Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.
Ülésnapok - 1906-385
164 3H5. országos ülés 1908 deczember 4-én, pénteken. ban is mutatkoztak, iparkodtam egy kalap alá hozni, egy értekezleten egyesitettem őket és csakugyan gondolom, ebből az énekezletből merítettem az okulást arra a középutra nézve, a melyet követni kell. De azokban a főelvekben, a melyeket ő felállitott, t. i. hogy szakszerű országos vezetésről kell gondoskodni, hogy a tornatanár-képzést alaposan kell reformálni, és hogy a tornatanárok helyzetét ezen nevelési ág fontosságához méltóan kell biztosítani: ezekben vele tökéletesen egyetértek, ezek a reformok munkában is vannak a rninisteriumban. (Helyeslés.) Áttérve már most némely művészeti ügyre, vissza kell térnem Somogyi Aladár t. képviselőtársamnak — igen sajnálom, hogy nincsen itt, — (Derültség.) tegnapi felszólalására, illetve annak egy részletére, a mely, megvallom, hogy a beszéde végén előállott zajban kikerülte a figyelmemet, különben arra rögtön reflektáltam volna. (Halljuk! Halljuk!) 0 t. i. nemcsak a ministerium egyik államtitkárját, hanem egy másik osztály vezetőjét is, nem mondom, hogy megtámadta, de figyelmeztetett bizonyos támadásokra, a melyek ezen tanácsos úrral szemben megjelentek egy olyan lapban, a melynek létezéséről nekem, megvallom, a tegnapi napig tudomásom sem volt. (Derültség.) Azt kérdezte, szándékozom-e a vizsgálatot megindítani ezen támadások alapján és ezen kérdést tisztázni. Hát, t. képviselőház, én osztozom gr. Andrássy Gyula t. barátomnak íibban a szenvedélyében, a melynek ő a minap egy interpelláczió alkalmával kifejezést adott, hogy mindent, a mi szennyes, mindent, a mi gyanús, kiirtson a maga hatáskörében. És ennek folytán abban, a mit a vezetésem alatt álló ministerium tisztviselői maguktól is megtesznek, hogy t. i. oly támadással szemben, a mely őket tisztviselői, hivatali integritásukban megtámadja, törvényes orvoslást keresnek és vizsgálatokat maguk provokálják, ebben őket a magam részéről támogatom, és a mikor ezt esetleg elmulasztanák, arra őket magam irányítom. De mégis meg kell különböztetnem, hogy hogyan értékelem ezeket az egyes támadásokat. És én megvallom, hogy támadás, a melyre t. képviselőtársam czélzott, engem sem arra nem indít, hogy bizalmam az illető megtámadott osztályvezető ellen a legkisebb mértékben is meginogjon, (Elénk helyeslés.) sem arra, hogy bármilyen vizsgálatot inditsak, vagy őt megfelelő lépések megtételére utasítsam, azon egyszerű oknál fogva, mert akkor nekem is magam ellen parlamenti vizsgálatot kellene kérnem, (Derültség.) akkor Kossuth Eerencz t. barátomnak is parlamenti vizsgálatot kellene maga ellen kérnie, (Derültség.) mert ott, abból a forrásból mindnyájunkra nap-nap után olyan vádak szóratnak, (ügy van!') hogy semmi dolga sem volna édes mindnyájunknak, mint magunkat folytonosan tisztázni. (Igaz! ügy van! Derültség.) T. ház! Épen ez okból ezeket a támadásokat nem értékelhetem annyira, hogy azoknak bárminemű közvetkezményt tulajdonítsak az én minisztériumomnak különben köztiszteletben álló egyik tisztviselőjével szemben. (Elénk helyeslés.) Felhozta a t. képviselőtársam a filharmóniai társaság népszerű hangversenyének kérdését is, és azt mondta, hogy remélte, miszerint azok a népszerű hangversenyek állami támogatásban fognak részesülni és nem helyesli, hogy ez a támogatás, mint ő van értesülve, egy Kun László nevű karmester vezetése alatt álló zenekarnak jusson. A dolog nem egészen ugy áll, mint a t. képviselőtársam mondja. (Felkiáltások a baloldalon : Gondoltuk! Tudtuk!) T. i. a Népszínház átköltöztetése alkalmával én a népszínházi zenekart a Nemzeti Színház számára megtartottam. Megtartottam egynéhány zenész kivételével, a ki nem akart ebbe a kötelékbe lépni és máshova szerződött. Megtartottam nemcsak azért, mert ez a népszínházi zenekar igen jeles kvalitású, és nemcsak azért, hogy a Nemzeti Színháznak legyen zenekara, — mert ez talán nem indokolná ezt a kiadást — de abból a szempontból is, hogy ez a zenekar, a szükséges személyzettel kibővítve, a vidéken honosítsa meg a klasszikus, zenekari előadások intézményét. (Helyeslés.) Én ettől rendkívüli nagy kulturális hatást várok. Már tárgyalásokat is folytatunk ez iránt. Az egyes vidéki városok mindenütt nagy lelkesedéssel fogadják ez eszmét. És ennek a zenekarnak tulajdonképeni rendeltetése e mellett igenis az, hogy a főváros területén is fog rendezni népszerű hangversenyeket. De ezek épenséggel nem állnak útjában az általam igen nagyrabecsült filharmóniai társaság népszerű hangversenyei rendezésének. A dolog t. i. ugy áll t. képviselőház, hogy a népszerű hangversenyek eddig társadalmi utón, illetőleg egy kiváló meczenás bőkezűségéből tartattak fönn. Ez a támogatás most megszűnik. Talán tudnom kellett volna róla, de megvallom, nem tudtam róla, mikor a másik intézkedést már megtettem, azonban gondom lesz .és lehet is rá, a mint tájékoztam magamat, hogy a filharmóniai társaság népszerű hangversenyei meg ne szűnjenek, hogy azoktól meg ne fosztassák az a rendkívül hálás közönség, melynek Vzenei művészet legmagasabb követelményeivel szemben tanúsított áhítatos fogékonyságán magam is gyakran épültem, mondom, hogy ne csak ettől az élvezettől meg ne fosztassanak, de sőt épen tetézni akarom ezt egy másikkal, szóval terjeszteni akarom és sokszorosítani akarom a fővárosban is, a vidéken is, a tömegek számára a nemesebb élvezetek hozzáférhetőségét. (Élénk helyeslés.) •
