Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-361

552 361. orszáyos ülés 1908 Julius 6-án, hétfőn. Bredicean Koriolán: Félreértett szavaim helyreigazítása czimén kérek szót. En csak egy tényt állítottam, és pedig azt a tényt, hogy midőn Krassó-Szörény vármegyében a telepítés történt, a telepítő állam abszolúte nem volt tekintettel arra, hogy mi történik majd azokkal a határos községekkel, a melyek addig azt a földterületet mint legelőt használták. Ennek eredményekép állottak be azok a szomorú viszonyok, a melyeket jeleztem és melyek bekövetkeztek. Jövőre ezen rossz bekövetkezésének lehetőségét akadályozni kell. Én látok egy elvet ebben a törvényjavaslatban. A jövendőbeli tagosításoknál, ha az illető községeknek legelő tekintetében szorult lesz a helyzetük, ennek kielégítésére lesznek-e tekintettel ? Azt kérdem, ezt az elvet ott is követik-e, a hol telepítéseket létesítenek % Ezt kívántam tisztázni. Feleletet erre a fődologra nem kaptam. En politikai tendeneziát nem kevertem a dologba (Felkiáltások : Nem is lehet!) és a legnagyobb nyugalommal és köszönettel veszem az államtitkár urnak azon kijelentését, hogy ő, illetőleg a kormány mindenkinek érdekét egyaránt tekintetbe fogja venni. Higyjék meg, hogyha ez ténynyé válik, ha a földéhes nép földet kap ha családját könnyebben tudja eltartani, akkor hiába megy oda akárki akármit beszélni, az a nép a gondoskodás, gazdasági érdekeinek oltalmazását, istápolását helyeselni és megköszönni fogja. (Zaj. Elnök csenget.) A mi azt a megkülönböztetést illeti, a melyet az államtitkár ur beszéde végén tett, hogy a magyar állam hű vagy nem hű fia, ezt tessék a maga részéről is más alkalomra hagyni és a gazdasági kormánypolitikába bele nem keverni, mert ennek gazdasági és nevezetesen telepítési kérdéseknél nincs helye. Hódy Gyula : Akkor te sohasem kapnál földet! Bredicean Koriolán: Nem is kell. Még csak azt kívánom konstatálni, hogy Krassó-Szörény vármegyében a lakosságnak több mint 80%-kát teszi ki a románság, és daczára ennek, a telepítési bizottságban egy szál román ember sincs. (Derültség. Zaj. Elnök csenget.) Hiába beszélnek egyenlőségről, ily tények ezt teljesen megczáfolják. Ezt kérem tudomásul venni. Elnök: Minthogy szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A miniszter ur kivan szólni. Günther Antal igazságügyminiszter: T. képviselőház ! Ártim Mihály t. képviselőtársam felszólalására csupán annyit kívánok megjegyezni, hogy a telekkönyvi állapotnak a tényleges állapottal való konformitása tekintetében, a mint a t. képviselőház tudni méltóztatik, az igazságügyi kormány már jóval, másfél évvel ezelőtt megtette a szükséges intézkedéseket és én, a mennyire tőlem függ, ezt az akcziót nemcsak folytatni, hanem lehetőleg gyorsítani iparkodom. (Helyeslés.) A mi az általa felhozott végrehajtási visszaéléseket illeti, az ilyen bajoknak orvoslására a mi eddigi törvényeink is megadják a módot. Bármiféle ujabb mód iktattatnék törvénybe, ha ezt a módot azok, kiken a sérelem ejtetett, igénybe nem veszik, nagyon természetes, hogy ez a sérelem nem is lesz orvosolva. A fődolog az, hogy a nép felvilágosittassék, hogy a kellő jogorvoslatokat használja, a mely esetben, ha tényleg történtek ilyen sérelmek, azok orvosolva is lesznek. A mi Bredicean t. képviselő urnak felszólalását illeti, erre az én t. barátom, a földmivelésügyi államtitkár ur megfelelt. Ebből a válaszból, de a mindnyájunk által tudott tényekből is kétségtelen, hogy a földmivelésügyi kormány kormányzati kötelességén messze tulmenőleg gondoskodik a nem magyarajku honpolgárok közgazdasági érdekeinek előmozdításáról is, és csak az volna kívánatos, hogy azok, kik a külföldön és idebenn ennek daczára az izgalmakat szítják és ezzel ellenkező dolgokat hirdetnek, viszont a maguk részéről a magyar állam iránt tartozó kötelességükről sem feledkeznének meg. (Elénk helyeslés.) Kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök: A tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a birtokrendezést, különösen az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást tárgyazó 1836: VI., X., XII., 1840: VII., XXX., XXXI. és 1871 : LIII. törvényczikkek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen!) Azt hiszem, hogy határozatképen kimondhatom, hogy a ház a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Hammersberg László jegyző (olvassa\ a törvényjavaslat czimét). Elnök: Elfogadtatik. Hammersberg László jegyző' (olvassa az 1. §-t). Elnök: Elfogadtatik. Hammersberg László jegyző (olvassa a 2. §-t). Nagy György S (Zaj. Halljuk ! Halljuk I) Elnök: Csendet kérek! Nagy György: T. képviselőház ! Ha nem lett volna fontos indítványom, biztosan nem szólaltam volna fel, de azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy ezt a kérdést, vagyis a birtokrendezés kérdését a házban legjobban én ismerem. (Nagy derültség. Felkiáltások : Szerény ember !) Csak arra hivom fel a t. képviselőház figyelmét, hogy kötetekre menő munkát irtam már erről és Ferenczy Géza előadó ur jól tudja, hogy régóta vagyok egyike azoknak, a kik a Székelyföldön ebben a birtokrendezési kérdésben tollal és szóval harczolnak. De miután uj intézkedések nem foglaltatnak a javaslatban, a ház figyelmét nem akartam igénybe venni, épen azért felszólalásommal vártam a részletes tárgyalásig. A 2. §-nál, a mely mindenben megegyezik az 1908 : VII. t.-cz. megfelelő szakaszával, azt a módosítást terjesztem elő magam és elvbarátaim