Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-386

172 386. országos ülés 1908 deczember 5-én, szombaton. Iában nem fogyasztanak. Az eredmény az volt, hogy a számitásba vett halálesetekből 71% volt az absztinenseknél, az alkoholistáknál pedig 97% következett be tényleg. Az alkoholt élvezők közül tehát 26%-kal több halt meg, mint az absztinensek közül. Ebből azután következett, hogy nemcsak Amerikában, de másutt is a biztositó társaságok nagyobb dijakat tűztek ki az alkoholt élvezők számára, mint az absztinensek számára. De ujabb időből még klasszikusobb példára hivhatom fel a t. ház figyelmét. Egy londoni biztosítótársaság, a Viktória kölcsönös biztosítótársaság igazgatója, dr. Hawkins, a társaság 1900. évi közgyűlésén megnyitó beszédében a következőket mondta : »A jelentésben van egy dolog, a melyre különösen felhívom figyelmüket és ez a nagy különbség az általános és az absztinens osztály halálozásai közt. Az absztinens osztályban kifizetésre kerülő életbiztosítások aránylag épen felét teszik ki azoknak, a mik az általános osztályban kerülnek kifizetésre. Ennél meglepőbb tényt négy sorban kifejezve még nem láttam. Hangsúlyoznom kell azt, hogy nem állunk valami elhirtelenkedett korai eredménynyel szemben. Az utolsó 5 év üzleti eredménye mutatja, hogy a társaság nyeresége az absztinens osztályban épen kétszerese az általános osztályénak. Azonkivül figyelembe kell venni, hogy a számadatok több mint 7 esztendőre vonatkoznak. Másodsorban tekintetbe kell vennünk, hogy itt az absztinensek nem a nagyközönséggel, de a szigorúan vett mértékletesekkel vannak összehasonlítva, mert a társaság vigyáz arra, hogy iszákos ember el ne fogadtassék. Nemcsak arra ügyelünk, hogy az orvosi vizsgálat utján is meggyőződést szerezzünk, hogy nem él-e vissza az illető a szeszes italokkal, de a biztositandótól megköveteljük, hogy vagy általában tartózkodjék szeszes italoktól, vagy pedig a legszigorúbb mértékletességet kövesse, ugy hogy joggal állithatjuk, hogy az absztinensek adatai a mértékletesen ivók adataival vannak összehasonlítva. Azt hiszem, mint öntudatos polgároknak kötelességünk ebből a helyes következtetést levonnunk. Engem annyira meglepett ez, hogy rendkívül csodálkozom, hogy Nagy-Britannia absztinens egyesületei nem használták fel és világgá nem kürtölték ez adatokat. Reánk nézve rendkívül jelentőségűek ezek, mert megtudjuk, mily végzetes szerepet játszik az alkohol a mindennapi életben. Hajlandó vagyok azt hinni, hogy a nép felét épen ezen oknál fogva nem lehetne életbiztosítás szempontjából az első osztályba sorolni. Az egyedüli következtetés, a mit ez adatokból levonhatunk, az, hogy az alkohol mindenképen káros, hogy a szeszes italok azon mennyisége, a melyet mértékletes ivásnak neveznek, igen nagy mértékben megrövidíti az életet.« T. ház ! Ha minden kétségen felül meg van állapítva az összefüggés, mely az életnek tartama s az alkohol között létezik, akkor természetesnek találom, hogy a politika vezetőinek, kik arra vannak hivatva, hogy az embernek, a társadalomnak, az ország lakosságának megszerezzék a boldogulás eszközeit, arra a körülményre elsősorban kell figyelemmel lenniök, hogy az emberektől elvonják azon eszközöket, melyek által életüket saját maguk megröviditik. De a tudomány megállapította azt a szoros összefüggést is, mely az alkohol és a tüdővész között van. Ennek igazolására bátorkodom egy franczia orvosnak statisztikáját bemutatni, dr. Baudran-nak, a ki szerint Francziaországban 10.000 lakosból tüdővészben elhalt 32, mikor a szeszfogyasztás 12 litert tett ki évenként, 75, mikor a szeszfogyasztás 14 litert tett ki, 96, mikor 30 litert tett ki, és 107, a 35 literes szeszfogyasztás mellett. Látszik tehát, hogy milyen rapid következik be a tudővészben elhalt emberek számának gyarapodása azon csekély gyarapodáshoz képest, mely a fogyasztott alkohol mennyisége tekintetében mutatkozik. Egyáltalában tudvalevő, hogy járványos betegségek alkalmával a járványok sokkal inkább megtámadják az alkoholt élvező embereket, mint az absztinenseket. Az 1848—49. évi kolera idején az orvosok megállapították, hogy az absztinensek közül csak 19% halt meg kolerában, mig az alkoholt élvezők közül 91%. A tapasztalat továbbá azt is bizonyítja, hogy azoknak a halálozási aránya, kik alkoholtartalmú italoknak eladásával, egyáltalában forgalombahozásával foglalkoznak, sokkal kedvezőtlenebb a társadalom többi osztályaihoz képest. Bebizonyította a statisztika és az orvosi tudomány azt is, hogy az alkoholizmus megrontja a szülési arányt. így Lippich dr. statisztikai adatokat közöl, melyekből kitűnik, hogy az alkoholista szülőknek átlag véve csak egy gyermekük van, mig az abstinens szülőknek átlag négy gyermekük van. Halász Lajos : Nagyon önkényes statisztika ! Goldis László : De közismert az a tény, hogy alkoholista szülőktől származott gyermekek menynyire ki vannak téve sokkal inkább a betegségeknek, mint a mértékletes vagy pláne absztinens szülők gyermekei. Egy berni professzor, az ottani orvosi fakultás tanára, Demme azt mondja, hogy a szülőknek az alkohollal való visszaélése legfőbb oka gyermekeik fogyatkozásainak, ugy fizikai, mint intellektuális továbbfejlődésük tekintetében. Nevezett orvos vizsgálat alájvette 10 alkoholista és 10 abstinens család gyermekeit és kitűnt, hogy a 10 alkoholista családnak 57 gyermeke közül csak 9 volt teljesen ép és egészséges, tehát 15.7%, mig a tiz abstinens családnak 61 gyermeke közül 50, tehát 81%. Ismeretes azok előtt, kik a mitológiával foglalkoznak, hogy pl. a görög népvélemény Hefaistos testi fogyatkozásait, mert púpos és sánta volt, annak tulajdonította, hogy Zeus ittas állapotban nemzette. Általánosan ismert tény, hogy a szeszes italok élvezete számtalan esetben előidézője a büntetendő cselekményeknek. Erre vonatkozólag a művelt áUa-