Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-342

48 Si-2. országos ütés 1908 fényeket, Auer- és egyéb izzó-fényeket alkalmazni, a melyek egyéb világitási módokkal szemben számos előnynyel birnak, ugy fényerő, mint olcsóság tekintetében. Még csak egy utolsó megjegyzést kivánok tenni. Kisérleti berendezésekre—ez az utolsó tttel— 150.000 korona van felvéve. Én, őszintén szólva, ezt az összeget is csekélynek tartom, különösen, ha tekintetbe veszszük, hogy micsoda áldozatokat hoznak a külföldi államok e tekintetben. Itt van pl. a vonatok botrányosan rossz fűtése, mely bajt több izben már itt e házban is gravamen tárgyává tették és a mely orvoslására kisérleti utón kell az első lépéseket megtenni, hogy elérhessük, hogy lehetséges legyen egy nyolcz-tizenöt vaggonból álló vonatot is egyenletesen átfüteni. Feltétlenül szükségesnek tartom tehát, hogy a kormánynak megfelelő összeg álljon rendelkezésére, a melylyel egy igazi európai nivón álló kisérleti állomás legyen megvalósitható, hogy a teknikai berendezések terén ne szoruljunk egészen a külföldre. (Helyeslés.) Ezek voltak azok az egyes észrevételek, a melyeket lehetőleg röviden igyekeztem előadni. Egyébiránt a kormány, különösen pedig a vasutak jelenlegi vezetősége iránt a legnagyobb bizalommal viseltetem. Hiszen azokra a panaszokra, a melyek itt felhangzottak és a melyeket részben magam is voltam bátor csak nem régen itt előhozni, szebb és kielégitőbb választ, mint épen ez a javaslat, a mely előttünk fekszik, nem is kaphattunk volna. A javaslat megvan és hogy nem fog irott malaszt maradni, hanem végre is fogják hajtani, arra nézve én teljes garancziát látok a jelenlegi kereskedelmi kormány hazafiságában és szakértelmében. Erre való tekintettel örömmel üdvözlöm a javaslatot és annak 1. §-át elfogadom. (Helyeslés.) Szent- Királyi Zoltán jegyző: Ábrahám Dezső ! Ábrahám Dezső: T. képviselőház! Az 1. §. 10. tételére vonatkozólag, a melyben nagyobb vidéki városok pályaudvarainak bővitésére 13,410.000 K vétetett fel, egy igen rövid megjegyzésem van. Ezen tételt átvizsgálva ugyanis arra a tapasztalatra kell jutnunk, hogy épen azon nagyobb mezőgazdasági városok pályaudvarainak lábővitése meUőztetett, a melyek nyerstermékeik, gabona-, valamint más termékeiknél fogva leginkább vannak arra utalva, hogy pályaudvaraik, raktárhelyiségeik nagyobb mértékben kibővittessenek. Én megnyugvással vettem tudomásul az államtitkár ur ő nagyméltóságának azon kijelentését, hogy a beruházási javaslat voltaképen a múltra vonatkozó hiányok pótlására szorítkozik. de bátor vagyok figyelmét felhívni a jövőre vonatkozólag ; nevezetesen az 1906-iki bő termésre, a mikor ezer meg ezer métermázsa árú hevert fedetlenül az egyes állomások raktárhelyiségeiben, illetőleg a szabad ég alatt, (Igaz! ügy van ! a baloldalon.) különösen a kisembereknek okozva kárt, a kiknek nem volt megfelelő raktáruk. Epén az alföldi áüomások legnagyobb része olyan, hogy rájuk fér a kiépítés és a kibővítés, a mit különben június lí-én, csütörtökön, az államtitkár ur jelzett is. Nem azért, hogy hazabeszéljek, hanem mert saját kerületem viszonyait ismerem a legjobban, hivatkozom a karczagi állomásra, a hol a múlt évben 50.000 mm. gabonát szállított a Nagykunság és szenvedett óriási károsodást a meg nem felelő raktárhelyiségek miatt. A luxuskiadásokat beruházásoknál egyáltalán elitélem, de fel akarom hivni a kormány figyelmét az állomások kérdésére, hivatkozással arra, hogy nem vagyok igazságtalan, mikor kijelentem, hogy a múlt kormányok kortespolitikából azokat a városokat portálták, a melyek nekik kortesszolgálatokat tettek. (Igaz ! ügy van !) a haloldalon.) Ezért hivom fel a kereskedelemügyi miniszter ur figyelmét, hogy méltóztassék e mezőgazdasági városok érdekeit kielégíteni és ott megfelelő raktárakat felépíteni. (Helyeslés a baloldalon.) Szterényi József államtitkár: Meglesz ! Elnök : Szólni senki sem kíván. A vitát bezárom. Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik a 2. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 2. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik a 3. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 3. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a v. házat, méltóztatik-e a 3. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik a 4. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 4. %-t). Elnök : ha szólni senki sem kivan, kérdem a házat, méltóztatik-e a 4. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik az 5. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 5. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 5. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik a 6. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (ohassa a 6. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 6. %-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik a 7. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa al. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem láván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 7. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik.