Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-364

12 364. országos ülés 1908 szeptember 22-én, kedden. expanziója, merem mondani, húszszorosán fedezi ezt a mutatkozó két millió koronát. Másrészt, t. ház, reálisnak tartom az előirányzatot azért, mert a folyó évben elért jövedelem eredménye ugy az egyenes adóknál, mint a bélyeges jogilletékeknél és fogyasztási adóknál oly kedvező képet mutatnak eddig, hogy az itt előirányzott összegeknek felvételét teljesen igazolja. Harmadszor pedig előirányzott tételeink realitását igazolja az a körülmény, hogy az eddigi eredményeket nem rendidvüli módon, nem kivételes kényszereszközök alkalmazásával értük el, hanem tökéletesen normális rendes utón. Szükségesnek tartom ezt e helyről konstatálni, mert mindenféle tendencziózus, merem mondani, rosszakaratú híresztelések hozattak forgalomba az adóbehajtások túlságos szigoráról, a minisztérium által kiadott bizalmas és nem bizalmas rendelkezésekről, és ugy tüntették fel a dolgot, mintha az elért eredmények ennek következményei lennének. Pedig el merem mondani, hogy soha méltányosabb eljárás az adózó közönség irányában nem gyakoroltatott, mint most, Farkasházy Zsigmond : Nem tudunk róla ! Wekerle Sándor miniszterelnök : A t. képviselő ur pedig tudhatna róla, mert ő egyszer a kerületéből panaszokkal lépett fel, és ezek a panaszok, egy kis részük kivételével, alaptalanoknak bizonyultak. (Zaj.) Szúnyogból elefántot csinált, és mikor pártatlan férfiak által a helyszínén, költségesen, megvizsgáltattam a dolgot, a panaszok alaptalanoknak bizonyultak. Ezt méltóztassék otthon elmondani az én állításaimnak megczáfolására. (Helyeslés.) A hátralékokra nézve messzemenő halasztásokat engedélyeztem. Körrendeletileg utasítottam a közegeket, hogy a legméltányosabban járjanak el, ne általános intézkedésekkel és rendelkezésekkel adminisztráljanak, hanem vegyék tekintetbe az egyes adózóknak különleges egyéni helyzetét és külön felszólítottam a közigazgatási bizottságokat, hogy ezen utasításom betartását hatályosan ellenőrizzék. Az ingatlanok végrehajtását, melyet a törvény a közigazgatási bizottságok jogkörébe utal, saját magamnak tartottam fenn és csak a legutóbbi hetekben utaltam vissza a közigazgatási bizottságoknak törvényes hatáskörébe. Semmiféle bizalmas vagy nem bizalmas vagy titkos rendeleteket nem bocsátottam ki, sőt eddig a napig még azt a szokásos rendeletet sem adtam ki. mely évek hosszú során át mindig ki szokott adatni, hogy a termés értékesítése alkalmából figyelmessé tegye a közegeket az adókövetelésekre. Ismétlem, még ezt a rendeletet sem adtam ki. (Helyeslés.) Merő koholmányok tehát azok a titkos rendelkezések, melyek szóba hozatnak és a sajtó utján következetesen lansziroztatnak. Én elviselem könnyen ezeket a vádakat, a mint elviselem a többit is ; de azt hiszem, hogy nem tesz hazafias szolgálatot és nem emeli Magyarországnak közhitelét, ha valaki következetesen ilyen valótlan színben tünteti fel az adóbehajtási állapotokat. (Helyeslés.) Ezek az adatok, melyeket én a költségvetési tételek bevételi előirányzatának realitása mellett felhoztam, nemcsak arra jogosítanak, hogy azok biztos befolyását helyezzem kilátásba, hanem egyszersmind arra az állításra is jogosítanak, hogy mi bátran végrehajthatjuk azt a szoeziális szempontból igen fontos adóreformot, a melyet iniciáltunk és a mely az államnak jelentékeny áldozatába fog kerülni. Ezt az adóreformot is ugy szeretik sokan feltüntetni, mintha rejtett adóemelés lenne, mintha ez nem kerülne az államnak áldozatába. T. ház ! Azok a számok, melyeket én a statisztikai adatokban, azokban a nagy könyvekben, melyeket sajnálatomra igen kevesen olvasnak, szolgáltattam, kétségtelen bizonyítékát nyújtják annak is, hogy ezen adóreformnak keresztülvitele jelentékeny áldozattal fog járni. En ma már tényleges adatokkal tudom igazolni, hogy az, a mit kilátásba helyeztem, nagyobb mértékben vált valóvá, mint annak idején hittem. A kereseti adó leszállításáról szóló 1908 : V. törvényczikk folytán — nem tekintve ennek a tőkekamatadóra vonatkozó és egyéb intézkedéseit, hanem csak tisztán a kereseti adóra vonatkozó intézkedéseit — mig az ott szóban forgó kereseti adó előírási tételeinek összege 1907-ben 19,836.000 koronát tett ki, az 1908. évében a törvény hatása alatt csak 10,545.000 koronát tett, vagyis az adómérséklés 9,290.000 koronát, az összes adónak 46'8%-át teszi, tehát sokkal nagyobb összeget, mint a minőt annak idején mérséklésképen a költségvetés indokolásában kilátásba helyeztem. És ha az adóalanyokat veszem tekintetbe, akkor ezek az adatok azt igazolják, hogy 2,891.000 kereseti adóköteles adóalany helyett 1908-ban csak 1,697.000-re vettetett ki adó, vagyis, hogy 1,193.000 ember maradt mentes ezen adó alól, a mi az ezen adó alá eső adózóknak 41%-át teszi. Ugyanígy áll ez a családtagokra nézve is. A családtagoknak — csak röviden említem meg — 33%-a mellőztetett az ezen törvény alá eső megadóztatásban. (Helyeslés.) Azt hiszem, ezek az adatok megczáfolhatatlanul igazolják azt, hogy az a kedvezmény, a melyet kilátásba helyeztem, sokkal messzebbmenőleg érvényesült, mint a hogy azt annak idején a törvényjavaslat elfogadásakor itten mondottam. Azért sorolom fel ezeket az adatokat, mert azokkal az ál- és keresett ürügyekkel szemben.melyekkel az adóreformot elhalasztani akarták, e helyen újból hangsúlyoznom kell, hogy ezen ugy politikai, mint szoeziális szempontból fontos kérdést, az adók egyenlővé és a teherviselési képesség arányosabbávaló tételének nagy müveletét minden további halogatás nélkül a ház további teendőinek napirendjére kívánom tűzetni. (Helyeslés jobbfelől.) T. képviselőház ! Az idő előrehaladottságánál fogva, most csak a költségvetés végeredményét leszek bátor ismertetni. (Halljuk]!' Halljuk!)