Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.
Ülésnapok - 1906-380
380. országos ülés 1908 november 28-án, szombaton. 347 De a mikor ilyen érdeklődést árul el a közegészségüg}ű kérdések iránt, arra kérem, vigye át szeretetét, érdeklődését az ő igen t. kollégájára, a t. pénzügyminiszter úrra is, hogy egyesült erővel, ne csak erkölcsileg, de anyagilag is dotálhassuk a közegészségügyet. Én, mint beszédem elején kifejtettem, ennek az országnak hű fia vagyok, és az is akarok maradni. Lengetem és lobogtatom azt a nemzetiszínű zászlót, a mely valamennyi magyarnak nemzeti jelvénye, de ha lengetem és lobogtatom is ezt a nemzetiszinű zászlót, engedjék meg, hogy még egy zászlót lobogtassak, a mely Németországban az emberszeretet jelvénye : fehér mezőn kettős veres kereszt, a tüdővész elleni küzdelem zászlaja. A nemzetiszinű zászló mellett lobogtassuk mi is az emberszeretetnek, az emberi kötelességnek, a humanizmusnak zászlaját, hogy méltók legyünk az európai államok nivójára. A költségvetést elfogadom. (Elénk helyeslés a közé/pen.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A belügyminiszter ur kivan nyilatkozni. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: T. képviselőház ! Miután Maniu t. képviselő ur igen hevesen megtámadta politikámat: kötelességemnek tartom tehát az ő beszédére válaszolni. (Halljuk !) Maniu t. képviselő ur először is a választási törvénynyel foglalkozott. Beszédének ezen részére igen röviden ez a válaszom, ö maga azt mondta, hogy nem tartja szükségesnek és helyénvalónak, hogy most tárgyaljuk a törvényjavaslatot, mert nemsokára abban a helyzetben lesz a ház, hogy ex asse foglalkozik vele. Ez már maga elég indok volna, hogy erre hivatkozva, ne czáfoljam okoskodását. De még egy indokom van és ez az. hogy csak bálával viseltetem iránta, valahányszor megtámadja a törvényjavaslatot, mert azt hiszem, hogy senki nálánál meggyőzőbben a magyar közönség előtt be nem bizonyíthatja, hogy ez a törvényjavaslat helyes, és az ő minden támadása jobb argumentum a javaslat mellett, mint az én legsikerültebb beszédeim. Ezért én nem kívánok beszédének ezen részével tovább foglalkozni. (Halljuk!) A t. képviselő ur megtámadta kormányzati rendszeremet a lehető legerősebb kifejezésekkel, a leghevesebben. Azt mondja, hogy a magyar kormányzatmindig abban állott, — és én csak folytatom ezt a politikát — hogy elnyomó, hogy igazságtalan vagyok a nemzetiségekkel szemben. Ez egy régi nóta, — helyesen jegyezték meg itt mellettem — a mely semmikép sem felel meg a valóságnak. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Kérem, méltóztassék csak meggondolni azt, hogy tudvalevő dolog, hogy az egész múlt 40 éves kormányzat folyamán a kormánypárti mandátumok legnagyobb része nemzetiségi vidékről származott. Vlád Aurél: De csendőrökkel és pénzzel! (Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Az is tudvalevő dolog, hogy mindenféle támadásokkal lehet az elmúlt rezsimet illetni, azt azonban talán mégsem lehet a szemére vetni, hogy épen azon vidékek legfontosabb érdekeit mellőzte, a melyre hatalmát támasztotta. (Felkiáltás: Sok kedvezett neki !) Ez, azt hiszem, oly állítás, a mely teljesen és tökéletesen tarthatatlan. (Ugy van !) Igenis, helyesen cselekedett abban, hogy a nemzetiségi vidékeknek anyagi és szellemi érdekeit felkarolta: kötelességet is teljesített, a mikor ezt tette. Rá tudnék mutatni, hogy igen sok tekintetben a nemzetiséglakta vidéken több történt, mint a tisztán magyar vidékeken, a tisztán magyar Alföldön. (Ugy van!) Nem helyezek rá súlyt, de ha ez így van, mégis csak igazságtalanság épen az ellenkezőből vádat kovácsolni. (Ugy van! Elénk helyeslés.) A t. képviselő ur azt mondja, hogy az egyesületi jogokat, legalább a nemzetiségekkel szemben, teljesen ignorálom, konfiskálom. Bocsánatot kérek, ez nem áll. Igen sok nemzetiségi egylet alapszabályait jóváhagytam. Az igaz, hogy van egy régi körrendelet, — Tisza Kálmán adta ki, az évet megmondani nem tudom — a mely szerint a nemzetiségi jellegű egyesületek csak közművelődésiek lehetnek; ezt a szabályrendeletet alkalmazom, mást nem tehetek. (Helyeslés.) Csak olyankor tagadom meg a jóváhagyást, — és ezt mindig nyíltan teszem, nem álürügyek alatt, mert ezt czélravezetőnek nem találnám — csak olyankor tagadom meg, a mikor konstatálom azt, hogy valamely egyesület nem az alapszabályaiban kitűzött czélt szolgálja, hanem igenis, politikai agitácziót fejt ki. (Ugy van !) Az ilyen esetben igenis megtagadom a jóváhagyást, (Helyeslés.) akkor is nyíltan megmondom, nem pedig álürügyek mellett. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a balázsfalvi tüzoltóegyesületet felfüggesztettem. Nem emlékszem az ügyre ; de ha előttem volt, vagy elém került, csak akkor függesztettem volna fel, vagy függeszteném fel az egyesület működését, ha be volna bizonyítva, hogy politikai agitácziót folytatnak ott. Az, a mit a t. képviselő ur felhozott, hogy azért történt a felfüggesztés, mert a vezényleti nyelv román, nem helyeslem, ilyen intézkedés tőlem nem jön; én soha a nyelvet nem üldözöm ; azt a jogot, hogy az anyanyelvét használja valaki, kétségbe nem vonom, csak az államhoz való hűséget kívánom meg. (Helyeslés.) A hol ezzel szembehelyezkedik egy egyesület, ott, igenis, megtagadom a jóváhagyást, vagy feloszlatom az egyesületet, ha már létezik. (Helyeslés.) Azt mondja a képviselő ur, hogy a gyülekezési jogot sem respektálom; hivatkozott olyan intézkedésekre, olyan indokolásokra, a melyek csakugyan tarthatatlanok. Sajnos, sokszor csakugyan előfordulnak meg nem védhető indokolások. Ha áll az, hogy megtagadták a népgyűlést azzal 44*
