Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-368

84 368. országos ülés 1908 november 13-án, pénteken. az általános elvtől, hogy lex posterior derogat priori, már a honpolgárságról szóló törvénynek 21. §-a is világosan kimondja, hogy az -elbocsátáshoz a belügyminiszter engedélye kérendő. De azt, hogy a honvédelmi miniszter beavatkozási jogát egy későbbi törvény világosan biztosítja, még sokkal inkább bizonyítja egy utóbbi törvénynek, a véderőtörvénynek 64. §-a, a mely első kikezdésében azt mondja, hogy a kivándorlás czéljából szükséges elbocsátást a szolgálati kötelezettség teljesítése előtt a közös hadseregbeli egyének részére a közös hadügyminiszter és a honvédség részére a honvédelmi miniszter adhatja meg. Itt tehát már intézkedés történik az iránt, hogy mindazok, kik állítási kötelezettségüknek még eleget nem tettek és ki akarnak vándorolni, a honvédelmi miniszter jóváhagyását kell, hogy kikérjék. Nekem ez ellen az intézkedés ellen egy más kifogásom volna, az, t. i., hogy az én nézetem szerint semmiféle tiltó rendszabály a kivándorlást elfojtani, sőt még korlátozni sem lévén képes azzal, hogy mi még így is megnehezítjük a visszavándorlást, illetve nem nyújtunk semmiféle módot arra, hogy a kivándorlottak és visszavándorolni szándékozók büntetlenül visszajöhessenek, ha 22. évüket elérték, de addig állítási kötelezettségüknek eleget nem tettek, inkább meg kell könnyíteni számukra, hogy azon tul is bizonyos korhatárig, mondjuk 24. évük betöltéséig büntetlenül visszajöhessenek, és katonai állítási kötelezettségüknek eleget tehessenek. Erre vonatkozólag konkrét indítványt nem teszek, csupán kérem a belügyminiszter urat, szíveskedjék a konzulátusok lehető szaporításával előmozdítani azt, hogy az állításra való jelentkezés lehetetlenné ne tétessék az egyes amerikai konzulátusok székhelyének egymástól való óriási távolsága miatt, a mi a jelentkezésre kötelesek jelentkezését eddig szinte lehetetlenné tette. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 2. §-nak meg nem támadott részét változatlanul a kivándorlási bízottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 2. §-nak meg nem támadott része a kivándorlási bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadtatik. A d) ponthoz az előadó ur adott be módosítást, a mely azt czélozza, hogy a »15.« év »16«-ra igazittassék ki. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az eredeti szöveg d) pontját szemben az előadó ur módosításával fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy a d) pont nem tartatik fenn és hogy az az előadó úrnak módosító szövege szerint fogadtatik el. Következik a 3. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3. §-t változatlanul elfogadni a kivándorlási bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen.') Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 4. §-t), Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 4. §-t változatlanul elfogadni a kivándorlási bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen ! ) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa az 5. § t). Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 5. §-t változatlanul elfogadni a kivándorlási bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!•) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 6. §4.). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 6. §-t változatlanul elfogadni a kivándorlási bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 7. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 7. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 7. §-t változatlanul elfogadni a kivándorlási bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 8. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 8. §-t.j. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 8. §-t változatlanul elfogadni a kivándorlási bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 9. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 9. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 9. §-t változatlanul elfogadni, a kivándorlási bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 10. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 10. § t). Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 10. §-t változatlanul elfogadni a kivándorlási bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 11. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 11. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 11. §-t változat-