Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-374

2Ü6 .374. országos ülés 1908 november 21-én, szombaton. az Adria elnökigazgatója, mint ilyen abban a jutalékban nem részesülhet, a melyet ő ad; de hát Lánczy a Kereskedelmi Banknak is elnök­igazgatója, és a mit mint az Adria igazgatója egyik kézzel ad, azt a másik kézzel elveszi, mint a Kereskedelmi Bank elnöke. Csak a jogczimet keresték meg, hogy az Adria 18 koronájából a Pesti Kereskedelmi Bank 7 koronát hogyan kapjon. Itt a kapcsolat, hogy a forma meglegyen az üzlet lebonyolítására. De van e megállapodásnak, a melyről igen sokat tudnának beszélni a kivándorlási meg­hatalmazottak napi jelentései, egy nevezetes passzusa, a melynek alapján a kivándorlók nagy megkárosítása történik; Ez a nevezetes passzus az, hogy az Idegen­forgalmi és Utazási Vállalat Részvénytársaság, vagy Menet jegyiroda foglalkozik még idegen pén­zeknek, nevezetesen márkáknak és dollároknak eladásával is a kivándorlók részére. (Zaj és mozgás lalfelől.) A Menet jegyiroda szerződésben van a Kereskedelmi Bankkal; az idegen pénzeket: már­kákat és dollárokat a Kereskedelmi Bank szerzi be és minden haszon nélkül eladás czéljából át­engedi a Menet jegyirodának, a mely azokat el adja a kivándorlóknak, de a beszerzés és az el­adási ár közötti különbözet után 40%-tóli haszon­élvezetben részesül a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Hogy micsoda visszaélések voltak a pénz­eladás körül — átlag 5 koronáért adtak egy dol­lárt és 1 korona 20 fillérért egy márkát — ezt nem akarom részletezni, hiszen a legújabban is kértem a belügyminiszter urat, hogy vezessen vizsgála­tot a keleti pályaudvar tisztviselői ellen, mert az volt a panasz, hogy mikor szegény tótok, oláhok, vagy magyar parasztok beváltottak 200—300 korona értékű pénzt, a tisztviselők csak 150—200 korona értékű dollárt adtak nekik, az a szegény ember pedig nem ismerte az idegen pénzt. Vagy lemegy a kivándorló Fiúméba és ott orvosi vizsgálat alapján, vagy más oknál fogva visszautasítják őt, de már a pénzét beváltotta, s mikor félóra múlva visszamegy a pénztárhoz, a dollárt 5 korona helyett 4 korona 60, i korona 70 fillérért váltják vissza. Ezek azok a kisebb szempontok, a melyekre nem akarok olyan rész­letesen kitérni. Nagy György: És ilyen helyen az ügyészek alusznak! (Zaj.) Hencz Károly: A mikor tehát ismét felhívom a t. ház figyelmét arra az ellentétes érdekre, a mely az ország érdeke és az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Részvénytársaság érdeke között van, — nekik érdekük a kivándorlók felhajtása; hogy az országnak mi az érdeke, arról, azt hiszem, felesleges itt beszélnem — engedje meg a t. ház, hogy jelezzem azt is, hogy én mindent elkövettem, hogy a szerződés ezzel a Menetjegyirodával fel­bontassák, mert, mint előrebocsátottam, én a döghalálnál is veszedelmesebbnek tartom ezen társulat működését az országra nézve. Sajnos, mindez ideig ezt elérnem nem sikerült, noha ezek a dolgok, a melyeket most elmondottam, részletesen pertraktáltattak már illetékes helye­ken is. De nem akarom a t. háznak türelmét tovább fárasztani, csak nagy vonásokban mutattam rá ezekre a dolgokra ; hiszem azonban, hogy a t. képviselőház ebből is meggyőződhetett arról, hogy mi folyik itt Magyarországon, és hiszem, hogy a t. képviselőház is belátta már azt, hogy ez a polip, a mely az ország testét körülveszi, veszedelmes az országra, s ettől az országot meg kell szaba­dítani. (Elénk helyeslés.) r Ez annál is inkább fontosabb és sürgősebb . . . Nagy György : Rögtön kell intézkedni! Hencz Károly. ...mert újra megindul a kivándorlás és higyje meg a t. ház, hogy azok az emberek, azok a véreink, a kik kimennek Ameri­kába, az ilyen visszaélések, zaklatások és kifosz­tások miatt gyűlölik meg saját hazájukat. En tehát, hogy ettől megszabaduljunk, a következő inter­pellácziót terjesztem a belügyminiszter ur elé. (Olvassa) : »1. Van-e tudomása a belügyminiszter urnak azokról a visszaélésekről, törvényellenes, az ország és lakóinak megrontására iránjruló intézkedések­ről, megállapodásokról és szerződésekről, melyeket az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat r. t., mint az Adria m. kir. tengerhajózási r.-t. megbízottja, a kivándorlás lebonyolítása körül eszközöl ? 2. Mit szándékozik a belügyminiszter ur csele­kedni, hogy e visszaélések és törvénytelenségek megszűnjenek és megtör oltassanak ?« (Élénk he­lyeslés.) Nagy György: Erre rögtön válaszolni kell! (Zaj!) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a belügy­miniszter urnak. Ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Bozóky Árpád ! Bozóky Árpád : Tekintettel az idő előrehala­dott voltára, kérem a t. Házat, méltóztassék meg­engedni, hogy interpellácziómat a legközelebbi interpellácziós napon terjeszthessem elő. Elnök : Megadja a képviselőház a képviselő urnak a kért engedélyt ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatkép kimondom. Következik ? Raisz Aladár jegyző: Bella Mátyás! Bella Mátyás: T. ház! Az 1907. évi XXVII. t.-cz. meghozatala alkalmával. . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Bella Mátyás: ... a tót közvélemény már annak tárgyalását is bizonyos aggodalommal fo­gadta, azért, mert a nyelvi jogoknak megsértésétől félt. A tárgyalás alkalmával a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter ur tett olyan megnyugtató nyilat­kozatokat, hogy ennek a törvénynek intencziója épenséggel nem az, hogy a nyelvi jogokat sértse, sőt ellenkezőleg, olyan intézkedések vétettek be a törvénybe, a melyek eleget tesznek a törvényes kívánalmaknak a nyelv tekintetében. Hogy vala­mely törvény intézkedéseinek helytelen alkal-

Next

/
Thumbnails
Contents