Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.
Ülésnapok - 1906-368
368. ORSZÁGOS ÜLÉS 1908 november 13-án, pénteken. Justh Gyula, közben Rakovszky István elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Babocsay Sándor és társai inditványának indokolása. —• Á tegnapi ülésben elfogadott törvényjavaslatok harmadszori olvasása. — Bizottságok választása. — A kivándorlásról szóló törvényjavaslat tárgyalása A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, Darányi Ignácz, gr. Apponyi Albert, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos Josipovich Géza. (Az ülés d. e. 10 óra 20 perczkor kezdődik.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Csizmazia Endre, a javaslatok mellett felszólalókat jegyezni fogja Raisz Aladár, a javaslatok ellen felszólalókat gróf Thorotzkai Miklós. Mindenekelőtt hitelesíteni fogjuk a múlt ülés jegyzőkönyvét. Felkérem Csizmazia Endre jegyző urat, szíveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Csizmazia Endre jegyző (olvassa az 1908. évi november hő 12-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Kérdem a t. házat, van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre ? (Nincsen!) Ha nincsen senkinek észrevétele, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Nyitra vármegye közönségének három rendbeli feliratát a választói jog reformja alkalmából a törvényhatósági bizottságok magyar jellegének biztosítása, az önálló nemzeti bank felállítása és az »En Újságom« czimü magyar gyermeklapnak a nyelvhatárokon állami támogatással való ingyenes terjesztése tárgyában; Debreczen város közönségének feliratát a »Ne temere« kezdetű dekrétumnak — a »Jus placeti« alkalmazásával való érvénytelenítése érdekében; a .délmagyarországi tanitóegyletnek, a délmagyarországi tanitóegylet nagybecskereki körének'és a szerencsi állami iskola tanítótestületének Pescha Miklós, Kardos Samu, illetve Bernáth Béla képviselő utján beadott kérvényeit az állami tanitók lakbérügyének rendezése iránt; A vasúti és távirdaezredekben visszatartott 1905-ös magyar katonáknak Mezőfi Vilmos képviselő utján beadott kérvényét szabadságoltatásuk tárgyában. Javaslom, hogy mindezen feliratok és kérvények előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Napirend szerint következik Babocsay Sándor és társai indítványának (írom. 924) indokolás végett való felvétele, ő felsége 50 éves uralkodói jubileuma alkalmából alapított rendjelalapitó levelének és alapszabályainak a magyar miniszterterelnök által történt ellenjegyzése tárgyában. Babocsay képviselő urat illeti a szó. Babocsay Sándor: T. képviselőház! (Zaj)-. Elnök (csenget): Csendet kérek! Babocsay Sándor: T. képviselőház! Ebből az alkalomból, ezzel a tárgygyal kapcsolatban, talán stílszerű lesz felemlítenem, hogy én épen a königgrätzi ütközet hónapjában tettem le az akkor érvényben volt, úgynevezett birói vizsgát, a mely annak idején a bírói állás elnyerésére jogosított és ekként feltételezhetően nekem is meg volt már akkor az az általános értékű érettségem arra, hogy a közügyeket, a politikai helyzetet, mint más polgár, én is megbírálhassam. Deák Ferencz demokratikus, tündöklő jelleme, kifogástalan hazafisága és államférfiúi bölcsessége előtt én is meghódoltam, mégis az ő legfontosabb müvét, a 67-es kiegyezést a hazára üdvös alkotásnak nem találtam (ügy 9*
