2-án, szerdán. 23 különös tekintettel legyünk, hogy lehetővé tegyük az osztályozásoknak esetleg megismétlését és esetleges reparáczióját, ka hibák történtek, igenis ezt az ügyet hajlandó vagyok komoly megfontolás tárgyává tenni (Helyeslés.) és a vízjogi törvény módosítása alkalmával ezen kérdés megoldását fogja találni. (Elénk helyeslés.) Csóti Géza t. képviselő ur több javaslatot ajánl figyelmembe. Én ezeket a javaslatokat nagy figyelemmel hallgattam és sok megszívlelendő dolgot találtam azokban. Csak arra vagyok bátor utalni, hogy mindent az államtól várni nem lehet, hogy kell, miszerint a társadalom is, a gazdasági egyesületek, a gazdakörök, szövetkezetek is megtegyék a maguk kötelességét, egyesült erővel azután azt hiszem, bogy lényegesen előbbre vihetjük gazdasági állapotainkat. (Helyeslés.) 0 különösen utalt arra, hogy a földműves-iskoláknál meg kellene különböztetni a cselédképzést a kisgazdák képzésétől. Részemről elvileg teljesen osztozom abban a nézetben, hogy igenis, nekünk kell cselédképzésről és külön kisgazdák képzéséről gondoskodnunk. Általában a fölümüves-iskolák reformja kérdésével foglalkozom, és azt hiszem, nincs messze az idő, a mikor e részben a t. háznak érdemi jelentéseket fogok tehetni. (Helyeslés.) Török Ferenc t. képviselő ur felhozta az erdők ügyét, és különösen az erdei legeltetések kérdését. Ez a kérdés folyton napirenden van. Hisz maga t. barátom, Mezőssy Béla államtitkár ur volt szives a székelyföldre lefáradni és a helyszínén megnézni a viszonyokat, de az ő véleménye is az, hogy orvosolni lehet a visszásságokat az erdőtörvény keretén belül is. Magát az erdőtörvényt nem szívesen alterálná. Az erdő oly vagyon, a mely nem egy nemzedéké, az az egymást követő nemzedékek tulajdona. (Igaz! Ugy van!) Azt eléggé védeni, oltalmazni nem lehet. (Igaz! Ugy van I) Ennélfogva nem szeretnék oly javaslatot tenni, a mely ezt az elvet alterálná. De hogy azt, a mi valóban jogos pianasz, mennyire orvosoljuk, mutatja, hogy magában abban a megyében, a melyről t. képviselőtársam szólt, t. i. Csikmegyóben magában, 14.000 katasztrális hold véderdőt mentettünk fel a tilalom alól. (Helyeslés.) Polónyi Géza: Háromszékben is ez a baj. Darányi Ignácz földmivelésügyi minister: Épen e házban más alkalommal is kijelentettem, hogy ez erdő-ügyekben jogerőt nem; ismerek. Tehát akár Háromszékben, akár más megyében van valami panasz, méltóztassék bármikor hozzám fordulni. (Elénk helyeslés.) Én nemcsak erdészeti, de állattenyésztési közegeket is fogok kiküldeni és azt hiszem, teljes megelégedésre fogom megoldhatni a kérdést. (Élénk helyeslés.) Csak azt ne méltóztassék várni, — a t. képviselő urak nem is várják, de kinn vannak izgatók, a kik óhajtanák. — hogy az erdő szabad préda tárgyát képezze. Ez ellen a leghatározottabban állást kell foglalnom. (Élénk helyeslés.) Sümegi Vilmos: Nemzetpusztitás volna! Darányi Ignácz földmivelésügyi minister: Polónyi t. képviselőtársam emiitette, hogy a kisebb birtokok formálására kell gondolni. Érre nézve megnyugtathatom t. képviselőtársamat, hogy a kisebb birtokok és kisbirtok-alanyok állandó szaporodásban vannak Magyarországon. (Élénk helyeslés.) Ez megnyugtató jelenség. Különben is én azt az észleletet tettem, hogy a kisbirtokok tekintetében vannak ugyan panaszok, sok az, a mi orvoslandó, de általában a mi kisgazdáink jóléte mégis emelkedik és fokozódik. Akárhányszor megtörténik, hogy küldöttségek jönnek hozzám parczellázási dolgokban, vagy más kérdésekben, amelyek bizonyos anyagi erőt feltételeznek és akkor kifaggatom őket, hogy hogyan állunk anyagilag, és kiderül, hogy meglehetős megtakarított pénzük van, de a takarékpénztárak kimutatása is erről tanúskodik. A mi azt illeti, hogy a juhállomány Magyarországon megcsökkent, ez igaz, de ennek egyik oka a belterjes gazdálkodás, a melyre áttérünk. Hogy a sertésállomány csökkent volna legutóbb, erre nézve tévedésben van a t. képviselő ur, mert legutóbb nemcsak hogy nem csökkent, de az utolsó esztendőben 6°/o-os emelkedés mutatkozik. Nem tudom, bogy honnan vette adatait, de én a magam adataival szolgálhatok. A mi a baromfi-kérdést illeti, örvendek, hogy a t. képviselő úr azzal oly tüzetesen foglalkozott, mert csakugyan egyike a legfontosabb kérdéseknek, mert ebben az irányban emelkedésben vagyunk és mert a kisember megélhetésének a baromfitenyésztés egyik hatalmas eszköze és feltétele, A mi exportunkat illeti, én azt hiszem, hogy t. képviselőtársam az osztrákmagyar monarchia exportját vette kombináczióba, mert ha a magyar exportot külön veszszük, azt tapasztaljuk, hogy mig 1906-ban a tiszta export 60 1 /* milliót képviselt, addig 1907-ben már 76'/a millióra rúgott. Több eszmét vetett fel a t. képviselőtársam, melyek figyelmet érdemelnek, ilyen pl. a tojásbörzének az eszméje. Megvallom, ezt a kérdést a kereskedőknek hatékony közreműködése nélkül, azt hiszem, sikerrel nem fogom megoldani, de mindenesetre elég fontos a kérdés arra, hogy avval komolyan foglalkozzam. Felvetette azt is, hogy az a költség, mely a baromfitenyésztés czéljaira rendelkezésre áll, nem elegendő. Ebben tökéletesen igaza van, és épen azért utaltam már beszédem bevezetésében arra, hogy nekünk azokat a gazdasági ágakat, melyek a kisebb ember sorsát érdeklik, elhanyagolni nem szabad. Tudom, hogy az általános pénzügyi viszonyokkal a földmivelésügyi tárczának is számolni kell, de azt is tudom, épen a mezőgazdaságból és az állattenyésztésből, hogy valamely tehéntől tejet várni csak akkor lehet, ha azt jóltartják. (Igaz! Ugy van!) Csóti Géza; A tehén kölcsön ád!
