Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-364

6 364. országos ülés 1908 Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa az indítvány oh és interpellácziók jegyzékét). Elnök: A miniszterelnök ui kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök; T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Az 1909-iki költségvetés tervezetének bemutatása végett vagyok bátor igénybevenni a t. Láz becses figyelmét. Mivel ez a neg}'edik, helyesebben szólva — ka a nem általunk előkészített 1906-iki költségvetés előirányzatától eltekintünk — a harmadik költségvetési előirányzat, a melyet kormányzatunk ideje alatt előterjesztünk, előzetesen is bizonyítékát kívánom szolgáltatni annak, hogy ez a költségvetés számokban feltüntetve juttatja kifejezésre azt a kormányzati politikát, a melyre vállalkoztunk és a melyet képviselünk, sőt bizonyos tekintetben a messzebbmenő bírálatot is elfogadom, a mennyiben eredményekre utalva tudom kimutatni, hogy híven, következetesen kívánjuk a fölállított programmot valóra váltani. Azzal a nagy, az egész nemzet jövőjére kiható reformmal kapcsolatosan, a melyet a politikai jogok általánossá tétele tekintetében Ígértünk meg és a legközelebbi időkben fogunk beváltani, a társadalom különböző rétegeinek helyes tömörítését, az egész vonalra kiterjedő következetes szocziálpolitikát, azzal kapcsolatosan humanitárius intézményeinknek, kulturális viszonyainknak nagyobbmérvü ápolását, gazdasági megerősödésünket és különösen a kereseti forrásoknak szélesebb rétegekre való kiterjesztését tűztük ki politikai feladatunkul, (Élénk helyeslés.) és e politikának anyagi segédeszközei jutnak kifejezésre a most előterjesztett költségvetésben. (Halljuk ! Halljuk 1) Szocziálpolitikánknak az a része, mely az állami alkalmazottak illetményeinek javítására irányul, ujabb terheket okoz ebben a költségvetésben is. Maga az állami alkalmazottak lakpénzének felemelése 7,300.000 korona költségtöbbletet okoz, a dijnokok és segédszolgák illetményeinek szabályozása 2.300,000 korona költségtöbbletet; (Élénk helyeslés.) a honvédségi, osendőrségi és a méneskarnál alkalmazott tisztek fizetésének emelése 1,835.000 korona költségtöbblettel jár és a legénység anyagi helyzetének javítására szánt, — a honvéd legénységet értem — fokozatosan több évre beosztott kiadások az ez évi költségvetésben 377.000 korona többletet idéznek elő. Ezenkívül két és fél millió koronát halad meg az az összeg, a melyet többletként az ugjmevezett státus-rendezésekre, vagyis a nagyobb és kisebb hivatali állások közti helyes arány helyreállítására és a tisztviselők előmeneteli viszonyainak szabályozására fordítunk. (Helyeslés.) Egyes ágazatok státus-rendezésétől és — amint emiitettem — a legénység anyagi helyzetének több iránybeli javítására szolgáló kiadásoktól eltekintve, befejezettnek is kívánjuk tekinteni a fizetésemelésekre és illetményjavitásokra irányuló intézkedéseket. (Élénk helyeslés.) Immár, ha a vasúti alkalmazottak fizetésrendezését is ideértjük. teptember 22-én, kedden. 53,860.000 korona kiadási többletet képviselnek az illetményemelésekre 1906-tól kezdve fordított kiadások. (Mozgás.) Elmentünk az okszerű méltányosságnak, az állam teljesítő képességének végső határáig. (Igaz ! Ugy van !) Telántettel kell lennünk az érem másik oldalára is : az adózó közönség teherviselési képességére. (Igaz I Ugy van !) A mint az eddig történtek okszerűek és szükségesek voltak arra, hogy egy hivatásszerű tisztikarnak képződését és megélhetését elősegítsük és biztosítsuk, ugy másrészt óvakodnunk kell a kasztszerű kinövésektől, (Igaz ! Ugy van!) sőt fokozottabb tevékenységet f kell a nagyközönség érdekei szempontjából az egész vonalon elvárnunk a tisztviselői kartól. (Helyeslés.) Szocziális politikánknak az a másik része, mely a'% megélhetési és termelési feltételeknek könnyítésére irányul, befejezettnek még nem tekinthető. A szénkérdés megoldása, a lakásviszonyok rendezése tekintetében — és pedig az utóbbi tekintetben egyes vidéki városokra kihatólag is (Helyeslés.) — elhatározó lépések történtek ugyan már, ezeknek eredménye azonban a dolog természeténél fogva csak a későbbi évek során fog megnyilvánulni. Az úgynevezett províantirozásnak és ezzel kapcsolatban a fogyasztási és termelési viszonyok irányításának előkészítése most van folyamatban, de a piaczi viszonyok rendezése miatt a helyhatóságokkal való hosszabb tárgyalás fog f még igényeltetni. Szocziális politikánkkal karöltve humanitárius intézményeink nagyobb mérvű ápolására is kiváló gondot fordítunk. Csak egy nagyobb tételre utalok, a belügyi tárczának egészségügyi kiadásaira. 3,400.000 koronával emelkedik a rendes szükséglet a községi orvosok és bábák illetményei czimén, 872.000 koronával emeljük a közegészségügyi kiadásokat, 100.000 koronával a hét éven felüli gyermekek gondozására fordított kiadásokat és 2,111.000 koronával a betegápolási alap kiadásait. összesen 6,483.000 koronát reprezentálnak ebben a költségvetésben ezek a közegészségügyi kiadások. Jelentékeny összeg, de gyümölcsözőnek kell azt tekinteni nemcsak humanitárius szempontból, hanem népesedési mozgalmunk tekintetében is. (Helyeslés.) Sok oldalról többszörösen találkoztam azzal az aggodalommal, hogy ezek a kiadások ilyen óriásilag emelkednek, sőt találkoztam egyes érdekelt körök részéről azzal a váddal, is, a mely a kormánynak a munkabérek felemelésére irányuló tendenciáját kifogásolta. De ha meggondoljuk, hogy a kereseti viszonyoknak javításán kívül a közegészségügynek nagyobb gondozása és ápolása az egyedüli eszköz, a melylyel a népesedési mozgalomra hatnunk lehet, ugy el merem mondani, hogy születési arányszámunknak rosszabbodása mellett csakis a gyermekhalandóság megakadályozása, a hét éven felüliek fokozottabb gondozása és az életkor meghosszabbítására irányuló közegészségügyi intézkedések által tudjuk a népesedési mozgalom hátrányos tüneteit paralizálni, sőt