Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-342

50 342. országos ülés 1908 ázsiai állapoton mindenesetre és minden erőnkkel segíteni kell. (Élénk helyeslés.) T. képviselőház ! Gróf Tisza István miniszter­elnöksége alatt a vármegyei tiszti- és járási orvosok fizetésének ügye a tisztviselői fizetésrendezés kere­tében rendeztetett; azonban nem gondoskodtak a községi és a körorvosok fizetésének rendezéséről, A tetőt kezdték javítani, nem pedig a fundamen­tumot. (Ugy van !) A községi és körorvosok már 1899-ben mozgalmat indítottak anyagi helyzetük javítására. A bácsbodrogvármegyei orvos-szö­vetség törvénytervezetet is dolgozott ki erről, a melyet az ország összes orvosi szövetségei elfo­gadtak, és a melyet 1902-ben Major Ferencz és Hadzsy János képviselők nyújtottak át Széll Kálmán akkori miniszterelnök urnak, a ki meg­igérte, hogy a községi orvosok helyzetéről és fize­tésük méltányos megállapításáról gondoskodni fog. ígéretét azonban nem váltotta be, s a kérdés azóta állandóan függőben volt, míg a mai kormány, hála Istennek, ezt a kérdést is szerencsés kézzel megoldotta, (Helyeslés.) az érdekelt orvosi körök­nek is teljes megelégedésére, a mennyiben ezek jogos és móltányos kívánságai a lehetőség szerint mind számbavétettek. S merem állitani. hogy ez azon javaslatok közül való, melyek nem a minisz­teri burokban készültek, hanem számoltak az élettel s azon körülményekkel, a melyekkel egy jó törvényjavaslatnak számolnia kell. (Helyeslés.) A javaslat nem gyökeres reformalkotás, hanem novelláris intézkedéseket tartalmaz. Helyes, hogy a belügyminiszter ur ezt az utat választotta; mert, bár kívánatos lenne, hogy a közegészségügy minden részét szabályozó kódex feküdjék előttünk, de mert ezt az idő rövidsége meg nem engedné, igen helyesen tette a belügyminiszter ur, hogy az égető bajok orvoslásával nem várt tovább. (Helyes­lés.) Különben is bírjuk ígéretét, hogy a szerves közegészségügyi kódex készítésére vonatkozó mun­kálatok folyamatban vannak. Éber Antal : Pénz kellene erre a czélra ! Baloghy Ernő előadó : A javaslat kisközségek­ről, nagyközségekről és rendezett tanácsú városok­ról rendelkezik. Ez utóbbiakat illetőleg nem rendel­kezik ezek orvosai fizetésének rendezéséről, mert az indokolás és a belügyminiszter ur ígérete szerint a rendezett tanácsú városok orvosainak fizetése a városi tisztviselők fizetésével kapcsolatosan fog rendeztetni. Nem rendelkezik a javaslat a törvény­hatósági joggal felruházott városokról, csak némely részében, így pl. ott, a hol, az eddigi állapottól eltérőleg, a tiszti orvos kinevezésénél a főispán az egészségügyi bizottság véleményét meghallgatni köteles, úgyszintén a többi tiszti orvosok választá­sánál — mert ezek választatnak — az egészség­ügyi bizottság véleménye szintén meghallgatandó. Intézkedik a törvényjavaslat az egészségügyi teendők és az egészségügyi szolgálat ellátásáról, még pedig az eddigi rendelkezésektől eltérőleg, haladó irányban. Szabatosan körülírja, hogy a községnek mi a teendője a közegészségügyi szol­gálat terén, hogy mely közegészségi intézménye­funius 11-én, csütörtökön. ket tartozik a'község létesíteni, föntartani, erősí­teni, milyen védekezési módokkal kell élnie az egészség elleni ártalmak megszüntetésére; to­vábbá szabatosan intézkedik, hogy az egészségügyi szolgálat miként látandó el. Nevezetes újítása a javaslatnak, hogy mindezen teendők intézésénél az orvosnak, mint szakközegnek határozott ingeren­cziát biztosit, a mely eddig nem volt meg, mert az orvos eddig is szakközege volt ugyan a község képviselőtestületének, azonban ez csak akkor hall­gatott rá, ha épen akart, de kötelessége nem volt ráhallgatni. Ezen törvény szerint azonban köte­les lesz meghaUgatni az ő véleményét, még pedig egy törvényes szankczió föltétele mellett, a mennyi­ben ha nem hallgatja meg és ez által a közegész­ségügyre valamilyen kár származik, ezen kárért az illető közeg, a ki az orvos meghallgatását el­mulasztotta, anyagi felelősségre is vonható. A törvényjavaslat szerint külön orvost tartó község az lesz, a melynek 5000 vagy 5000-nél több lakosa van. Az eddigi állapot az volt, hogy az ez­irányú kötelezettség csak a 6000 lakosú községet terhelte. Azon községek, a melyek 5000 lakossal nem bírnak, orvosi körökben fognak egyesülni. Miután azonban a törvény szerzett jogokat és létező állapotokat nem akart sérteni, kivételeket is tesz, még pedig két irányban. Először abban az irányban, hogy az a község, a melynek bár 5000 lakosa van, de jelenleg egy körbe van beosztva, ezután is abba a körbe maradhat beosztva, ha a viszonyok azt indokolják, viszont az a község, a mely bár nem bír 5000 lakossal, de mégis külön orvost tart már most is, az ezután is külön orvost tarthat, ha ezt a körülmények indokolják. Ez az utóbbi intézkedés különösen abból a szempontból fontos, mert jelzi a belügyminister urnak azt az intenczióját, hogy lehetőleg minden községnek legyen külön orvosa. T. ház ! Ezen javaslat föntartja az orvosválasztás elvét. Bár igen sok nyomós indok szól az orvos kinevezése mellett, mert hiszen kinevezés esetén nem érvényesülhetnek annyira azok a bizonyos helyi szempontok; választás esetén pedig nem jönnek eléggé figyelembe az orvosi szakértelemre vonatkozó tényezők : mind ennek daczára helyes a törvényjavaslat álláspontja azért, mert nem sérti, hanem tiszteletben tartja az egyes községek autonómiáját, másrészről pedig, nézetem szerint, az orvosválasztás helyes azon bizalomnál fogva, a mely kell, hogy összekapcsolja a községet és azt az orvost, a ki hivatva van a község közegészség ügyét gondozni. Az orvos teendői szabatosan és pontosan körül vannak irva és a magam részéről haladásnak tartom, azt, hogy az orvos teendői közé van fel­véve a felügyelet joga a népiskolák és gyógyszer­tárak felett. Helyesen van rendezve az orvoshelyettesités kérdése és az orvos szabadságidejének kérdése is, . . . Laehne Hugó: Dehogy helyes! Baloghy Ernő előadó: . .. valamint üdvös

Next

/
Thumbnails
Contents