Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-367

ifi 367. országos ülés 1908 november 12-én, csütörtökön. javaslata elfogadtatott, s ennek alapján kimondom, hogy ez a jelentés ki fog nyomatni, a képviselő urak között szét fog osztatni és a házszabályok 140. §-a alapján három nap közbevetése nélkül sürgősen napirendre fog tűzetni. (Helyeslés.) Hédervári Lehel, a mentelmi bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni. (Halljuk! Halljuk !) Hédervári Lehel előadó : T. ház ! A képviselőház tegnapi ülésén Pető Sándor orsz. képviselő elnöki rendreutasitás daczára több izben közbeszólott, mi által a tanácskozás rendjét megzavarta. A képviselőház az elnök megkérdezése folvtán, hivatkozással a házszabályok 258. §-ára. az esetet a mentelmi bizottsághoz utasította. A mentelmi bizottság mérlegelés alá vévén a tényállást, konstatálja, azt, hogy Pető Sándor orsz. képviselő a tanácskozás rendjét közbeszólásaival megzavarta, s az elnökséggel szemben engedetlennek mutatkozott. Miután pedig a tanácskozás nyugodt rendjének biztositása nemcsak az elnök kötelessége, hanem egyformán kötelessége minden képviselőnek, s miután a tárgyalás és a tanácskozás nyugodtságát biztosítania kell minden képviselőnek, s minden olyan ténykedést el kell kerülnie, a mely a tárgyalás nyugodt menetelét megzavarná : a mentelmi bizottság fenforogni látja az engedetlenséget, s javaslata az, hogy Pető Sándor orsz. képviselő utasittassék arra, hogy a házszabályok 258. §-a értelmében a házat ünnepélyesen megkövesse. (Helyeslés.) Pop Cs. István : Nem fogadjuk el! Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az előadó ur javaslatához hozzájárulni, s a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja. Ennek alapján tehát Pető Sándor képviselő ur a háznak ünnepélyes megkövetésére Ítéltetik. Következik a csekkről szóló törvényjavaslat (írom, 564, 853) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Simonyi-Semadam Sándor előadó: T. ház! Van szerencsém a csekkről szóló törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezésében a ház elé terjeszteni, kérvén annak elfogadását. Méltóztatik tudni, hogy a nagy kereskedelmi forgalom specziális fizetési eszközöket teremtett és ezen fizetési eszközök egyike, a mely különösen Nyugaton, a nagy forgalmak országában igen előkelő szerepet vívott ki magának és roppantul megkönnyítette a kereskedelmi fizetések lebonyolítását, a csekk. A csekk egy egyszerű utalvány, a melylyel valaki a megfelelő pénzintézetnél levő tőkéjéből bizonyos összeget utal hitelezőjének és arról ad neki egy csekket, egy utalványt, a melylyel ő jelentkezvén a pénzintézetnél, a pénzt bizonyos záros határidőnkben!] felveheti, vagy saját számlájára átirathatja. A nyugati államokban óriási forgalmat nyert a csekkforgalom, ugy hogy például Londonban naponta kb. 700 millió márka érték az, a mely csekk utján bonyolódik le. Eőczélja a készpénzfizetések megtakarítása, vagyis a készpénz tömegének el nem vonása, mert nem kell, hogy az adós okvetlenül készpénzzel fizessen, elég neki a csekket átadni és viszont a hitelező sem kell, hogy készpénzzel bajlódjék, hanem átíratja saját javára a csekkben megjelölt összeget. A törvényhozás rendes feladata tulaj donképen az, hogy már meglevő szükségleteket szankczionáljon és azokat kellő formába hozza. A jelen esetben a törvényhozás tökéletesen más utat választott, és egészen helyesen, t. i. egy uj kereskedelmi ágat, forgalmi ágat előre, törvényesen szabályoz. Azért mondhatom, hogy előre, mert nálunk a csekk-forgalom nem oly nagy és nem ment még át a kereskedelmi világ és a nép világába annyira, hogy talán valami specziális szükségletként merülne fel, hanem ez gondoskodás a jövőről és lehetővé tétele annak, hogy a készpénzfizetés minél kényelmesebben és gyorsabban bo» nyolittathassék le. , Ezen törvényjavaslatot megelőzte nálunk a Közép-európai Gazdasági Egyesületek konferencziája, a mely specziálisan a csekk szabályozására vonatkozólag tárgyalt nálunk. Ezen konierenczia megállapította tudományosan azon alapelveket, a melyek alapján a csekk-törvény megalkotható, a mire annyival is inkább szükség volt, mert ä kontinensen nincsen állam, a melyben csekktörvény létezett volna. Ezt a konferencziát vettük alapul és e tekintetben megelőzött bennünket Németország, a mely ezen konierenczia alapján alkotta meg csekk-törvényét. Mindazonáltal diadalunkra és büszkeségünkre szolgáljon az, hogy az itt, Magyarországon tartott csekk-konferenczián megállapított tudományos alapon készült a német csekk-törvény, és mi is a saját törvényjavaslatunkat ezen az alapon konstruáltuk meg. Természetes, hogy nem mindenben egyeznek meg ezen törvények, daczára annak, hogy maga a csekk, mint minden kereskedelmi forgalmi papiros, meglehetősen internaczionális természetű, sőt szükséges is, hogy az legyen, mert a nemzetközi pénzforgalomban van erre a legnagyobb szükség és az érzi meg legjobban az ilyen fizetési eszközök szükségét. Ennek daczára mégis eltértünk ugy az osztrák, mint a németországi csekk-törvénytől. Különösen eltértünk a németországi csekk-törvénytől azon pontban, a melyben mi a csekk szabálytalan kiállítására vagy fedezetlen kiállítására vonatkozólag büntető szankcziót állapítottunk meg. A javaslat tizenegy fejezetből áll. Az első fejezet foglalkozik a csekk kellékeivel, a melyben mintegy a formális feltételeit irja körül ennek a papírnak, a mely nélkül nem csekk, az illető okmány, hanem . csak egyszerű utalvány. Megmondja különösen, hogy láre lehet a csekket kiáUitani, megmondja azt, hogy a csekk .mily