Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-386

17G 386. országos ülés 1908 deczember 5-én, szombaton. A mi szempontunkból különösen károm tényezőt vehetünk figyelembe : az iskolát, az államot és a társadalmat. Egy hang (balfelöl) : Hát a család ? Goldis László : A család benne van a többiben. A védekezésben, t. ház, mások megelőztek és mindenesetre tekintetbe kell vennünk, hogy azok, a kik előbb elkezdették, miképen indultak el a védekezés terén. Itt is a germán faj van elől, különösen a skandináv országok. Skandináviában, különösen Svédországban a múlt század közepe táján e baj óriási áldozatokat követelt és egy különös eset irányitotta az ország figyelmét a védekezés lehetőségére. Gothenburg városa a múlt század 50-es éveiben annyira elzüllött, hogy végre a városi tanács bizottságot küldött ki annak a tanulmányozására, mi az oka ennek az óriási anyagi és erkölcsi züllésnek. A bizottság minden kétségen felül megállapította, hogy a rettenetes sülyedés oka az alkohol, a szeszes italok mértéktelen fogyasztása. Megalakult hát a városban egy jótékonysági társaság, a mely bérbe vette a korcsmákat, de nem nagy nyereség biztositása végett, hanem épen azon czélból, hogy az alkoholizmus ellen küzdjön. A korcsmákat ugy rendezte be, hogy onnan a pálinkaivás lehetőleg kiküszöböltessék; és alig 20 év alatt óriási eredményeket értek el. A népesség több mint 40%-kal meggyarapodott, a műveltség terjedt, a közerkölcsiség mintaszerűvé vált. Ezt látva az ország kormánya, az egész országra törvényben kötelezőleg behozta a Gróthenburgi rendszert, t. i. hogy az italkimérési jogot csakis oly társulatoknak, oly egyesületeknek adja ki, a melyeknek alapszabályszerűleg az a hivatásuk, hogy az alkohol ellen küzdjenek. Ezeknek a társulatoknak az alapszabályaikban benne van, hogy ebből több hasznot, mint 5%-ot nem nyerhetnek. Az ital eladásából származó 5%-on felüli jövedelmet a községeknek kell átadni az alkoholellenes mozgalom czéljainak előmozdítására, (Helyeslés.) és évenként majdnem hat millió koronát juttatnak a kis Svédországban ezen egyesületek a községeknek, a mely pénzen népkönyvtárakat állítanak fel, kórházakat létesítenek, szegényeket gyámolitanak, templomokat, iskolákat segélyeznek, egyáltalában a nép felvilágosításának nagy eszméjét szolgálják és olyan jótékonysági intézeteket állítanak fel, a melyeknek különös czélja épen az alkohol romboló hatása elleni küzdelem. 1894-ben Norvégiában még egy rendkívül okos és a mint a tapasztalás mutatja, czélravezető intézkedést hoztak : az u. n. Lokaloptiót, a mi annyit jelent, hogy a törvény értelmében minden községnek autonóm joga van határozni a felett, hogy akarja-e, hogy területén szeszes italt árusítsanak, vagy nem. Ebben a kérdésben az asszonyoknak is szavazati jogot adtak és a legtöbb községben az asszonyok szavazata révén olyan határozat jött létre, a melynek folytán bezárták a korcsmákat. Ennek következménye az, hogy a ki ma Svédországot vagy Norvégiát beutazza, — sajnálatomra nem voltam azon szerencsés helyzetben, hogy ott járhattam volna, de hallottam olyan egyénektől, a kik személyesen szerezték ott tapasztalataikat, (Mozgás a baloldalon.) — nem győzik eléggé dicsérni ez országok műveltségi és közerkölcsiségi állapotát; valósággal ideális országokként állítják az ember szemei elé ezt a két germán államot. Nem akarom a t. házat azzal untatni, hogy e kérdés tekintetében minden ország rendelkezéseit felsoroljam, csak azt jegyzem meg, hogy Németországban nem annyira a törvényhozás, mint inkább a társadalom vette kezébe az alkoholizmus elleni harcz ügyét. Svájczban épen e czélból hozták be a szeszmonopóliumot. Némelyek ugyan azt mondják, hogy e törvény az alkoholizmus tekintetében szolgálni kívánt czélt nem éri el, de van egy kétségbevonhatatlan tény, a melyet nagyon szeretnék az igen t. pénzügyminister ur figyelmébe ajánlani — és ezt meg is fogjuk tenni — (Helyeslés balfelől.) s ez az, hogy Svájczban a szesz eladásából befolyó jövedelemnek 10%-át a törvény értelmében az alkohol-ellenes mozgalom czéljaira szolgáltatják. (Mozgás balfelől.) Az alkohol-ellenes mozgalom klasszikus hazája Amerika : az az ország, a melytől annyit tanulhat az emberiség. Ez ország fiatalsága daczára ragyogó mintaképe a művelődésnek és az előrehaladásnak, ha talán egyik-másik tekintetben árnyoldalakat, visszaéléseket is fedezhetünk fel. (Mozgás balfelél.) Amerikában még a múlt század elején kezdett a társadalom az alkohol romboló hatása ellen küzdeni és Bostonban alakult az első mértékletességi egylet. Rusk Benjámin volt az, a ki ezt a küzdelmet tulaj donképen még a XVIII. század végén megindította és az ő könyvének hatásaképen keletkezett Bostonban 1826-ban az első mértékletességi egyesület. Ezen egyesület megalapítása után 10 évvel már másfél millióra emelkedett a pálinkától tartózkodók száma; 4000 szeszgyár beszüntette üzemét és 8000 pálinkakereskedő más foglalkozás után nézett. Amerikában a két előbbi módszer mellett behozták az u. n. prohibitiv rendszert is, a mely szerint törvényileg egyáltalán eltiltják a szeszes ital árusítását és élvezését, ugy hogy ma Észak-Amerika 14 államában van behozva a Lokaloptio és öt államában a teljes prohibitió. Például a Lokaloptio utján csak New-York államban 935 földmives község közül 650 nem tűri a pálinkamérést. Ott általában nincs kocsma. Az Egyesült-Államokban a hadseregben ki. van tiltva a szeszes ital. Thaly Kálmán : A törököknél is ! Goldis László: Megjegyzem, hogy 1903-ban még a parlament étkezőjéből is kitiltották a szeszes italt. A vasúti társaságok mozdonyvezetőknek és forgalmi tiszteknek csakis absztinens embereket vesznek. Nálunk nevetséges, ha azt kívánja az ember, hogy a pap nyilvánosan ne áldozzon Bacchusnak, pedig Amerikában a vasúti társaságok detektiveket alkalmaznak annak ellen-