Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-371

Mi. országos ülés 1908 m a közös hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteiben (katonai akadémiák, reáliskolák és hadapródiskolák) magyar állami alapítványi helyeken elhelyezett ifj akról az 1907. évben, (írom. 929) a közös hadügyminiszter vezetése alatt álló és Magyarország területén elhelyezett katonai reálés hadapródiskolákban a magyar nyelv tanításának és a magyar nyelvű oktatásnak eredményéről az 1908. évben, (írom. 930) végül a hodvédmenház 1907. évi állapotáról, működése és számadásairól (írom. 932) szóló jelentéseket. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a honvédelmi miniszter ur javaslatához hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor a honvédelmi miniszter ur javaslatát elfogadottnak jelentem ki. Következik az indítvány- és interpellácziós könyvek felolvasása. Raisz Aladár jegyző: Tisztelettel jelentem, hogy sem az inditványkönyvben, sem az interpellácziós könyvben ujabb bejegyzés nincs. Visszamaradt a múlt interpellácziós napról Lázár Zoárd képviselő ur interpellácziój ki a t. háztól engedélyt kért és nyert arra, hogy interpellácziój át a mai napon terjeszthesse elő. Elnök : Javaslom a t. háznak, hogy az interpelláczió megtételére fél kettőkor térjünk át. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a Budapest székesfőváros fejlesztéséről és háztartásának rendezése végett teendő állami intézkedésekről (írom. 578, 905, 925) szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Felkérem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Hammersberg László jegyző' (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a Budapest székesfőváros fejlesztéséről és háztartásának rendezése végett teendő állami intézkedésekről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki és javaslom a t. háznak, hogy most már ezen törvényjavaslatot, a mely a képviselőház által harmadszori olvasásban is elfogadtatott, tegyük át a főrendiházhoz tárgyalás és szíves hozzájárulás czéljából. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1909. évi állami költségvetés (írom. 936—944) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk 1 Halljuk !) Hoitsy Pál, előadó : T. képviselőház ! (Haljjuk! Halljuk!) Az 1909. esztendőre szóló állami költségvetés elérte immár a másfél milliárdot és ugy a bevételekben, mint a kiadásokban 1555 milliónyi összeget tüntet fel. Az idei költségovember 18-án, szerdán. 143 vetéshez képest az emelkedés 166 millió koronára rug. A milyen nagy ez az összeg, annyira megnyugtató is, mert bizonyságot tesz a mellett, hogy Magyarország fizető- és teherviselési képességének expanzivitása ekkora terhet bír el. Azonban ne méltóztassék ebből azt következtetni, hogy ez az expanzivitás akkora, hogy költségvetésünknek ilyen arányú bővítését a jövőre nézve is lehetővé teszi. Ez a mostani költségvetés ugy van összeállítva, hogy a bevételek terén igazán el kellett menni a legszélső határig ; a legnagyobb realitással kellett beállítani összes adóinkat és összes egyéb bevételeinket, ugy hogy ezen a téren nem igen számithatunk arra, a mi a múlt esztendők folyamán végbement, hogy t. i. az áUampénztárba sokkal több folyt be, mint a mennyi bevételek czimén elő volt irányozva. De kötelességem kijelenteni, hogy a lehető legnagyobb gondossággal történt az összeállítás s hogy az, a mi előirányozva van, tényleg be is fog folyni. És ámbár nehéz időket élünk, ámbár a pénzügyi viszonyok Európaszerte súlyosak, ámbár visszaesés mutatkozik az ipar terén minden államban, mégis nyugodtan fogadhatjuk el ezt a javaslatot azzal a tudattal, hogy az meg fog felelni az életnek, hogy kiadásainkat azon bevételekből, a melyek be fognak folyni, képesek leszünk fedezni is. Az összes felesleg, a mely elő fog állani, 48.069 korona. Ennél azonban sokkal megnyugtatóbb tény az, hogy a rendes kezelésben a bevételek és a rendes kiadások közti különbség kitesz 50 millió koronát, vagyis rendes bevételeink 50 millióval haladják meg kiadásainkat és hogy még most is képesek vagyunk rendkivüli kiadásokra, beruházásokra fordítani ezen rendes bevételeknek egy bizonyos összegét. Mindennek következtében, ha okos, gondos politikát folytatunk, ha beruházásokat csak olyanokat fogunk eszközölni, a melyek elodázhatlanok és a melyekkel szemben bevételi többletek is fognak beállani, ha takarékosak leszünk — és különösen a takarékosságra akarom a súlyt helyezni — ha azonkívül gazdasági politikát fogunk folytatni oly értelemben, hogy a nagy tömegek részére uj kereseti forrásokat fogunk megnyitni: nyugodtan tekinthetünk a jövő elé és állami financziánkban sem fog zavar beállni, azonkívül pedig minden feladatunknak képesek leszünk eleget tenni, ugy gazdasági mint kulturális tekintetben. Ezek alapján kérem a t. házat, méltóztassék a javaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Vertán Endre jegyző: Gr. Batthvány Tivadar! (Zaj.) Elnök : Nincs felírva ellene senki! Gr. Batthyány Tivadar: T. ház ! Azon szerencsében részesültem, hogy a függetlenségi és 48-as párt részéről megbízást nyertem, hogy a pártnak a költségvetés elfogadására vonatkozó határozatát tolmácsolhassam. Azt hiszem azonban, vétenék ugy a pártommal szemben, mint az országgal szemben fennálló kötelességem ellen, ha egy-